165834. lajstromszámú szabadalom • Készülék differenciál-termoanalizisek végrehajtásához

3 165834 4 egymással, ha a kísérleti feltételek is azonosak voltak; ezért a próbatest-cserék után a próbatesteknek egy­máshoz és a környezethez képest is mindig azonos helyzetben kell lenniük. A blokkelrendezésű mérő­rendszernél viszont a nagy hőkapacitás következtében a hőmérséklet nagy mértékben kiegyenlítődik, úgy­hogy ez a körülmény a próbatestek aszimmetrikus elrendezése, vagy nem egyenletes felmelegedési sebes­ség esetén is akadályozza a null-vonal elvándorlását. Másrészt a nagy hőkapacitás miatt ezeknél a rendsze­reknél viszonylag nagy hőmennyiségek szükségesek a nagyobb hőmérsékletváltozási sebességek biztosításá­ra. További hátrányt jelent, hogy a rendszer a nagy hőkapacitásból következően reakció szempontjából nagy tehetetlenségű (nagy az időállandó), ami különösen a hőmérséklet szabályozásánál hátrányos. Valamennyi említett probléma vonatkozik normál szobahőmérsékletnél kisebb hőmérsékleteken végzett DTA-ekre is, azzal a különbséggel, hogy ott a fűtő­energia helyett (illetve ahhoz járulékosan) megfelelő hűtőközeget kell alkalmazni. Már történtek kísérletek, hogy a mérőrendszert a mindenkori mérési problémához alkalmazzák. így a blokkelrendezésű mérőrendszernél a blokktól és egy­mástól termikusan szigetelt próbatesttartókat alkal­maznak, és ezáltal igyekeztek befolyásolni a feloldó­képesség és érzékenység viszonyát. Az eddig ismert megoldások, illetve az azokhoz javasolt készülékek azonban a mindenkori próbatesttartók kialakításától függően lényegében az előbb említett két jellemző, azaz a feloldóképesség és az érzékenység közül csak az egyiknek kielégítően pontos meghatározását teszi lehetővé. A DTA végrehajtására szolgáló ismert készülékeknél és az ott alkalmazott mérőrendszerek­nél nincs lehetőség arra, hogy a felvett görbénél a feloldóképességnek az érzékenységhez való viszonyát a mindenkori mérési problémának megfelelően állítsák be, még a berendezés átalakítása révén sem. Az eddig ismert blokkelrendezésű mérőrendszereknél ez idő szerint nincs lehetőség arra, hogy a rendszer termikus tehetetlenségét, amely különösen a rendszer szabá­lyozhatósága szempontjából hátrányos, hatékony módon befolyásolni lehessen. További hátrányt je­lent, hogy az alkalmazott termoelemek többnyire nincsenek megfelelően elszigetelve a blokktól, úgy­hogy a blokkról a termoelem forrasztási helyére történő közvetlen hőátadás következtében hamis mérési eredmények adódhatnak. Ezen túlmenően a szokásosan használt termoelemek csekély mechanikai szilárdságuk miatt viszonylag könnyen megsérülnek és 0 °C alatti hőmérsékleteknél végzett DTA esetén null-vonal vándorlást okoznak, amit a termoelem­védőcsövekben, illetve a termoelemek huzalainak a védőcsövekből való kilépési helyein jelentkező kon­denzációs hatások idéznek elő. Célunk, hogy a fent felsorolt hátrányokat olyan mérőrendszer révén küszöböljük ki, amely a jelenleg ismert mérési feladatok nagy részéhez univerzálisan alkalmazható. Feladatul tűztük ki, hogy találmányunk tár­gyával olyan mérőrendszert alakítsunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a DTA-t regisztráló műszer által felrajzolt görbének előre be lehessen állí­tani a feloldóképesség és érzékenység viszonyát, és további intézkedésekkel a mérőrendszert