165440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biocid készítmények előállítására
9 lentése azonos vagy eltérő lehet — vegyületek. A IV általános képletű vegyületek gyakorlatilag nem illékonyak és a velük előállított kompozíciók kitűnően lágyítottak. Gélszerű készítményeknél hasonló összetételük következtében kémiailag készségesen összeférhetők az aktív foszforészterékkel. Ilyen vegyületek a triaril-foszfátok, például a trikrezil-foszfát, trifenil-foszfát, tri(p-terc.^butiMlenil)-foszfát, tri(bifenilil)-foszfát, o^bifénilil-difenil-foszfát, és a krezil-difenil-foszfát; trialkil-foszfátok, például a tri-n-butil-foszfát, tri-2-etil-hexikfoszfát, tri-n-oktil-foszfát, és a tri-lauril-foszfát; és kevert foszfátok, így például a 2-etil-hexil-difeml-foszfát és hasonló vegyületek. Több bázisú karbonsavészterek közül előnyösek a ftalátok, így például a dioktií-ftalát, difenil-ftalát, diciklohexil-ftalát, dimetil-ftálát és a dihexil-ftálát; a szebacátok, így például a dibutil-szebacát, dipentil-szebacát, n-butil-benzil-szebacát és a dibenzil-szebacát; az adipátok; így például a dioktil-adipát, dikapril-adipát, diizobutil-adipát és dinonil-adipát; és a cifrátok, így a tributil-citrát. Könnyű beszerezhetőségük következtében általában a dioktil-adipátot, a dioktil-ftalátot és a trikezil-foszfátot használják. A találmány szerinti eljárás oltalmi körén belül más alkotórészek, így töltőanyagok, festékek, illatanyagok és más biocid hatóanyagok adhatók a gélkeverékhez. A találmány szerinti eljárással előállított gélszerű készítmények további fontos előnye, hogy a készítmények mentesek az úgynevezett könynyezéstől vagy izzadástól (bleeding vagy sweating). A könnyezés alatt értjük a biocid hatóanyagot leadó készítmény felületén képződő folyadékcseppek megjelenésének jelenségét. A foszforészterek, így részben a DDVP is higroszkóposak, és ha a készítmény felületére diffundálnak, ott a környezetből származó vízzel reakcióba lépnék a készítmény felületén, hidrolízistermékek cseppeit képezve. Ez a nehézség azonban a találmány szerinti eljárással előállított készítményeknél elmarad. A gélek további jól látható előnye, hogy képesek méretüket a térhálóból távozó foszforészter mennyiségének arányában csökkenteni. Ez lehetővé teszi közvetlenül a gélben maradt foszforészter-mennyiség felbecsülését, minthogy az öszszezsugorodás mértéke megállapítható. Például valamilyen foszforészter inszekticidet, például DDVP-ot hidroxilált polimerrel reagáltatunk gömb alakú gélt képezve, majd a gömb alakú gélt hengeres nyílás felé helyezzük. A gömb és a nyílás egymáshoz viszonyított méreteit úgy választjuk meg, hogy a gömb átmérője nagyobb legyen, mint a nyílás. A gömb változó helyzete a nyíláson informálja a felhasználót a foszforészter-leadás fokáról. Az egymáshoz viszonyított méreteket úgy választjuk meg, hogy annál a pontnál, amikor a gömbből megfelelő mennyiségű foszforészter távozott, a gömb keresztülesik a nyíláson. Ezen az elven alapulva számos más foszforészterfogyás-indikáló rendszer működése megérthető. A technika állása szerint ismert bio-10 cid készítmények egyik nagy hátránya, hogy'a készítményből távozott hatóanyag-mennyiség nem megállapítható. A találmány szerinti eljárással előállított készítményeknél ez a nehézség 5 megoldódik. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények igen hatásosak a gerinctelenek elpusztításában, így különböző mikroorganizmusok, fonalférgek, kullancsok, pókok, atkák és ro-10 varok elpusztításában. Például a készítmények elkészíthetők érme alakban, és ha egy ilyen érmét háziállat nyakörvére erősítünk, meghatározott időn át kontrollált módon foszforésztert fog leadni, miáltal a közönséges paraziták, így a bol-15 hák és a kullancsok távol tarthatók. Sőt a találmány szerinti eljárással előállított készítmények hasznosíthatók mint granulátumok vagy szemcsék, és a talajba ágyazva a készítményből lassan kidiffundáló foszforészterek különböző, a 20 talajban élő rovarkártevők, így például fonalférgek, a bagolypille hernyói vagy gyökértetvek pusztulását idézik elő. A találmány szerinti eljárással előállított gél használható fertőtlenítés céljára is, például raktárakban vagy gabonatá-25 rolókban elhelyezve. A készítmények legnagyobb felhasználási területe azonban megfejelő geometriai formában a zárt helyiségekben, így lakószobákban elhelyezés, amikor is a szoba légterébe jutó foszforészter bármilyen rovart, így 30 például a házi legyeket vagy a moszkitókat irtja. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények tartalmazhatnak valamilyen hőre lágyuló anyagot, amely adott esetben lágyítva 35 van. Bár a hidroxilált polimer és a foszforészter között kialakuló keresztkötés hozzájárul a gél stabilitásához — minthogy a foszforészter legnagyobb része nem lép reakcióba —, a gél keménységét nagyjából a hőre lágyuló műgyanta 40 jelenléte biztosítja. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál hőre lágyuló műgyanta alatt értünk olyan hőre lágyuló karakterű polimereket, melyek molekulasúlya előnyösen mintegy 1ÖO0 és halmazállapo-45 tuk szobahőmérsékleten szilárd. Ilyen anyagok például a poliolefinek, így az polietilén, polipropilén és kopolimerjeik; akrilát-észter-gyanták, így a polimetil-metákrilát, polietil-metakrilát és kopolimerjeik; vinil-gyanták, így a polivinil-50 -acetát és a polisztirol; polivinil-halogenidek, így a polivinilklorid és kopolimerjei; szintetikus vagy természetes elasztomerek, így a Hevea Brasiliensis fából származó cisz-l,4-poliizoprén, a polibutadién, az SBR gumi és e gumik kopoli-55 merjei; cellulózalapú műanyagok, így a cellulóz-acetát, cellulóz-butirát és a cellulóz-nitrát. A gyanta kiválasztása az adott formulázandó foszforésztertől és hidroxilált polimertől, valamint a formulázás körülményeitől függ. 60 A dialkil-/?-halogénnel szubsztituált vinil-foszfátokkal legjobban összeférhetők és így a legelőnyösebbek a fent felsorolt hőre lágyuló anyagok közül a szilárd halmazállapotú polivinil-gyanták, azaz azok a gyanták, amelyek mono-65 merjeit vinil-csoportúk kettős kötésének felha-