165906. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőberendezés

5 nagyobb, mint ami az ismert hűtőberendezéseknél megengedhető. Az ismert hűtőberendezéseknél 3° -os ferdeség a maximum, amit meg lehet engedni. A találmány szerinti kialakítású hűtőberendezéseknél a lecsapató részek 15°-nál na- 5 gyobb, egészen 20°-ig terjedő szöget zárhatnak be a vízszintes síkkal. Ennek eredményeként a találmány szerinti hűtőberendezés akár 15*-os ferde helyzetbe is kerülhet anélkül, hogy a lecsapató működése megszűnne. 10 Annak érdekében, hogy egy ilyen lecsapató szerkezetet tudjunk alkalmazni, a hűtőberendezés egyéb részeit is a célnak megfelelően kell kialakítani, azaz úgy, hogy ne legyen olyan csővezeték, amelyben a folyadék és gőz áramlását 15 folyadék megakadályozza, továbbá úgy, hogy a normál körülmények között folyadékot tartalmazó csővezetékek hirtelen ne ürüljenek ki, és ne forduljon elő olyan magas folyadékszint, amely a hűtőberendezés működését teljesen megváltoztatná. 20 Ebből a célból a 36 elpárologtató, 35 gázos hőcserélő és 24 elnyelő a rajzokon vázolt kivitelnél csővezetékek alakjában vagy csőkígyók alakjában vannak kiképezve, amelyek a vízszinteshez a lecsapató részek hajlásának megfelelő 25 szögben hajlók. Annak elkerülésére, hogy a hűtőberendezés ferde helyzetei a dús oldat színtjében olyan nagy változásokat okozzanak, amik a 16 szivattyúcső működését veszélyeztetik, a 10 elnyelető folyadékbetáplálását a kazán- 30 szerkezet 41 burkolattal bevont 40 hőszigeteléséhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. Ugyanilyen célból a 24 elnyelőhöz csatlakozó 22 csővezeték beömlőpontját a kazánszerkezethez közel kell elhelyezni annak érdekében,' hogy a 23 35 beömlőpont és 18 belső csőben ' levő 19 folyadékszínt közötti távolság aránylag kicsi legyen, és így a szegény abszorpciós oldat mindig át tud folyni az elnyelőn, akkor is, ha a hűtőberendezés a megengedett határok közötti 40 nagyságú, illetve szögértékű, ferde helyzetben van. A^ hűtőberendezés indulásakor a 30 kondenzátum-vezetékben szegény abszorpciós oldat lehet. Ilyen körülmények között szükség van arra, hogy a 36 elpárologtatóba 39 ponton való konden- 45 zátum-betáplálás elérése céljából a kondenzátumvezeték 33 részének legalsó pontja és a 30 kondenzátum-vezeték 29 csatlakozási pontja közötti távolság körülbelül 1,5-szerese legyen a 30 kondenzátum-vezeték legalsó pontja és a konden- 50 zátum-vezeték 36 elpárologtatóhoz való csatlakozási 39 pontja közötti, magassági irányú távolságnak. A találmány szerinti hűtőberendezés ezért olyan kialakítású, hogy ez a feltétel a berendezés megengedhető határok közötti hely- 55 zeteiben is terjesül. Az 1. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alaknál az elpárologtató a vízszinteshez nagy szögben hajló, egyenes csővezetékként van kialakítva. A 2. ábrából kitűnik, hogy a 36 60 elpárologtatót és a 35 gázos hőcserélőt a hűtőszekrény 45 hátfalának hőszigetelésében levő 44 nyíláson keresztül vezettük be a 43 hűtőszekrény 42 hűtőkamrájába, hűtőterébe. A 36 elpárologtató a 42 hűtőkamra belsejében, a 45 65 6 hátfal mentén nyúlik el. Az elpárologtató elhelyezhető a hűtőkamra valamelyik oldalfala mentén is. Ebben az esetben a 30 kondenzátum-vezeték beömlési 39 pontja vízszintes irányban nagyobb távolságra van a 30 kondenzátum-vezeték függőleges részétől, amelyben a kondenzátum elpárologtatóba való áramoltatása céljából folyadékoszlopot tartunk. Minél nagyobb ez a távolság, annál nehezebben lehet biztosítani a kondenzátum 36 elpárologtatóba való táplálását, ha a hűtőberendezés ferde helyzetben van. Hűtőszekrény hajóban való alkalmazása esetén előírható, hogy a szekrényt úgy kell elhelyezni, hogy hátoldala párhuzamos legyen a hajó hosszirányával. Ismert jelenség, hogy a hajó hosszirányában való dőlései a keresztirányú dőlésekhez viszonyítva aránylag kicsik. Ennek eredménye, hogy a hajó kismértékű dőlései a hűtőberendezést csak abban az irányban befolyásolják, amelyben ez a dőlésekre, ferde helyzetre kevésbé érzékeny. A találmány szerinti megoldás alkalmazása révén lehetővé válik abszorpciós hűtőszekrényeknek hajókban való működtetése, függetlenül az esetleges hibás beállítástól. A hajók típusai nagyon változatosak, és ezek dőlések, ferde helyzetek szempontjából nagyon különbözők. A nagy hajók ritkán végeznek nagy dőléseket, viszont vannak olyan vitorláshajók, amelyek helyzetüket periodikusan, jelentős mértékben változtatják, egyik ferde helyzetből az ellenkező irányú ferde helyzetbe lengenek, mozognak. A vitorláshajókban és hasonlókban alkalmazott hűtőberendezéseket ezért olyan nagymértékben hajló, csővezetékekkel kell kiképezni, amelyek minden helyzetben lehetővé teszik a gőz és folyadék átáramlását. A nagy hajók számára készített hűtőberendezéseknél elegendő lehet az említett csővezetékeknek kisebb ferdeséggel való elhelyezése is. A találmány szerint lehetővé válik az előzőkben ismertetett előírásoknak hűtőszekrények szereléséhez való alkalmazása, azoknak a csővezetékeknek, amelyek a hűtőberendezés terének síkjával párhuzamosak, egy bizonyos szögben ferde helyzetbe hozása és a csővezetékek 60 szakaszainak, amelyek keresztirányúak, nagyobb ferdeséggel való elhelyezése. Ennek eredményeként a hűtőberendezés függőlegesen kisebb teret igényel és — ha bizonyos hűtőszekrényhez szükséges — lehetővé válik, hojy a hűtőberendezést nagyobb hűtési hatásfokkal készítsük, mint amit akkor kapnánk, ha a hűtőberendezésben'levő valamennyi csővezetékszakaszt a lehető legnagyobb ferdeséggel helyeznénk el. Az 1. és 2. ábrákon látható hűtőberendezést megvizsgáltuk és működés szempontjából kipróbáltuk. Alakja következtében kapacitása korlátozott, azonban a találmány alkalmazása révén építhető nagyobb hűtőberendezés is. A nagyobb hűtőberendezések például a 3. és 4. ábrákon látható lecsapató-kivitelek alkalmazásával építhetők. A 3. ábrán vázolt kivitelnél a lecsapató kapacitása körülbelül kétszerese az 1. ábra szerinti lecsapató kapacitásának, ugyanakkor a lecsapatóhoz szükséges tér körülbelül azonos nagyságú. A kazánszerkezetből 21 gőzcsövön keresztül 3