a mindenkori mérési problémához lehessen alkal­mazni. A találmány szerint ezt a feladatot olyan mérési rendszer segítségével oldjuk meg, amely blokkelren-5 dezésű mérőrendszer mérési módszere alapján van felépítve. Az analizálandó és az iners próbatestek felvételére egy mérőblokk szolgál, amely hőszigetelő anyagból készült lemez közbeiktatásával állítószervek­kel ellátott acéllemezen van rögzítve. Az acéllemez 10 alatt lezárt, előnyösen 50 C°-os hőmérsékletre ter­mosztált tér van kialakítva, amelyben az anyagokban történő hőmérsékletméréshez szükséges termoelemek csatlakozó kapcsai és a hőmérsékletnek az iners anyagban és a mérőblokkban történő összehasonlító 15 méréshez szükséges termoelemek helye van kialakítva, valamint egy elektronikus kistermosztát helyezkedik el, amely fűtőelemként szolgál. A mérőblokk egy fémtestből áll, előnyösen alumíniumtestből, amely­nek kerülete menetszerű mélyedéssel van ellátva; a 20 mérőblokk felülete megfelelő módon eloxálva van, és a menetszerű mélyedésben minden járulékos szigete­léstől mentesen megfelelő anyagból készült fűtőszál van feltekercselve. Az eloxált réteg meggátolja a rövidre zárást a fűtőtekercsmenetek között. E meg-25 oldás segítségével a hőérintkezés a fűtőszál és a mérőblokk között lényegesen javul, és ezáltal a rendszer hőtehetetlensége csökken. A próbatest- és inersanyag felvételére tégely alakú próbatesttartók szolgálnak, amelyek a mérőblokknak a blokk 30 középvonalára szimmetrikusan elrendezett két furatá­ban vannak elhelyezve. A tégelyek jó hővezető anyagból vannak. A tégelyek fenékrészének közepén mélyedés van a termoelemekkel való jobb hőérintke­zés biztosítására. A tégelyeket a tégely kerülete 35 mentén egyenletesen elrendezett (a tégely tengelyé­vel párhuzamos) kerámiarúd a mérőblokk felvevő­furatának belső falától olyan távolságban tartja, amely távolság elegendő hőszigetelést biztosít. A hőmérsékletméréshez a próbatest- és inersanyagban 40 köpenyes termoelemek vannak elhelyezve, amelyeket megfelelő kerámiacsövek a mérőblokktól oly módon szigetelnek el, hogy a mérőblokkról a termoelem köpenyén át a termoelem forrasztási helyére közvet­len átvitt hő a mérési eredményt csak lényegtelenül 45 csekély mértékben tudja befolyásolni. Egyidejűleg a köpenyes termoelemek nagyobb mechanikai szilárdsá­gát arra is felhasználjuk, hogy távtartó elemként használjuk a termoelemeket a tégelyfenék és a mérőblokk megfelelő felvevőfuratának feneke között 50 a hőszigetelés biztosítása céljából. A DTA végrehajtá­sakor a próbatestanyag és az inersanyag nagymérvű hőszigeteltsége következtében kis feloldóképességű és nagy érzékenységű reakciógörbéket kapunk. A felol­dóképességnek az érzékenységhez való viszonyát a 55 mérőblokk és próbatest-tégelyek közötti hőérintke­zés, illetve hőátadás változtatásával tetszőlegesen tud­juk változtatni. Erre a célra jó hővezető anyagból készült megfelelő alakú karmantyúkat oly módon helyezünk el, hogy peremük a mérőblokk felületén 60 fekszik fel, míg csőtoldatuk külső fala a tégely belső falán fekszik fel. A két érintkezési felület nagyságá­nak változtatásával lehetővé válik, hogy a teljes tartományt, amely a nagy érzékenység melletti cse­kély feloldóképességtől a csekély érzékenység melletti 65 nagy feloldóképességig terjed, átfogjuk és a minden-2

Next

/
Thumbnails
Contents