165908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növények, főleg facsemeték nevelésére, valamint a kifejlődött csemeték ültetésére

3 165908 4 lenne kielégíthető. Nem megfelelő facsemeték ültetésére a berendezésnek a „tápkockákat a talajba vezető szerve" sem. A burkolt gyökerű csemetéknél általában a gépesített ültetés nincs megoldva. Ha a burkolt gyökér rövid (8-12 cm), lehetőség van kézi ültetőeszköz alkalmazására. Olyan éghajlati viszonyok között azonban, ahol gyakori a szárazság, a rövid gyökerű csemeték nem felelnek meg, mert nem biztosítanak kielégítő eredményt az erdősítéseknél, fásításoknál. A szárazságot jobban tűrő, hosszabb gyökerű csemetéknél viszont már a kézi ültetőeszköz nem használható. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával éghajlati- és talajviszonyainknak megfelelő méretű, burkolt gyökerű csemetét nevelhetünk. A nevelés során elmarad a csemeteiskolázás és kiemelés, tehát minimálisra csökken a csemeteneveléshez szükséges munkaerő. További előny, hogy nem sérülnek meg a haj szálgyökerek és nem száradnak ki az egyéb gyökérrészek sem. Ha a talaj állapota megfelelő, az ültetés az év bármely szakában végezhető, méghozzá nem hasítékban, nem is kézi ültetőeszköz alkalmazásával, hanem szálankénti ültetést lehetővé tevő gépi berendezéssel. A találmány eljárás növények, főleg facsemeték nevelésére, valamint a kifejlődött csemeték ültetésére, amikor is a csemeteneveléshez a helyi körülményeknek legmegfelelőbb közeget (pl. tűalmot, tőzeget, perlitet, komposztot, erdei talajt stb., vagy ezek keverékét) használunk, azt szükség szerint vegyszerrel előkezeljük, rostáljuk, nedvesítjük stb., azzal jellemezve, hogy a kiválasztott közegből táprudat készítünk, miközben a közeget a csemeteneveléshez szükséges mértékig tömörítjük, a táprudat erre alkalmas anyaggal, előnyösen műanyagfóliával vagy megfelelően kezelt papírral burkoljuk, a burkolt táprudat a kívánt hosszúságra, előnyösen 20—25 cm-re daraboljuk, a levágott darabokat szalagszerűen összekapcsoljuk, majd az így összekapcsolt táprúd-darabokba belevetjük a magot, a maggal bevetett táprudakat csévéléssel bálázzuk, a bálákat kötegeljük, azután nem rozsdásodó anyagból készült tálcákra vagy ládákba állítjuk, a táprúd-bálákkal megrakott tálcákat, ül. ládákat nevelésre alkalmas térben, célszerűen üveg- vagy fóliaházban helyezzük el, a továbbiakban pedig a csemeteneveléshez szükséges intézkedéseket foganatosítjuk: az első időben, kb. egy hónapig naponta kétszer, célszerűen reggel és este, ezt követően naponta egyszer, célszerűen reggel vagy este, mindenkor a csemeteneveléshez alkalmazott közeg hőmérsékletével azonos, illetőleg megközelítően azonos hőmérsékletű vízzel öntözünk, a közeg tápanyagtartalmát, különösen tőzeg vagy perlit esetében időnként, célszerűen két-három hetenként laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizzük, s a szükséges tápanyagpótlást a szokásos módon, előnyösen az öntözővízben oldva juttatjuk a csemetenevelő közegbe, ezen túlmenően pedig gondoskodunk a nevelőtér megfelelő szellőztetéséről, amikor a csemeték elérik a kmltetésre alkalmas fejlettségi fokot, az ültetés helyére szállítjuk őket és a táprúd burkolatának egyidejű felvágása mellett elvégezzük az ültetést. A csemeték neveléséhez üveggel vagy műanyag-5 fóliával takart hidegágyat is használhatunk, de elhelyezhetjük a nevelő tálcákat, ill. ládákat minden takarás nélkül a szabadban is. Az elérhető eredmény természetesen függ a választott megoldási módtól. Fűthető üveg- vagy fóliaházban 10 például már január-február hónapban megkezdhetjük a csemetenevelést. Ezzel szemben a takart hidegágyba kb. márciusban helyezhetjük ki a nevelő tálcákat, ül. ládákat, a szabadba való kihelyezés pedig a csemetekerti vetési időszakhoz 15 igazodik. Előnyös, ha az üveg- vagy fóliaházban a csemeteneveléshez automatikus öntözőrendszert alkalmazunk és a szükséges páratartalom biztosításához vízzel telt párologtató edényeket helyezünk el. 20 Adott esetben célravezető lehet, s a táprúdburkolat megtakarítását eredményezheti, ha a tömörített táprudak felületét műgyantabevonattal kérgesítjük, vagy pedig a tápközeget biológiaüag közömbös, illetőleg a csemeték nevelését károsan 25 nem befolyásoló, ugyanakkor azonban a tárolásnál, kezelésnél, szállításnál és ültetésnél fellépő igénybevételekkel szembeni ellenállást biztosító kötőanyaggal keverjük, s a táprudakat ebből a keverékből készítjük. 30 Előállíthatjuk a táprudakat könnyű kivitelű, célszerűen műanyagból készült, eltávolítható fenekű formázóládákban is, amelyeknél a tápközeget lefelé bővülő, kúpos furatokba töltjük, s a magot a táprúd kisebb átmérőjű végébe vetjük. 35 Ültetéskor a kifejlődött csemetéket, ill. a táprudakat az ültetőgép e célra kialakított kinyomószerkezete segítségével távolítjuk el a formázóládából, amely tehát ez esetben a nevelőláda szerepét is betölti. 40 A találmány szerinti eljárás foganatosítására egy táprúdkészítő- és magvető-berendezés, valamint egy csemeteültető gép szolgál. Az eljárás első szakaszában a burkolt gyökerű csemete termelésére alkalmas gépegységet, a 45 táprúdkészítő- és magvető-berendezést használjuk. Az eljárás foganatosításának egyik eszköze tehát táprúdkészítő- és magvető-berendezés, tápközeggel tölthető adagoló ládával és a láda alatt elrendezett, hajlékony anyagból készült, végtelenített 50 szállítószalaggal, azzal jellemezve, hogy a szállítószalagot U-alakúra formázó továbbító görgősorra, a haladási irányt tekintve az utolsó görgőtagok felett legalább egy, U-alakú működő felülettel rendelkező előtömörítő kereke, az előformázott 55 töltőanyagot a szállítószalagról levezető csúszdája, fóliatároló dobja, a csúszda alsó végénél elhelyezett, U-profüú fóliaterelő görgője, a fóliatároló dobról folyamatosan érkező fóliaszalagot és az előformázott töltőanyagot alátámasztó, a 60 fóliaszalag két szélét felhajlító töltővályúja, illetőleg ennek folytatását képező, a fóliaszalag felhajlított széleit terelővágatok segítségével egymáshoz illesztő, a legfelső alkotó mentén nyitott töltőhengere, legalább egy, a töltővályú felett 65 elhelyezett, ugyancsak U-alakú működő felülettel 2,