165870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazolidinon vagy perhidropirimidinon adott esetben nitrogéntartalmú heterociklusos gyűrűvel helyettesített származékainak és sóinak előállítására

11 165870 12 hidegen számított mennyiségű sósavas éterrel reagál­tatjuk. A kiváló hidrokloridot leszívatjük és kevés metanolt tartalma/ó acétonból kristályosítjuk át. O.p.: 184-185 °C. Kitermelés: 2,$ g (14,4%). A maleinát o.p.-ja 106 110 °C, (etilacetátból). A 5 citrát o.p.-ja 62 °C\ buborékképződés mellett (10:1 aceton-metanol elegyből). 14. példa 1 - [2-( l-dietilkarbamoil-4-perhidrodiazepinil)-etil]-10 3-metil-2-imidazolidinon-hidfoklorid Az előállítást a 8. példa utolsó lépésével analóg módon végezzük, amelynek során 4,5 g (0,02 mól) l-[2-(l-perhidrodiazepinil)-etil]-3-metil-2-imidazolidi­nont és 2,7 g (0,02 mól) dietilkarbamidsavkloridot 15 100 ml acetonban reagáltatunk. O.p.: 145-147 °C (acétonból és kevés metanolból). Kitermelés: 3 g (41,7%). Az előzőekkel analóg módon állítjuk elő a perhid­rodiazocinvegyületet. 20 15. példa l-[2-(l -piperidinokarbonil-4- piperazinil-etil]-3-(n­tetradecil)-2-imidazolidinon Ezt a bázist a 3. példa utolsó lépésével analóg 25 módon nyerjük 20,3 g (0,1 mól) piperidino-N-karbo­nil-piperazint, 34,4 g (0,01 mól) l-(n-tetradecil)-3-(/3-klóretil)-2-imidazolidinont és 10,2 g (0,1 mól) trietil­amint reagáltatva 100 ml abszolút dioxánban. Kiter­melés: 45,8 g (90,5%). 30 A megfelelő hidrokloridot a 3. példában leírt módon nyerjük. A 30:1 etiiacetát-metanol elegyből átkristályosított anyag O.p.-ja 185-187 °C. Kiter­melés: 70%. 35 16. példa 1 -[2-(l -hexametiléniminökarbonil-4-piperazinil)­etil]-3-(n-tetradecil)-2imidazolidirton Ezt a bázist a 3. példával analóg módon nyerjük 53.8 g (0,25 mól) hexametiléniminkarbonil-piperazin- 40 ból, 86,3 g (0,25 mól) l-n-tetradecil-3-(J3-klóretil)-2-imidazolidonból és 25,3 g (0,25 mól) trietilaminból 250 ml abszolút dioxánban. Kitermelés: 107 g (82,3%) bázis. Petroléterből átkristályosítva az o.p.: 46-48 °C. A megfelelő hidrokloridot a 3. példával 45 analóg módon állíthatjuk elő a fenti bázis 39 g-nyi mennyiségéből. 25:1 arányú aceton-alkohol elegyből átkristályosítva az o.p.: 190-192 °C. Kitermelés: 35 g (8470. 50 17. példa 1 -[4-(l -dietilkarbamoil-4-piperazinil>butil]-3-metil-2'imidazolidinon Ezt a bázist a 3. példa utolsó lépésével analóg módon nyerjük 5 g (0,026 mól) 1 -metil-3-[cj-klór-(n- 55 butil)]-2-imidazolidinórtt, 4,7 g (0,026 mól) N-dietil­karbamoil-piperazint és 2,6 g (0,026 mól) trietil-amint reagáltatva 50 ml abszolút dioxánban. F.p.: 190-195 °C/0,01 mm. A hidroklorid o.p.