165906. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőberendezés

3 165906 4 szekrényekben nem működnek megfelelően. A találmányunk szerinti kialakítású abszorpciós hűtőberendezés révén azonban lehetővé válik, hogy a hűtőteret az élelmiszer tárolásához kívánt, közel egyenletes hőmérsékleten tartsuk. 5 Térmegtakarítás céljából a lecsapató szerkezetrésznek páros számú, része van, ezek párokban helyezkednek el, mindegyik pár a másikkal szöget zár be, továbbá a szög csúcsa alul van és egy kondenzátum vezetékhez csatlakozik, amely az io elpárologtató szerkezetrésszel van összeköttetésben. A találmány szerinti abszorpciós hűtőberendezést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. 15 Az 1. ábra egyetlen lecsapatóval kialakított abszorpciós hűtőberendezés hátulnézeti vázlata. A 2. ábra a berendezés oldalnézete, amely a szekrényt metszetben mutatja. A 3. ábra egy kettős lecsapatóval ellátott 20 megfelelő hűtőberendezésben levő lecsapató szerkezetet szemléltet. A 4. ábra a lecsapató szerkezetet egy nagy hűtőberendezéshez való változatban mutatja, amelyben három párhuzamos lecsapatórész van. 25 Az ábrákon látható hűtőberendezés abszorpciós oldattal, hűtőközeggel és semleges hatású gázzal dolgozik. Ezek a komponensek lehetnek víz, ammónia és hidrogén, és ezeket a hűtőberendezésbe egy önmagában ismert munkanyomáshoz megfelelő arányban 30 adagoljuk. A 10 elnyelhető edényből — amelyben az abszorgciós közeg és hűtőközeg dús keveréke a 11 szintet eléri - az oldatot egy folyadékos hőcserélőben levő 12 külső vezetéken keresztül a hűtőberendezés kazánszerkezetében levő 13 fel- 35 szállócsőhöz vezetjük, ahonnan 14 átvezető csövön keresztül 15 "csővezetékbe áramoltatjuk. A 15 csővezeték alsó részén ehhez 16 szivattyúcső csatlakozik és e szivattyúcső hővezető módon áll összeköttetésben egy elektromos fűtőszerkezethez 40 tartozó 17 hüvellyel, amely a szivattyúcsőbe hőt táplál, úgyhogy a szivattyúcsőben levő oldatból gőz fejlődik. Ezáltal_ egyrészt gőz fejlődik, másrészt a folyadékot emelő hatás jön létre, ami az abszorpciós folyadék-oldatot a hűtőberendezésben 45 körben áramoltatja. így a 16 szivattyúcsövön való áthaladás közben gőz, 'illetve gáz és szegény abszorpciós, oldat emelkedik felfelé, amelyek a 13 felszállócső felső részén szétválnak. A szegény oldat 18"" belső csőben gyűlik össze, ahol a 50 folyadékszint a 19 hivatkozási számmal jelölt magasságban van, a gőzök pedig 20 nyfláson keresztül a külső csőbe áramlanak. Itt a gőzök, illetve gázok az oldatot lenyomják a 14 átvezető csőig, amelyben párhuzamosan gőzök és oldat 55 áramolnak át a 15 csővezetékbe, melynek felső része a hűtőberendezés lecsapatójához gőzöket vezető 21 gőzcsőként van kiképezve. A szivattyúszerkezetben felemelkedő oldat a 18 belső csövön áramlik keresztül, amely a folya- 60 dékos hőcserélőben belső csővezetékként szolgál, és innen 22 csővezetéken keresztül a 23 beömlőponthoz áramlik, amelynél az oldat 24 elnyelőbe jut. Az oldat 24 elnyelőn való keresztülhaladása közben semleges hatású, hűtő- 65 közegben dús gázzal ellenáramban folyik, amely gázt a párologtató szerkezetből 25 csővezetéken és a 10 elnyelető edényben levő 26 gáztéren keresztül vezetünk be. A 24 elnyelőben hűtőközegben dúsult oldatot az elnyelető edényben gyűjtjük össze. Mint már említettük, a kazánszerkezetből a gőzt, illetve gázt 21 gőzcsövön keresztül a lecsapatóhoz vezetjük. A találmány szerint a lecsapató csővezetékként van kialakítva, amely a vízszintes síkhoz viszonyítva sokkal nagyobb mértékben hajlik, mint az eddig ismert hűtőberendezéseknél. Mivel a lecsapató a hűtőberendezésnek az a része, amely a berendezés terében vízszintes irányban a legnagyobb kiterjedésű szokott lenni, a csőnek ilyen ferde elhelyezése következtében a lecsapató alsó vége, melynek magassági helyzete meghatározza azt a legmagasabb pontot, aminél az elpárologtató elhelyezhető, a legtöbb ismert hűtőberendezésben túlságosan alacsonyan van. A találmány szerint lehetővé válik olyan lecsapató-cső alkalmazása, amely nem csak elegendő hosszúságú, hanem a vízszintes síkkal nagyobb szöget is zár be. Ezt a lecsapatónak 1. ábrán látható módon való két részre, 27 és 28 lecsapató részekre bontása révén érjük el, amelyek egymással 29 pontban találkozva szöget zárnak be, amely ponthoz 30 kondenzátum-vezeték csatlakozik. A 27 lecsapató rész legfelső pontjához 21 gőzcső csatlakozik, a 28 lecsapató rész legfelső pontjától pedig 31 szellőztető csővezeték indul ki, amelyen keresztül a lecsapató a gázt körben áramoltató szerkezetrészben levő 25 csővezetékkel áll összeköttetésben, illetve ezen keresztül szellőzik. A 30 kondenzátum-vezeték a lecsapatón levő 29 ponttól lefelé halad és 32, 33, 34 részei révén hővezető kapcsolatban van a 35 gázos hőcserélővel és 36 elpárologtatóval. A 36 elpárologtató és 35 gázos hőcserélő lényegében két koncentrikus csőből, a 37 és 38 csőből áll, amelyek közül a külső 37 cső felső vége le van zárva, a belső 38 cső felső vége pedig nyitott. A 2. ábrából kitűnik, hogy a 24 elnyelőből származó szegény gáz a 35 gázos hőcserélő belső 38 csövébe áramlik. Ennek 35 gázos hőcserélőn és 36 elpárologtatón való keresztülhaladása folyamán a szegény gáz lehűl, még mielőtt a külső 37 csőbe ennek felső végén kiáramlana, ahol a 39 hivatkozási számmal jelölt ponton a kondenzátumot is bevezetjük. így a szegény gáz és hűtőközeg kondenzátum a 36 elpárologtatón és a 35 gázos hőcserélőben a külső vezetéken keresztül párhuzamos áramlásban van vezetve. A 2. ábrából továbbá az is látható, hogy a lehetséges hűtőközeg felesleget - ami az elpárologtatóban jön létre —a hűtőközegben gazdag gázzal együtt a 35 gázos hőcserélő külső csövétől a 25 csővezetéken keresztül a 10 elnyelető edénybe vezetjük. Az 1. ábrán vázolt kivitelű lecsapató szerkezet alkalmazása esetén a hűtőberendezés a rajz síkjában a látható ferde helyzetben lehet anélkül, hogy a lecsapató csőben áramló gőz útját a folyadék elzárná. Ez a ferdeségi szög jelentősen 2