165509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált 3,4-dihidro-6-fenil- 1,4,5 -benzotriazocin-2(1H) -onok előállítására

5 165509 6 hidrogénekben, mint a benzol és toluol, kevés szénatomos alkoholokban, mint az etanol stb. végezzlik. A reakció szobahőmérsékleten is végbemegy, de előnyösen meggyorsithatjuk, ha a hőmérséklet 30 és 70°C között van. A reakciőkeverékből a kivánt terméket valamelyik ismert módszer szerint könnyen elválaszthatjuk. Például először a dezacilezőszer maradékát távolitjuk el, majd a reakciőkeveréket besüritjük és lehíltjUk vagy a kapott silritményt etiléterrel kezeljük. Adott esetben a besüritett anyagot oszlopkromatografálásnak, például kovasavgélen való kromatografálásnak is alávethetjük. A IV általános képletU 4-halogénacetil-benzotriazocin-származékok szintén a találmány szerinti vegyületek körébe tartoznak. A IV általános képletU vegyületeket az V általános képletU megfelelő benzofenon-származékok — ebben a képletben X a fenti jelentésű, és R fenilalkilcsoportot és Y halogénatomot jelent- ciklizálásával állithatjuk elő. Az V általános képletU vegyületek ciklizálását az V általános képletU vegyületeknek szobahőmérsékleten vagy e körüli hőmérsékleten való tartásával vatósitjuk meg. A ciklizálást azonban általában elősegíthetjük melegítéssel vagy lúgos szer, például nátriumhidroxid jelenlétével is. A ciklizálást előnyösen iners oldószerben, például benzolsorba tartozó oldószerben, mint a benzol és toluol, halogénezett szénhidrogénben, mint a kloroform, metilénklorid, széntetraklorid stb. végezzük. Kitermelés: 60-85%. Az V általános képletü benzofenon-származékok könnyen előállíthatók a megfelelő VI általános képletU benzofenonhidrazon — ebben a képletben X és R a fenti jelentésűek - és egy VIIáltalános képletü halogénacetilhalogenid — ebben a képletben Y a fenti jelentésű - reakciójával. A benzofenonhidrazon 2-fenilalkilbenzofenonból állítható elő (lásd "The Chemistry of Open-Chain Organic Nitrogen Compounds" 11. kötet, 171-172. oldal, 1966). A VI általános képletU vegyület és a VE általános képletU halogénacetilhalogenid reakcióját előnyösen iners szerves oldószerben, például halogénezett szénhidrogénben, mint a kloroform, metilénklorid, széntetraklorid, benzolsorba tartozó oldószerben, mint a benzol vagy toluol stb. végezzük. A reakciőhőmérséklet nem kritikus, de általában 5 és 20°C között lehet. Ebben a reakcióban a VII általános képletU vegyület mennyisége a VI általános képletU vegyülethez viszonyitva az egyenértéknyinél több, de általában jobb eredményekét kaphatunk, ha a VII általános képletü vegyületet 1 mólegyenérték feleslegben használjuk. A reakció akadálytalan végrehajtása és a termék magas hozamának biztosítása érdekében megfelelő kondenzálószert, például kis mennyiségű nátriümhidroxidot, nátriumhidrogénkarbonátot, nátriumkarbonátot használhatunk a reakció során. Kitermelés: 55-70%. A reakciókeverékből az V általános képletU vegyületet könnyen elkülöníthetjük bármely ismert módszer segítségével. Például a kivánt terméket ugy különíthetjük el, hogy a reakciőkeveréket semlegesítjük, aszerves réteget besÜrítjük, és a szerves réteghez például etilétert adunk. A IV általános képletU 4-halogénacetil-benzotriazocin-származékokat ugy is előállíthatjuk, hogy a VI és VII általános képletU vegyületek reakciőkeveréket közvetlenül ciklizálásnak vetjük alá anél-5 kül, hogy az V általános képletü benzofenon-származékokat a kapott reakciőkeverékből elkülönítenénk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös módja tehát az, hogy "a IV általános képletü 4-halogénacetil-benzotriazocin-származékokat előállít -10 hatjuk a VI általános képletU benzofenonhidrazonok és a VII általános képletU halogénacetilhalogenidek reakciójával és a kapott reakciőkeverék ciklizálásával anélkül, hogy a kapott reakcióterméket a reakciók ever éktől elválasztanánk. 15 A ciklizálás során kapott terméket, azaz a IV általános képletü vegyületet a reakciókeverékből bármely ismert módszerrel elválaszthatjuk. Például a reakciőterméket csökkentett nyomáson besűrítjük, és a kivánt terméket elválasztjuk oly módon, 20 hogy a maradékhoz megfelelő oldószert, például benzolt, etilétert stb. adunk. Ha szükséges, az igy kapott terméket ismert módon tisztithatjuk, például átkristályositással, kromatografálással stb. A következő példák közelebbről szemléltetik a 25 találmány szerinti eljárást anélkUl, hogy azt ezekre korlátoznánk. A hőmérsékleti adatokat Celsiusfokban adjuk meg. 30 1. példa 0,5 g (0,00175 mól) 8-klőr-6-fenil-3,4-dihidro-1,4, 5-benzotriazocin-2(lH)-ont feloldunk 4,5ml 35 dimetilformamidban, és az oldathoz hozzáadunk 50% ásványolajat tartalmazó0,1 g (0,0021 mól) nátriumhidridet. Ezutánakapott keveréket 1 óra hoszszat szobahőmérsékleten keverjük, és hozzáadjuk 0,45 g (0,00357 mól) benzilklorid 1 ml dimetilfor-40 mamiddal készült oldatát, és a reakciőkeveréket 2 óra hosszat keverés közben vizfUrdőn melegítjük. A reakció befejeződése után a reakciőkeveréket vizbe öntjük, és a kapott vizes keveréket benzollal extraháljuk. A kivonatot 3 izben vizzel mossuk. 45 majd vizmentes nátriumszulfáton száritjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. Az Így kapott maradékot kovasavgél oszlopon kromatografáljuk és kifejlesztőszerként 1:1:1 térfogatarányu benzol-etiléter-kloroform elegyet alkalmazunk. A kapott 50 eluátumot csökkentett nyomáson bepároljuk, és a maradékhoz etilétert adva színtelen kristályok alakjában l-benzil-6-fenil-3,4-dihidro-8-klór-l,4, 5-benzotriazocin-2(lH)-ont kapunk. Olvadáspontja etanolből átrkistályositva 182°. 2. példa 60 Az 1. példában leirt módon eljárva, de 8-bróm-6-fenil-3,4-dihidro-l,4,5-benzotriazocin- 2(1H)-onból kiindulva szintelen kristályok alakjában 1--benzil-8-bróm-6-fenil-3,4-dihidro - 1,4, 5-benzotriazocin-2(lH)-ont kapunk. Olvadáspontja 180-65 181°. 3