-ja 124-126 °C. 60 18. példa a) 1 -dietilkarbamoil-4-(|3-klórpropil)-piperazin 22,25 g (0,12 mól) az 1. a példa szerint előállított N-dietilkarbamoil-piperazint oldunk 150 ml metanol­bari és hidegen 14,5 g(0,25 mól) 1,2-propilénoxiddal 65 reagáltatjuk. Egy éjszakát állni hagyjuk szobahőfo­kon, majd az alkoholt gőzfürdőn lehajtjuk róla. A maradékot vákuumban frakcionáltan desztilláljuk. F.p.:0 ,os : 130-135 °C. Kitermelés: 20 g. 19,5 g (0,08 mól) az előbbi lépésben előállított, 1-dietilkar­bamoil-4-(j3-oxi-propil)-piperazint 100 ml kloroform­ban oldunk és szobahőfokon lassan 11,9 g tionilklo­riddal reagáltatjuk. Ezt követően visszafolyató hűtő alatt 3 órát melegítjük, majd a kloroformot gőzfürdőn ledesztilláljuk róla. A visszamaradó anya­got acétonból és kevés metanolból álló elegyből kristályosítjuk át. O.p.: 145-147°C. A szabad bázist a hidrokloridból koncentrált nátronlúgos reakcióval szabadítjuk fel, ezután a bázist éterrel vesszük fel, majd az oldószereket lehajtjuk róla. b) 1 -[2-( 1 -dietilkarbamoil-4-piperazinil)-( 1 -metil­etil)]-3-metil-2-imidazolidinon 7 g (0,07 mól) l-metil-2-imidazolidinont oldunk 150 ml abszolút dioxánban és 3,1 g (0,08 mól) nátriumamid hozzáadása után 2 órát melegítjük visszafolyató hűtő alatt. A lehűlés után 18,3 g (0,07mól) l-dietilkarbamoil4-(/3-klórpropil) -piper­azint adunk hozzá és a reakcióelegyet további 12 órát forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A hűtéskor kiváló nátrium-kloridról a folyadékot leszívatjuk és a dioxán lehajtása után nagyvákuumban frakcionáltan desztil­láljuk. F.p.: 180-182 °C/0,01 mm. Kitermelés: 13 g. A hidroklorid előállításához a fenti bázist abszolút éterben oldjuk és hidegen sósavas éterrel reagáltatjuk. A kiváló hidrokloridot leszívatás után acétonból kristályosítjuk át. O.p.: 147-148 °C. 19. példa l-(2-[l-(2-pirrolidon-N-karbonil)-4-piperazinil]-etilj 3-metil-2-imidazolidinon 14,8 g (0,1 mól) 2-pirrolidon-N-karbonsavkloridot 20 ml abszolút dioxánban oldunk. Ezt az oldatot 21,2 g (0,1 mól) l-[2-(l-piperazinil)-etil]-3-metil-2-imidazolidinon (amelyet a 2. a példa szerint állítot­tunk elő l-(n-tetradecil)-2-imidazolidinon helyett l-metil-2-imidazolidinont alkalmazva) és 10,1 g (0,1 mól) trietil-amin 50 ml abszolút dioxános oldatával reagáltatjuk keverés és hűtés közben. Ezután a reak­cióelegyet 1 órát melegítjük visszafolyató hűtő alkal­mazásával, a maradékot betöményítjük és kevés víz­ben oldjuk. A kívánt bázist tömény nátronlúg hozzá­adásával szabadítjuk fel. Az olajat metilén-kloriddal kétszer extraháljuk és az extraktumokat nátrium-szul­fáttal szárítjuk. 21 g (65%) bázist kapunk, amelyet a 3. példa analógiájára hidrokloriddá alakíthatunk és izopropanolból kristályosíthatunk át. Kitermelés: 13,5 g (57,7%). A hidroklorid o.p.-ja: 209-216 °C. 20. példa . 1 -[2-(l-karbamoil4-piperazinil)-etil]-3-metil-2-imi­dazolidinon 13,7 g (0,1 mól) karbamidsavfenilésztert és 21,23 g (0,1 mól) l-[2-(l-piperazinil)-etil]-3-metil-2-imida­zolidinont (amelyet a 19. példa szerint állítottunk elő) reagáltatunk 100 ml desztillált vízben és 2 órát keverjük szobahőfokon, végül 2 órát forraljuk vissza­folyató hűtő alkalmazásával. A lehűlés után a fenolt elválasztjuk és a vizes fázist betöményítjük. Az olajszerű maradék éteres dörzsölésre megdermed. A terméket leszívatjuk és etilacetát-metanol (50 : 1) 6

Next

/
Thumbnails
Contents