165597. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés szabályozási körök alapértékének, tényleges értékének és szabályozási eltérésének egyidejű jelzésére

3 165597 4 tényleges értéket és a szabályozási eltérést egyetlen robusztus forgótekercses mérőmű .indikálja. A találmány tehát kapcsolási elrendezés szabályozási körök alapértékének, tényleges értékének 5 és szabályozási eltérésének egyidejű jelzésére, amely kapcsolási elrendezésnek a változtatható alapérték előállítására állandó feszültségforráshoz csatlakoztatott feszültségosztója, forgótekercses mérőművel és a feszültségosztó leosztási pontjával 10 együtt elmozdítható skálával ellátott jelzőműszere, a szabályozási kör mérőátalakítóinak áramkimenetére csatlakoztatott fix ellenállásai, továbbá a feszültségosztóhoz csatlakoztatott, a szabályozási eltérésnek megfelelő jelet előállító hídkapcsolása 15 van, és az jellemzi, hogy a feszültségosztó potenciométerének csúszkája a csúszka helyzetével együtt változó kiegyenlítő ellenálláson, ezzel sorbakapcsolt fix ellenálláson és a mérőmű hőmérsékletfüggetlen huzalból készített legalább 20 egy tekercsrészén át az állandó feszültségforrás középmegcsapolású referenciapontjára van kapcsolva, a mérőátalakítók áramkimenetére csatlakoztatott fix ellenállások pedig a mérőmű ugyancsak hőmérsékletfüggetlen huzalból készített 25 tekercsrészein át vannak a referenciapontra csatlakoztatva. A találmány szerint az alapérték-áramot egy középen megcsapolt állandó feszültségforrás és egy vele összekapcsolt lineáris potenciométer szolgál- 30 tatja. Ez az áram a potenciométer csúszkájától a középleágazás felé folyik, és erősségét a csúszka állításával 0—100% tartományban lehet változtatni. Ezen a tartományon belül a feszültségforrás belső ellenállása csak jelentéktelen mértékben változik. 35 A lineáris potenciométer kezdő- és végellenállását úgy kell megválasztani, hogy a kívánt erősségű alapérték-áramok legyenek beállíthatók. Az alapérték állításakor fellépő nemlinearitást és a belső ellenállásnak még meglevő változását a potencio- 40 méter csúszkájával sorbakötött kiegyenlítő ellenállás küszöböli ki, amely a potenciométerrel való tengelykapcsolat következtében az alapértékkel együtt változik. Kimutatható, hogy a zérus alapértéknél szükséges kiegyenlítő ellenállás köze- 45 lítőleg szintén zérus, 100%-os alapértéknél pedig egy adott érték, amely az alapérték-forrás méretezésétől függ. Továbbá azt találtuk, hogy egy ilyen felépítésű alapérték-fonás nemlinearitását csak parabolikusán változó kiegyenlítő ellenállással 50 lehet teljesen kiküszöbölni. Részleges kompenzálás céljára azonban lineárisan változó kiegyenlítő ellenállás is megfelelő. A találmány szerint olyan forgótekercses mérőművet — amely mérőműhöz mutató van 55 csatlakoztatva — kell használni, amelynek különbségképző hídkapcsolásba beépülő több tekercsrésze van. Ezeket az alapérték-forrás ljnearitása és a különbségképző hídkapcsolás nullpont stabilitása érdekében hőfüggetlen huzalból kell készíteni. A 60 találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a tekercsrészeket úgy kell összekapcsolni, hogy különböző tényleges érték áramkörökbe különböző tekercsrészeket lehessen beiktatni, és külön tekercsrész álljon az alapérték áramkör rendel- 65 kezesére, továbbá az alapérték-forrásnak, a tényleges érték forrásnak, valamint a szabályozó bemenetének egy közös referenciapontja legyen. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint a mérőművet úgy kapcsoljuk be a különbségképző hídkapcsolásba, hogy az alapérték-áram a kivonásban résztvevő mindkét tekercsrészen átfollyék, és azokban azonos irányú forgatónyomatékot gerjesszen. Ezenkívül az egyik tekercsrészen még az ellentétes irányú tényleges érték áram is átfolyik, előállítva a megfelelő éllennyomatékot. A találmányt a továbbiakban a rajzon szemléltetett kiviteli példákon közelebbről ismertetjük, ahol az 1. és a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy-egy kiviteli alakjának vázlatos kapcsolási rajzát mutatja. Az 1. ábrán előnyösen két azonos feszültségű 2 és 3 Zener-diódából álló állandó 1 feszültségforrás látható, amely két 4 és 5 ellenállásból és alapérték 6 potenciométerből összeállított feszültségosztót táplál. Az alapérték-áram az alapérték 6 potenciométer leszedő csúszkájától kiindulva állítható kiegyenlítő 7 ellenálláson, valamint fix 8 ellenállásból és 13 mérőmű hőmérsékletfüggetlen 9 tekercsrészéből álló összegzőellenálláson keresztül a 2 és 3 Zener-diódák összekötési pontjához folyik, amely az áramkör referenciapontja. A tényleges érték áram, amely a mérőjelátalakító áramgenerátoros X! kimenetéről érkező áram fix 14 ellenállásból és a 13 mérőmű hőmérséklet független 10 tekercsrészéből álló másik összegzőellenálláson folyik át. Az eddigi összeállítás és a nagyohmos 17 és 18 ellenállások együtt különbségképző hídkapcsolást alkotnak. A szabályozó Xw

bemenete egyrészt a 2 és 3 Zener-diódák, valamint a 9 és 10 tekercsrészek, továbbá a mérőjelátalakító Xj kimenetének közös pontjához, mint referenciaponthoz, másrészt a nagyohmos 17 és 18 ellenállások összekötési pontjához csatlakozik. A 2. ábra a kitűzött feladat másik megoldását mutatja. Ennél a 13 mérőmű úgy van beiktatva a különbségképző hídkapcsolásba, hogy az alapérték-áram annak például 9 és 10 tekercsrészein folyik keresztül. A 10 tekercsrészen ezenkívül még az ellentétes irányú tényleges érték áram is átfolyik. A referenciapont helye változatlan. A 13 mérőmű 9 és 10 tekercsrészei az 1. ábra szerinti kapcsolásban egymással ellentétesen, a 2. ábra sszerinti kapcsolásban viszont azonos értelemben vannak tekercselve. Az alapérték 6 potenciométer és a kiegyenlítő 7 ellenállás csúszkái mechanikus csatolásban vannak a 13 mérőmű a rajzon nem ábrázolt elmozdítható skálájával. Általában a 13 mérőmű tengelye vízszintes, doboza lapos profilú és bekötése olyan polaritású, hogy pozitív szabályozási eltérés esetén felfelé tér ki. Természetesen a mérőmű nullhelyzete a skála közepén van, és az érzékenység beállítása a 9 és 10 tekercsrészek előtét-, illetve söntellenállásaival történik. 2