165597. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szabályozási körök alapértékének, tényleges értékének és szabályozási eltérésének egyidejű jelzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VI. 26. (RE-489) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. II. 23. (WP 42 r1 /145

682) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XJI. 31. Nemzetközi osztályozás: G 05 b 1/01 G 08 h 1/08 Feltalálók: Salbert Edgar mérnök, Grzywnowicz Jerzy mérnök, Magdeburg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Kombinat Mess- und Regelungstechnik Dessau, Dessau, Német Demokratikus Köztársaság Kapcsolási elrendezés szabályozási körök alapértékének, tényleges értékériek és szabályozási eltérésének egyidejű jelzésére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés szabályozási körök alapértékének, tényleges értékének és szabályozási eltérésének egyidejű jelzésére. Elektronikus szabályozók működtetése közben célszerű, ha az alapértéket, a tényleges értéket és a szabályozási eltérést egyetlen ránézéssel át lehet tekinteni. Ezért olyan függőleges, elmozdítható skálájú mérőműveket szoktak használni, melyeknél a nullpont a skálaablak közepén fekszik. Az elmozdítható skála mechanikus összeköttetésben van egy állandó feszültséggel táplált potenciométer leszedő csúszkájával, és az a rendeltetése, hogy az alapértéket a skálaablak közepén levő nullpontjelzéshez lehessen állítani. A mérőmű a feszültségforrás kis belső ellenállása miatt közvetlenül rákapcsolható az alapérték és a tényleges érték különbségeként előállított szabályozási eltérésre. A mérőművet általában olyan polaritással szokták bekötni, hogy pozitív eltérés esetén a mutató felfelé térjen ki. A tényleges értéket ismert okok miatt gyakran áramgenerátor kimenetű mérőátalakítóval állítják elő, tehát a különbségképzésben áramok vesznek részt. Az alapértékkel, illetve a tényleges értékkel arányos áramok fix ellenállásokon folynak át, és a feszültségesések különbségét ilyen esetben csak egy igen nagy bemenő ellenállású erősítő közbeiktatásával lehet a mérőműbe vezetni. Ismertek olyan kapcsolások, amelyeknél a különbségképzést külön erősítő nélkül, több mérőtekerccsel ellátott forgótekercses vagy lágyvasas mérőmű segítségével valósítják meg. Ezeknél 5 az egyik mérőtekercset annak a feszültségforrásnak a potenciométere táplálja, amely az alapértéket szolgáltatja. A többi mérőtekercs pedig a mérőjel-átalakítók és azon fix ellenállások közé van iktatva, amelyeken a tényleges értékkel 10 arányos és a különbségképzéshez szintén szükséges feszültségesések előállnak. Ilyen megoldást ismertetnek az 1 263 143 számú NSZK szabadalmi leírásban. Ezeknél a kapcsolásoknál hátrányos, hogy 15 nenűinearitás lép fel, mert a mérőtekercsek terhelik az alapértékforrás potenciométerét. Emiatt nem lehet egyetlen mérőművel az alapértéket, a tényleges értéket és a szabályozási eltérést egyidejűleg indikálni. A fellépő indikálási hiba 20 megengedhetetlenül nagy és az alapérték-potenciométer beállításától függően változó. Hátrányt jelent továbbá az is, hogy az alapértékáram a mérőtekercs nagy hőfoktényezője miatt túlságosan hőfüggő lesz. 25 A találmánnyal azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy áramok különbségét képező elektronikus szabályozók részére olyan kapcsolási elrendezést hozzunk létre, amely nem igényel erősítőt, megszünteti a hőfüggést és az említett 30 nemlinearitást, továbbá amelynél az alapértéket, a 165597