165978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépjárműveknek javítás és ellenőrzés céljából egy tartókereten való horgonyzására

5 165978 6 « ugyanezt a 6. és 7. ábrák ferdén hátulról szemléltetik. A 6. ábra a 10 menetes csapot abban a helyzetben szemlélteti, amikor az éppen a rugóhevederbe történő befeszítés előtt van, míg az 5. és 7. ábrák a 10 menetes csapot teljesen 5 becsavart állapotban mutatják, amikor a menetes csapot teljesen becsavart állapotban mutatják, amikor a menetes csap vége a rugóhevederbe kapaszkodik. Ez utóbbi helyzetben a gépjármű a járműállvány tartókeretével csuklósan össze van 10 kötve és elülső végénél felemelhető, amikor is a 10 menetes csap forgástengelyként szolgál. A 8. és 9. ábrák azt a szervet mutatják, amely a gépjármű elülső részével való összekapcsolásra 15 alkalmas. Ennél a kivitelnél a 8 horgonyzóelem lapként van kialakítva, amely a 3 kereszttartóról függőlegesen fölfelé nyúlik és a 3 kereszttartóra keresztben áll. A 8 horgonyzóelemnek a járművel ellentétes oldalán egy háromszögletű 38 támasztó- 20 lappal van megerősítve. A 38 támasztólap a 8 horgonyzóelemmel egy darabból van kialakítva és vele együtt a 3 kereszttartóval szilárdan össze van kötve. A 38 támasztólap azon erő ellensúlyozására szolgál, amely erőt a gépjármű horgonyzásakor, ill. 25 befeszítésekor a tartókeretre kifejt. A 8. és 9. ábrák szerinti 10 menetes csap lényegében abban különbözik az 5-7. ábrák szerinti 10 menetes csaptól, hogy 19 anyával ellentétes végén kör alakú bevágással rendelkezik, amelynek átmérője na- 30 gyobb, mint a jármű befeszített részén levő 17 csavar legnagyobb átmérője. Ebben az esetben a jármű befeszítendő része a járműkarosszériából lényegében függőlegesen lefelé nyúlik. A 8. ábra a megfogószervet abban a helyzetben 35 mutatja, amikor a jármű éppen horgonyzás előtt a A tartókereten helyezkedik el, míg a 9. ábrán a 10 menetes csap a járművel már kapcsolatban áll, illetve az teljesen be van csavarva és csúcsával a jármű 12 részébe kapaszkodik. Ebben a helyzetben *0 a jármű hátsó része felemelhető, miközben elülső része a járműbe kapaszkodó 10 menetes csap mint forgástengely körül elbillenthető. A 8. és 9. ábrákon még a további járműrészek 45 láthatók, mégpedig 13 hajtótengely, 14 lökésgátló, 15 rugóösszekötőrúd és 16 kormányösszekötőrúd, melyek a találmány szerinti szerkezettel semmiféle közvetlen kapcsolatban nem állnak és azokat csak azért szemléltettük, hogy a jármű befeszítendő 50 részének a járművön elfoglalt helyzetét, valamint azt a helyet, ahol a horgonyzóelemet elhelyeztük, szemléletesebbé tegyük. A találmány szerinti berendezés működésmódjának szemléltetéséhez újra az 1-4. ábrákra 55 hivatkozunk, amelyeken a jármű összeszerelt állapotban vagy egyes mechanikus részeitől mentes állapotban a járműállvány A tartókeretén van elhelyezve. Ezután a 9 bakot a jármű emelendő része alá helyezzük, pl. a jármű elülső része alá. *<> Ezt követően a gépjármű hátsó részét a 8 horgonyzó elemmel szilárdan összekapcsoljuk, amennyiben a 10 menetes csapot annyira becsavarjuk, hogy annak csúcsa a jármű megfelelő 12 részébe kapaszkodjék, de ugyanakkor még mindég 65 fennálljon annak a lehetősége, hogy a járművet a 10 menetes csap mint forgástengely körül billenteni lehessen (1. és 7. ábrák). A 2. ábra szerinti megoldásnál a 10 menetes csapot a jármű befeszítendő részébe becsavartuk, mégpedig oly mértékben, hogy semmiféle relatív elmozdulás a 10 menetes csap és a 12 rész között ne jöhessen létre. Ezután az 5 átmenőcsapot vagy csapokat egy pár kivételével eltávolítjuk. A megmaradó 5 átmenőcsap szolgál ekkor a gépjármű billentésének forgástengelyként. Ezután ezen kiviteli példánál a A tartókeretet lesüllyesztjük. A tartókeret süllyesztésekor a gépjármű elülső része vagy a 3. és 4. ábrák szerinti példánál a gépjármű hátulsó része a 9 bakokon marad feltámasztva és így a gépjármű ezen része a tartókeret süllyesztésének mértékétől függően a tartókeretről felemelkedik, amikor is a gépjármű alján levő részek szabadon hozzáférhetővé válnak. A javító vagy ellenőrző munka befejezése után az előbb említett munkamenetet fordított sorrendben és fordított irányban végezzük el. A gépjármű hátsó részének felemelésekor - mint amit a 3. és 4. ábra szemléltet - ugyanazt az eljárást alkalmazzuk, azzal a különbséggel, hogy a 8 horgonyzó elemeket a gépjármű valamelyik elülső részével kötjük össze, mint ahogy azt a 8. és 9. ábra szemlélteti. Hidraulikus vagy pneumatikus hengert vagy kocsiemelőt is alkalmazhatunk a 9 bak helyett, amikor is a gépjármű elülső vagy hátsó részének felemelése a hidraulikus henger vagy kocsiemelő segítségével és nem a tartókeret előbb említett süllyesztésével történik. Az A tartókeret a jármű elülső és hátsó részének horgonyzására alkalmas szervekkel lehet ellátva, mint ahogy az korábban ismertetésre került, de kiképezhető úgy is, hogy csak a gépjármű elülső vagy csak a gépjármű hátulsó részének horgonyzására alkalmas szervvel van ellátva. A gépjármű hátsó részének horgonyzására szolgáló szervek a gépjármű elülső részének horgonyzására is alkalmas lehet. Mindegyik ismertetésre kerülő kivitel esetén a jármű felemelt helyzetében a billentési tengely vízszintes helyzetet foglal el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gépjárműveknek javítás- vagy ellenőrzés céljából egy tartókereten való horgonyzására, azzal jellemezve, hogy a horgonyzási csuklósan végezzük és a gépjárművet összeépített állapotban vagy egyes alkatrészeinek leszerelése után oly módon horgonyozzuk, hogy azt óramutató járás irányában vagy azzal ellentétes irányban a hátsó vagy elülső horgonyzóelem mint csuklópont körül felbillentjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a gépjármű felbillentését a tartókerethez (A) képest a gépjármű elülső vagy hátsó részénél a tartókereten elrendezett horgonyzóelemekből (8) álló szerv körül végezzük, amely horgonyzóelemek egy kereszttartó (3) révén a tartókeret (A) összekötőlapjával vannak kapcsolatban és az elbillentést az összekötőlapot (4) a 3