165387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(karbociklusos gyűrűvel kondenzált imidazolil)-rifamicin SV-származékok előállítására

16538-7 9 tal ismertetett módszer módosított formáját al­kalmaztuk. A jelen esetben a palackokat a 25 ml táptalajban levő 1—2X106 sejtből beoltottuk, és 37 a C-on 24 órán át inkubáltuk. A folyadék eltávolítása után az előre meghatározott fókusz- 5 képző egységekkel rendelkező vírust 0,5 ml táp­talajba adtuk és a sejtek egyetlen rétegén 37 °C-on 90 percig adszorbeáltattuk. Ezt az adszorpciós periódust követően előre meghatározott mennyi­ségű, rendszerint kb. 5—10 t*g/ml imidazol-rifa- 10 micin-vegyületet (amit előzőleg 1 mg/ml kon­centrációban dimetilszulfoxidban oldottunk) 25 ml táptalajban a kultúrákhoz adtunk, és azokat az inkubátorba visszahelyeztük. Kontrollként dimetilszulfoxidot önmagában is adtunk tápta- 15 lajban egy külön kultúrához. 3 nap inkubálás után a kultúrák folyadékát cseréltük, és a transz­formált sejtek fókuszait a 7. napon megszámlál­tuk. Hasonló módszerrel vizsgáltuk a vesicularis stomatitis vírus New Jersey szerotípusát is. En­nek a vírusnak a tenyésztéséhez és vizsgálatához használt módszereket Hackett és társai: Viro­logy, 31, 114 (1067) írták le. A fenti tulajdonságok mutatják, hogy a talál- 25 mány szerinti vegyületek vírusok által állatok­ban előidézett tumorokra gátló hatást gyakorol­nak. A találmány szerinti vegyületek előállítását a példák szemléltetik. 30 1. példa 10 a következő lépéshez. A tiszta vegyület metanol­ból átkristályosított mintájának olvadáspontja 252—255 °C. A hozam 80%. Az így kapott Schiff­bázis 1 g mennyiségét 10 ml ecetsav és 20 ml szentetraklorid keverékében oldjuk, és az oldat­hoz jeges fürdőben végzett hűtés után 0,5 g ólomtetraacetátot adunk. A keveréket 2 órán át 0—5 °C-on állni hagyjuk, majd széntetraklorid­dal hígítjuk és 10%-os vizes aszkorbinsavoldat­tal mossuk. A szerves fázist szárítjuk, majd szárazra pá­roljuk. A szilárd maradékot acetonból vagy me­tanolból kristályosítjuk. Op.: 189—193 °C (bom­lással). A hozam 40%. ^„„„ (nm) = 3125: 460; •max (nm) = 3125; 1 cm E io/_ = 322,5; 1% 174,4. 20 2. példa 25-Dezacetil-3-(2-benzi'midazolil)-rifamicin SV 5 g 25-dezacetil-3-formil-rifamicm SV és 0,7 g o-feniléndiamin 100 ml tetrahidrof uránnal ké­szített oldatát nyitott edényben 2 órán át szoba­hőmérsékleten keverjük, s ezt követően az oldó­szert ledesztilláljuk. A kapott nyerstermék me­tanolból átkristályosítva 195—196 °C-on olvad meg. A hozam 2,5 g. Áraaí (nm) = 326; 462; 1% E 1 cm 351; 191. 3-(2-benzimidazolil)-rifainicin SV 35 2,7 g 3-formil-rifamicin SV és 0,33 g o-feni­léndiamin 30 ml tetrahidrofuránnal készített ol­datát keverés, közben 30 percig 0—5 Q C-on tart­juk. Ezután az oldószert ledesztilláljuk, és a ka- 40 pott szilárd anyagot úgy ahogy van használjuk 3—8. példa Az előző példa szerint járunk el. A megfelelő egyenértéknyi o-diaminokból és 3-formil-rifami­cinből kiindulva a következő 3-szubsztituált-ri­famicin SV-származékokat állítjuk elő: Példa száma Kiindulási amin A rifamicin SV 3-helyzetben levő szubsztituense Op.°C max nm 0/ Kiter-E '° melés 1 cm o/ 3. 3,4-toluéndiamin 4. 4,5-dimetil-o-fenilén-diamin 5. 4,5-acenafténdiamin i. 4-klór-o-feniléndiamin 7. 2,3-fluoréndiamin 8. 1,2-diaminoantrakinon 5-metil-2j benzimidazolil-136— 137 464 328 165,5 316,4 63 5,6-dimetil-2--benzimidazolil-180 465 332 149 296,3 76 4,5-dihidro-7H-acenaf t [4,&­-d] imidazol-8-il-220 bomlás 485 360 140,4 246,1 72 5~klór-2-benzimidazolil-215—6 bomlás 465 328 166,1 326 60 1,9-dihidro­-fluoréno [2,3-d]imidazol­-3.-Ü-200 bomlás 485 356 132,5 348,1 79 6,11-dioxo­-antra[l,2-d]imidazol­-2-il-230 bomlás 429 176 71

Next

/
Thumbnails
Contents