165926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nigericin-tartalmú fermentlé előállítására mikrobiológiai úton

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 15. Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. III. 31. (GO-1203) 165926 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 9/14 Feltalálók: Ott István biológus 35%, Tölgyesi László vegyésztechnikus 15%, Bittera Vilmos vegyésztechnikus 10%, dr. Gyimesi József okleveles vegyész 10%, dr. Horváth István okleveles vegyész 10%, dr. Magyar Károly né okleveles vegyész 10%, Stverteczky Györgyné dr. okleveles vegyészmérnök 10%, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás nigericin-tartalmú fermentlé előállítására mikrobiológiai úton 1 A találmány tárgya eljárás nigericin előállítására mikrobiológiai úton. Világszerte folyik hatékony anyagok kutatása baktériumok és gombák okozta fertőzések gyógyítására. Különböző Streptomyces fajok fer- 5 mentációjával az utóbbi évtizedekben több makrolid-típusú antibiotikumot állítottak elő. A makrolidok egy csoportjába a poliéter-vázat tartalmazó vegyületek tartoznak. Közéjük sorolható a dianemicin, a monensin, a nigericin és a 10 grisorixin. A nigericin Gram-pozitív mikroorganizmusok, mikrobaktériumok és fitopatogén gombák ellen gamma nagyságrendű koncentrációban hatásos. A monensin és a nigericin alkalmas Eimeriák okozta 15 csirke-coccidiosis gyógyítására [Haney és Hoehn, Antimicrobial Agents and Chemotherapy-1967, 349 (1968), 3 555 150 számú USA-beli szabadalmi leírás]. A nigericin hatását elsődlegesen az alkáli-föld- 20 fémek ionkoncentrációjának sejten belüli csökkentésével fejti ki. Zsíroldékonysága révén károsítja a sejtmembrán lipidstruktűráját, ezáltal növeli a sejtfal kálium- és nátrium-ionokkal szembeni permeabilitását. A sejten belüli ion- 25 koncentráció csökkenésének következménye az oxidatív foszforiláció károsodása és a nagyenergiájú vegyületek szintézisének leállása. A nigericint 1951-ben Harned és munkatársai írták le. Termeléséhez Streptomyces violaceonigert 30 használtak [Antibiot. and Chemot. 1, 594 (1951)]. A később a nigeriemnél azonosított polietherin A-t Shoji és munkatársai írták le [J. Antibiot. 21, 402 (1968)]. Előállítására Streptomyces hygroscopicust használtak. Az X-464-gyel jelölt vegyületet -amely részletesebb vizsgálatok után szintén nigericinnek bizonyult - egy nem azonosított Actionmyces-szel állították elő [Berger és munkatársai, J. Am. Chem. Soc. 73, 5295 (1951)]. Berger és munkatársai [J. Am. Chem. Soc. 73, 5295 (1951)] a nigericin előállítására 2,5% nitrogénforrást tartalmazó táptalajt használnak. Shoji és munka+ársai [J. Antibiot. 21, 402 (1968)] keményítőt és glicerint alkalmaznak szénforrásként, és szójalisztet, kukoricalekvárt és élesztőkivonatot (1,51%) nitrogénforrásként. Nishimura és Otsuka [70/09 235 számú japán szabadalmi leírás] 2% szerves nitrogénforrást tartalmazó táptalajt írnak le. A fenti táptalajokon 10-200 gamma/ml nigericin termelődik. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely egyszerű módszerek alkalmazásával teszi lehetővé a nigericin gazdaságos termelését üzemi szinten. A találmány alapja az a felismerés, hogy a földmintából izolált Streptomyces albus törzs nigericiri-termelése igen érzékeny a tenyésztéskor alkalmazott táptalaj nitrogén-tartalmára. Amennyiben az egyedüli nitrogénfo^iásként alkalmazott 165926