165393. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú sebességváltó

165393 11 12 irányú helyzetében van. Amikor a 102 sebesség­váltó kar 174 útszakaszán jobbra vagy balra mozog, ennek eredményeként legnagyobb és leg­kisebb sebességfokozatainak megfelelő helyzetei között a 144 mozgatórúd is elmozdul. A 176 helyzet az alacsony sebességfokozati helyzet, a 178 helyzet pedig a magas sebesség­fokozati helyzet. Amikor a 102 sebességváltó kart a 178 helyzetből függőlegesen elmozgatjuk, ez egy. felső keresztirányú 180 útszakaszra jut. A 102 sebességváltó karnak ebben az időben végzett mozgását a 3. ábra mutatja, amelynél a belső kapcsolójáromrész és sebességváltó kar szerelvénye 114 csap körül fordul el, és ennek eredményeként a 110 kapcsolójárom és 106 se­bességszabátyozó rúd felfelé mozog. A 124 moz­gatórúdon levő 130 ütköző elegendő ellenállást fejt ki a 108 irányváltó rúd mozgásával szem­ben, úgyhogy a 102 sebességváltó kar függőle­ges irányú mozgásának eredményeként csupán a 106 sebességszabályozó rúd emelkedik vagy süllyed. Amikor a sebességváltó kar 176 hely­zetből felfelé mozog, a 172 kar a 198 kapcsoló­fülben levő 196 horonyba emelkedik és kap­csolódik a felső 152 mozgatórúddal. Ha a se­bességváltó kar a 176 helyzetből lefelé mozog, a 172 kar is lefelé halad és kapcsolódik 154 moz­gatórúdon levő 201 horonnyal. Hasonló módon a sebességváltó kar a 178 helyzetből felfelé mo­zog, a felső mozgatórúdon levő 197 horonyba kapcsolódik a 172 kar, és amikor a sebességváltó kar a 178 helyzetből lefelé mozog, a 172 kar kapcsolódik az alsó mozgatórúdon levő 202 ho­ronnyal. Ha a 102 sebességváltó kar felső vagy alsó hornyaiban keresztirányban mozog, a 172 kar kapcsolatba kerül a 152, illetve 154 moz­gatórúddal és ezeket működtető helyzeteik kö­zött előre- és hátramozgatja. A mozgatórudak helyzeteire vonatkozó információkkal szolgál a 2. ábrán feltüntetett, pontvonalas ábrarész. A 180 útszakaszon való mozgás eredményeként a sebességváltó semleges állapotból első vagy má­sodik sebességi fokozatba állítható, a 184 útsza­kaszon való mozgatás révén pedig ötödik vagy hatodik sebességi fokozatba, illetve a semleges helyzetből a 186 útszakaszon való állítás révén a hetedik vagy nyolcadik sebességi fokozatba állít­ható. Ha a 102 sebességváltó kart a 180, 182, 184, 186 útszakaszok által meghatározott helyzetek­ben működtetjük és a sebességváltó kart a 2. ábrán látható módon lefelé toljuk, a horony alsó széle forgáspontként hat, és a 102 sebességváltó kar lefelé mozgatásának eredményeként a 108 irányváltó rúd felemelkedik, a 134 karon és 138 csapon keresztül — a 2. ábrán látható módon — a 124 mozgatórudat elmozgatja, és ezáltal a sebességváltót előremeneti állapotról hátrame­neti állapotra állítja. A 2. ábrán látható módon a hátrameneti hely­zetek az első—hatodik előremeneti sebességfo­kozatoknak felelnek meg, azonban az ábrán nincs olyan hátrameneti helyzet, amely a hete­dik és nyolcadik sebességfokozatnak felelne meg. A hetedik vagy hatodik sebességfokozatnál — vagy bármely más sebességiokozatnál — a hát­ramenetre való kapcsolás azáltal akadályozható meg, hogy a 186 útszakaszán haladó 102 sebes­ségváltó kar lefelé mozgását megakadályozó, 5 megfelelő gátló lemezt alkalmazunk. A 2. ábrán vázolt 110 kapcsoló járomtól eltérő kivitelű kapcsoló jármot szemléltet az 5., 6. és 7. ábra. E kivitelnél a 102 sebességváltó kar egy 210 belső kapcsoló járomrészhez van erősítve, 10 amely 212 csap révén a 214 külső kapcsolójá­romrész belsejében elfordítható. A 210 belső kap­csolójáromrészt két, 216 és 218 oldallemez ké­pezi, amelyeket 220 csap tart egymástól térköz­zel elválasztott helyzetben, és amelyek 108a 15 irányváltó rúd végén kiformált 222 golyót fog­nak közre. A 108a irányváltó rúd a 2. ábrával kapcsolatban ismertetett 108 irányváltó rúddal azonos módon dolgozik. A 214 külső kapcsoló­járomrészt is két, egymástól térközzel elválasz-20 tott 224 és 226 lemez képezi, amelyeket 228 csap tart össze. A külső kapcsolójáromrész — példá­ul hegesztés révén — cső alakú 106a sebesség­szabályozó rúd felső végéhez van erősítve, amely 106a sebességszabályozó rúd megfelel a 2. ábrá-25 val kapcsolatban ismertetett 106 sebességszabá­lyozó rúdnak. A 106a sebességszabályozó rúd és 108a irányváltó rúd felső végei koncentrikusak és a sebességszabályozó rúd, valamint irányvál­tó rúd a belső és külső kapcsolójáromrészek és 30 a mozgatórudak között merev szerkezetet képez. A cső alakú 106a sebességszabályozó rúd alsó részénél a 108a irányváltó rúd meg van haj­lítva, és 230 nyíláson nyúlik keresztül. A 108a irányváltó rúd és 106a sebességszabályozó rúd 35 alsó végei úgy vannak erősítve a 2. ábrán lát­ható 172 és 134 karokhoz, ahogyan a 2. ábrán feltüntettük. Mivel a 102 sebességváltó kar a 190 lemez mű­ködési helyzeteinek bármelyikében mind hátra-40 meneti, mind előremeneti helyzetben lehet, az 5., 6. és 7. ábrán látható kiviteli alaknál egy jel­zőlemezt alkalmazunk. A jelzőlemezt az ábrákon 232 hivatkozási számmal jelöltük, és ez a látható 232 jelzőlemez 234 rúd révén 102 sebességváltó 45 karral van összeerősítve. A 232 jelzőlemez a 191 lemezben levő nyíláson keresztül e lemez­hez erősített 236 házba nyúlik be. A 232 jelző­lemezen megfelelő jelek, például nyilak, betűk vagy szavak jelölhetők fel, úgyhogy a kezelő 50 személy egyszerű rápiliantással meg tudja álla­pítani, hogy a több fokozatú sebességváltó előre­meneti vagy hátrameneti állapotban van-e, elté­rően az eddig ismert sebességváltóktól, amelyek­nél az előremeneti vagy hátrameneti állapot 55 megállapítására a sebességváltó kart le vagy fel kell mozgatni. A jelzőlemez alkalmazható a 2. ábrával kapcsolatban ismertetett kapcsoló]árom­nál is. A találmány szerinti több fokozatú sebesség-60 váltó előnyös tulajdonsága, hogy valamennyi kapcsolás, tehát valamennyi sebességfokozat, va­lamint az előremenet és hátramenet beállítása egyetlen sebességváltó karral elvégezhető, az egyes sebességfokozatokba beállított mozgatóru-65 dak helyzetükben biztonságosan megmaradnak,

Next

/
Thumbnails
Contents