165599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-dezmetil-vinblasztin és/vagy vinkrisztin és savaddiciós sóik előállítására
5 165599 6 Az amorf N-dezmetil-vinblasztint 27 ml vízmentes etanolban oldjuk, és 1% kénsavat tartalmazó etanolt adunk az oldathoz pH = 4,0-ig, amikor az N-dezmetil-vinblasztin-szulfát kristályosan leválik, 2,5 g N-dezmetil-vinblasztin- 5 szulfátot kapunk, amelyet 13 ml metanolban oldunk és 60 ml vízmentes etanolt adunk az oldathoz. Az oldatot szobahőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk, majd a kikristályosodott N-dezmetil-vinblasztin-szulfátot szűrjük. 10 Kitermelés: 2,2 g (0,0024 mól) N-dezmetilvinblasztin-szulfát (20%) Az N-dezmetil-vinblasztinszulfát egy részéből a bázist felszabadítjuk és az alábbi adatok alapján azonosítottuk. 15 Op.: 212-215 C° (Boetius) [aß0 =+15,8° (c = l, kloroform) A vinblasztin oxidációja során keletkezett N-dezmetil-vinblasztint vagy savaddíciós sóját is- 20 mert módon formilezhetjük, ily módon vinkrisztint vagy savaddíciós sóját kapjuk. Az 5,9 g amorf vinkrisztint 60 ml vízmentes etanolban oldjuk és 1% kénsavat tartalmazó 25 etanollal pH = 4,0-ig savanyítjuk, amikor a vinkrisztin-szulfát kristályosan leválik. 5,6 g vinkrisztin-szulfátot kapunk, amelyet 30 ml metanolban oldunk és 120 ml vízmentes etanolt adunk az oldathoz. Az oldatot szobahőmérsék- 30 léten 1 órán át állni hagyjuk, majd a kikristályosodott vinkrisztin-szulfátot szűrjük. Kitermelés: 5,2 g (0,0055 mól) vinkrisztinszulfát (50%) 35 [aß0 =+11-12° (c = l, víz) Rf = 0,30 (élénk kék színben tűnik elő) A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatok „Alumíniumoxid G. Merck" adszorbensen készültek. A kifejlesztéshez 0,5% metanolt tar- 40 talmazó kloroformot, az előhíváshoz 1% cériumammóniumszulfátot tartalmazó tömény foszforsavat használtunk. A termék azonosságát a vinblasztin IR spektrumához viszonyított 5,94 /u-nál megjelenő igen 45 erős adszorpciós sáv igazolja. 2. példa: 50 5 g (0,005,5 mól) vinblasztin-szulfátot 1100 ml acetonban feloldunk, majd hozzáadunk 250 ml 99,5%-os, oxidálható anyagtól mentes, krómsavról desztillált jégecetet és az oldatot -60 C°-ra hűtjük le. Ezzel egyidejűleg 930 ml ecetsav- 55 anhidridben 2,48 g (0,0297 mól) krómsavat oldunk fel és az oldatot szintén -60 C° hőmérsékletre hűtjük, majd keverés közben a vinblasztin-szulfát oldatba adagoljuk. A reakcióelegyet nyolc percig keverjük, majd pH = 9,0 érték 60 eléréséig (—40)-(-50C°)-ra hűtött tömény vizes arnmóniumhidroxid oldatot csepegtetünk hozzá. Közömbösítés közben az elegy hőmérséklete +50 C° fölé nem emelkedhet. A meglúgosított reakcióelegyet 5000 ml vízzel hígítjuk és 3x1000 65 ml metilénkloriddal alkaloidmentességig kivonatoljuk. A metilénkloridos fázisokat egyesítjük, majd 2x1500 ml vízzel a közömbösítéskor keletkezett és a szerves fázisba átoldódott ammóniumacetátot kimossuk. Ezután a metilénkloridos oldatot szárítjuk, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 75 ml tömény hangyasav és 12,5 ml ecetsavanhidrid elegyében feloldjuk és szobahőmérsékleten 5 percig állni hagyjuk, majd a savas oldatot vízzel háromszoros térfogatra hígítjuk, hűtés közben tömény ammóniumhidroxid oldattal pH = 9 értékre lúgosítjuk és az alkaloidot 3x100 ml metilénkloriddal kivonatoljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, vízmentesítjük, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A vinkrisztint tartalmazó száraz maradékot 20 ml benzolban feloldjuk, és IV—V. aktivitású, benzollal nedvesített alumíniumoxid oszlopon kromatografáljuk. Az eluálást 500 ml benzollal kezdjük, majd 1000 ml benzol:kloroform 9:1, ezután 700 ml 8,5:1,5, rákövetkezőén 2300 ml 8:2, végül 1:1 arányú elegyével végezzük. 250 ml-es frakciókat fogunk fel. A benzol, a benzol Moroform 9:1 és 8,5:1,5 arányú elegye az adszorbeált anyagok széthúzására szolgál, az első alkaloidtartalmú frakciók a benzol :kloroform 8:2 arányú elegyének első részletéyel végzett eluálás során jelennek meg. Ezen frakciók egyesítése és csökkentett nyomáson végzett bepárlásával az oxidáció során keletkezett vinkrisztin-szulfát végtermék súlyára vonatkoztatott 5—10% mellékterméket kapunk. A vinkrisztin tartalmú frakciókat a benzol ddoroform 8:2 arányú elegyének második részletével végzett eluálás folyamán kapjuk és a vinkrisztin leoldása a benzol Moroform 1:1 arányú elegyével fejeződik be. A réteg- és papírkromatográfiás vizsgálatok alapján azonosított vinkrisztin tartalmú frakciókat egyesítjük, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. 3,8 g száraz maradékot kapunk, melyet 40 nű vízmentes etanolban oldunk és 1% kénsavat tartalmazó etanolt adunk hozzá pH = 4,0-ig, ily módon az oxidáció során keletkezett vinkrisztin kénsavas só formájában leválik, amelyet elválasztunk, majd 30 ml metanolban oldjuk, ezt követően 120 ml vízmentes etanolt adunk az oldathoz. A vinkrisztin-szulfát 1 órai állás alatt kikristályosodik. A terméket szűrjük, mossuk, szárítjuk. Kitermelés: 3,5 g (0,0039 mól) vinkrisztin szulfát (70%). A vinkrisztin-szulfát fizikai adatai megegyeznek az 1. példában megadottal. 3. példa: Mindenben a 2. példa szerint járunk el, azzal a változtatással, hogy krómsav (Cr03 ) helyett, oxigén-ekvivalensre számított azonos mennyiségű káliumdikromátot alkalmazunk. Kitermelés: 3,35 g vinkrisztin-szulfát (67%). A vinkrisztin-szulfát fizikai állandói megegyeznek az 1. példában megadottal. 3
