165533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona szakaszos és folyamatos malátázásának meggyorsítására

3 165533 4 Ismeretes, hogy sör és erjesztési úton előállított italok készítésére aszalatlan zöldmalátát is lehet alkalmazni. i(l 078 971. lajstromszámú nyugatnémet szabadalmi leírás, 215 386. lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás.) A zöldmaláta előállítása a következőképp történik: rövidebb vagy hosszabb csárázási idő után az aszalási eljárás helyett a zöldmalátát vagy az aprított zöldmalátát közvetett úton túlhevített gőzzel melegített préshengerek közé adagolják, így a zöldmalátábóí vizet vonnak el és malátapelyhet állítanak elő.. Erre a célra adott esetben különleges felépítésű szállítóhengert alkalmaznak. Az eljárás hátránya az, hogy az aszalás malátaminőségre gyakorolt kifejezetten kívánatos és szükséges hatásai — így az aszalás hatása az aromaképzésre és egyéb értékmeghatározó tulajdonságokra — elmaradnak, az pedig hátrányosan befolyásolja a sör iminőségét. A hátrányos befolyás mindenekelőtt a nyerstermények sörgyártás során történő alkalmazásakor érvényesül. Az 1 907 830 sz. NSzK közrebocsátási iratban a gabonaszemek mechanikus kezelését javasolják. A szemeket az eljárás tetszőleges szakaszában külső mechanikai erők hatásának teszik ki. Ezzel a módszerrel csökkentették ugyan a csírázási időt, a gabonaszemek .megsérülése következtében azonban az így előállított maláta minősége romlott. A lágyatási és az aszalási szakasz időtartamát ezzel az eljárással sem sikerült lényegesen csökkenteni. A találmány célja, hogy eljárást biztosítson gabona szakaszos vagy folyamatos maiátázásának .meggyorsítására a gabonaszemek kímélése mellett^ a maláta minőségromlásának elkerülésével. . A találmány szerint a gabonaszemeket szemnagyság szerinti frakciókra választjuk szét, azután előlágyításnak, mechanikai kezelésnek, majd az így kezelt szemeket frakciónként vagy együttesen főlágyításnak és 'enzimes, valamint giberellinsavas kezelésnek vetjük alá, és a nyers malátát csíragyökerekkel együtt vagy anélkül, ismert módon vagy előzetes összezúzás után aszaljuk. A találmány szerinti eljárás új jellemzője, hogy ;24—.30%-os, előnyösen 27%-os víztartalom elérésekor a gabonaszemek héját mechanikusan perforáljuk, azután ismert enzimek és giberellinsav ismert mennyiségét az aszalás előtti tetszőleges időpontban, előnyösen a fő-' lágyítás után adjuk a gabonaszemekhez. A találmány tárgyát képező eljárás segítségével a magok előkezelése révén a lágyítóvíz és a malátázási eljárásra pozitív hatást gyakorló hatóanyagok könnyebben behatolnak a magba. Ennek következtében a maiátázáshoz szükséges idő lecsökken. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott zöldmaláta-kezelés az aszalási eljárást meggyorsítja, s így a találmány szerinti eljárás a maláta minőségét javítja, az extrakíumtartalmat különösen megnöveli, a malátázási veszteséget csökkenti és a feldolgozási tulajdonságokat javítja. A találmány tárgyát képező eljárás lényege a következő: a maiátázandó árpát először fajtázó szita segítségével 0,1—0,2 mm 'magvastagságkülönbség szerint szétválasztjuk, így például 2,5—2,6 mm-es vagy 2,5—2,7 mm-es frakciókra különítjük. A frakciókat külön-külön 1—2 órás előlágyításnak (nedveslágyítasnak) vetjük alá. Ezután a magokat lúgos oldattal mossuk, majd 1—2 órán keresztül szárazon lágyítjuk. Az előlágyítás (nedves és szárazlágyítás) összes ideje függ az árpa fajtájától (például árpapebely vagy tiszta árpa), a szemnagyságtól és egyéb tulajdonságoktól (évjárat, növekedési körülmények, fajta, stb.), továbbá a lágyítás hőmérsékletétői. Az előlágyítással a találmány szerinti eljárás során 24—30%-os lágyítási fokot érünk el. Ezután a magok burkait frakciónként mechanikai úton perforáljuk. A perforálást például hengeres malomban végezhetjük, a kezelés során a polyvát a legmesszebbmenőén óvjuk. A malom hengertávolságának állíthatónak kell lenni; a hengertávolságot minden esetben a feldolgozandó magfrakció szerint állítjuk be. A kezelésre például a laboratóriumi malátaelemzés durvadarájának előállítására használt malom alkalmas. A perforálás után az egyes magfrakciókat a továbbiakban külön-külön vagy egyesítve dolgozhatjuk fel. A — például hengeres malomban végzett — perforáláshoz szükséges idő szakaszos üzem esetén elsősorban az alkalmazott malom kapacitásától függ. Folyamatos eljárás esetén a perforálás ideje gyakorlatilag elhanyagolható, mivel a malom kapacitását az átfolyási mennyiség szerint választjuk meg. A perforálási eljárás következtében a magfél súlyarányos része,. kb. 2—3%^a hullik ki. Az árpa '(és a csírát tartalmazó magfél) csírázóképessége teljesen megmarad, sőt, egyes esetekben nagyobb lesz, mint az azonos fajtájú árpa kezeletlen magjaié. A .magok csírázásának nyugalmi szakaszát a fenti kezeléssel lényegesen le lehet csökkenteni. A perforálás után a lágyítás főszakasza következik. A kívánt lágyulási fok eléréséhez szükséges víz hozzávezetéséhez — az árpa fajtájától és a lágyító víz hőmérsékletétől függően — általában 0,5—3 óra szükséges. A kívánt lágyítási fok eléréséhez szükséges vízmennyiséget először lágyítási fok-táblázat segítségével állapítjuk meg, majd a teljes vízmennyiséget permetezéssel adjuk hozzá az árpához. Ezzel a módszerrel az ismert lágyítási eljárásokhoz képest jelentős víz- és szennyvízmegtakarítást érhetünk el. Az árpához azonnal hozzáadhatjuk a végleges lágyítási fok eléréséhez szükséges vízmennyiséget, adott esetben azonban ezt a menynyiséget részletekben is adagolhatjuk. A vízadagolást úgy is megvalósíthatjuk, hogy a lágyítandó gabonát tartályban elárasztjuk, majd a művelet befejezése után a maradék vizet leengedjük. A csíráztatási műveleteket közvetlenül a lágyítás (főlágyítás) után végezzük. A főlágyítás során 'permetezéssel adagolt lágyítóvíz adott esetben oldott állapotban tartalmazhatja a malátázási eljárásra pozitív hatást 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2