165533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabona szakaszos és folyamatos malátázásának meggyorsítására

165533 gyakorló szükséges mennyiségű hatóanyagot. Adott esetben azt is megtehetjük, hogy több részletben történő vízadagolásnál az első víz­adaghoz csak kevés vagy semmi hatóanyagot nem adunk és a hatóanyag-mennyiséget csak a csíráztatási folyamat későbbi fázisaiban juttat­juk el a csíráztatandó terményhez. A termény perforációja minden esetben biztosítja a ható­anyag gyors eljutását a mag belsejébe. Hatóanyagként például az ilyen célra már alkalmazott giberellinsavat és enzimkészítmé­nyeket vagy tenyészoldatokat használhatunk. Utóbbiakra példaként a hemicellulázt, a cellu­lázt, pektinázt és az aciláz-, glukanáz- és enyhe proteáz-hatással rendelkező komplex prepará­tumot említhetjük meg. Ezeket az anyagokat külön-külön vagy együttesen alkalmazhatjuk a főlágyítás vagy a csírázás különböző fázisaiban. A felhasználandó hatóanyagok mennyisége függ az alkalmazott árpa-nyersanyag £ajátjától (év­járat, fajta, növekedési körülmények, stb.) az egyes enzimek közötti kölcsönhatástól, az alkal­mazás időpontjától és a természetes csírázási folyamat időtartamától. A találmány szerinti eljárásban a malátázás során a hatóanyagokat az alábbi mennyiségben alkalmazzuk: 0— 4,5 mg giberellinsav/100 kg árpa és/vagy, 30 8—-25 g oelluláz-enzimpreparátum/100 kg ár­pa és/vagy, 0—60, g pektináz-fermentlé/100 kg árpa és/ /vagy, 0—J50 g hemicelluláz/100 kg árpa és/vagy, 15—70 g ,«-*amilázt, ^-glukanázt és. proteázt tartalmazó komplex preparátum/100 kg árpa. Az aszalási folyamat ideje, különösen pedig a vízelvonás! szakasz ideje eleve megrövidül a perforálás következtében. Ezt az időt tovább rövidíthetjük, ha az adott esetben csíragyöke­ret tartalmazó zöldmalátát az aszalási folyamat előtt — például hengeres malom segítségével — összezúzzuk. Ilyen módon malátapelyhet állít­hatunk elő. Malomként a fenti célra alkalmaz­hatjuk a perforálásra használt berendezést, a hengerek távolságát azonban kisebbre kell állí­tani. Az összezúzás előnye továbbá, hogy igen kedvező hatást gyakorol a maláta minőségére. A találmány szerinti eljárás gazdasági elő­nyeit tehát az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A találmány szerinti eljárást minden na­gyobb műszaki átalakítás nélkül felhasználhat­juk a meglevő folyamatos vagy szakaszos malá­tázási eljárásoknál. 2. A találmány szerinti eljárás segítségével a maiátázás egyes részműveleteit a következő idő alatt lehet megvalósítani: a) lágyítás (elő- és főlágyítás): 4—7 óra, b) csírázás: 65—80 óra, c) aszalás: 12—15 óra. 3. A találmány szerinti eljárással csökkent-10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 65 hető a frissvíz-szükséglet és a keletkező szenny­víz mennyisége. 4. A finom dara extraktum tartalma 1—3°/0 ­kal növelhető, 5. A malátázási veszteség (szárazanyag) 2—5 %-kal csökkenthető. A találmány szerinti eljárással elérhető ered­ményeket számszerűleg az alábbiakban hasonlít­juk össze a technika állásából ismert giber ellin­savas eljárással és az 1 907 830 sz. NSzK közre­bocsátási iratban ismertetett eljárással elérhető eredményekkel: Giberel-1907 830 Találmány linsavas sz. NSzK szerinti eljárás közre­bocsátási irat sze­rinti elj. eljárás lágyítási idő (óra) csírázási idő (nap) aszalási idő (óra) 48—70 40—48 4 2_ 3 2,7— 3,3 40—22 legalább 12 —15 20 Amint a táblázatból látható, a találmány sze­rinti eljárással nemcsak a csírázási idő, hanem a lágyítás és az aszalás időtartama is csökken. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nél­kül: Analitikai adatok alapján malátakészítésre alkalmas sörárpát az alábbiak szerint kezelünk: 1. példa: 1. A magokat fajtázó szita segítségével frak­ciókra választjuk szét, a továbbiakban a 2,8— 3,0 mm méretű frakciót használjuk fel. 2. Az árpához 18 C°-on 0,2%-os nátriumhidr­oxidoldatot adunk és az árpát időnként meg­keverve 1 óra állásidő után a terményt meg­mossuk. A lúgot leengedjük az árpáról. Ezután az árpát további 1 órán keresztül szintén 18 C°-os vízzel mossuk, majd a vizet leengedjük. Az árpát 1 órán keresztül szárítjuk. Az árpa víztartalma kezelés után 26%-3. Malátaelemezésnél alkalmazott durvadara előállítására használt hengeres malomban — amelyet a szóbanforgó frakció feldolgozására állítottunk be — az árpát perforáljuk. Ilyen mó­don kb. 2 súly%-os félmagrészt kapunk. 4. Megállapítjuk a fentiek szerint kezelt árpa víztartalmát, majd a 3. pont szerint kezelt árpá­ra a lágyítási táblázat alapján 44%-os lágyítási fok eléréséhez szükséges mennyiségű vizet per­metezünk. A permetezés előtt a lágyítási vízhez hozzáadjuk a szükséges hatóanyagokat. A ter­ményt néhányszor átforgatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents