165627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-amino- benzilaminok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 165627 Bejelentés napja: 1973. V. 10. (TO-907) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. V. 12. (P 22 23 193.2) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: G 07 c 87/00, Bejelentés napja: 1973. V. 10. (TO-907) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. V. 12. (P 22 23 193.2) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. C 07 c 87/60 Ol TAI H ISZAG4 .ALMA IVATA 3S NYI L Bejelentés napja: 1973. V. 10. (TO-907) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. V. 12. (P 22 23 193.2) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. - -. Feltalálók: Dr. Keck Johannes vegyész, dr. Krüger Gerd vegyész, dr. Resemann Wolfgang vegyész, Biberach an der Riss, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Dr. Kari Thomae GmbH cég, Biberach an der Riss, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás szubsztituált 2-amino-benzilaminok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű szubsztituált 2-amino-benzilaminok előállítására. Ebben a képletben Hal klór- vagy brómatomot, Rí hidrogén-, klór- vagy brómatomot, R2 ciklohexil-, hidroxiciklohexil-, morfolino-karbonilmetil- vagy izopropilaminokarbonil-metil-csoportot, R3 hidrogénatomot vagy metilcsoportot és R4 hidrogénatomot, vagy ha R2 izopropüaminokarbonilmetil- vagy morfolinkarbonilmetilcsoportot képvisel, benzoil-csoportot jelent. A szerves kémiában általánosan elismert érvényű tantétel az, hogy az aminobenzaldehidek nagyon bomlékony és önkondenzálódásra hajlamos vegyületek. Ezért ezek további reakciók számára rendkívül kedvezőtlen kiindulási vegyületek [lásd például Fieser és Fieser: „Organic Chemistry", 3. kiadás, 688. oldal (Reinhold, New York 1956)] és [Houben-Weyl: „Methoden der organischen Chemie, 4. kiadás, VII/1. kötet, 408, oldal]. így tehát az aminobenzaldehidek és az acilaminobenzaldehidek reduktív aminálását hangyasawal és aminokkal az irodalomban eddig nem írták le, sőt áz irodalomból ismeretes, hogy a hangyasawal, illetőleg a megfelelő formamiddal végzett reduktív aminálással annál gyengébb kitermelés érhető el, minél nagyobb az alkalmazott aromás aldehid szubsztitúciós foka [lásd például Org. Reactions 5, 309 (1949)]. 5 Ezért meglepő, hogy az I általános képletű vegyületek jó kitermeléssel állíthatók elő azáltal, hogy egy II általános képletű aldehidet - ebben a képletben Hal, Rj és R4 a fenti jelentésűek -hangyasavy illetőleg a megfelelő formamid jelen-10 létében magasabb hőmérsékleten egy III általános képletű arninnal — ebben a képletben R2 és R3 a fenti jelentésűek — reagáltatunk. A reduktív aminálás előnyösen 150 és 250 C° 15 közötti hőmérsékleten, adott esetben oldószerben és célszerűen a reakcióban képződött víz egyidejű ledesztillálása közben hajtható végre, különösen előnyös azonban, ha a reakcióban használt III általános képletű amin és/vagy hangyasav ugyan-20 ekkor oldószerként is szolgál. Ha olyan III általános képletű vegyületből indulunk ki, amelynek képletében R3 hidrogénatomot jelent, akkor a kapott reakciókeveréket az átalakulás után híg savval, például 2 n sósavval visszafolyatás közben 25 melegítjük. A kapott I általános képletű vegyületeket fiziológiásán elviselhető szervetlen vagy szerves savakkal az irodalomban leírt módon sókká 30 alakíthatjuk. Savakként például sósav, hidrogén-165627
