165340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A 2315 új antibiotikum előállítására

165340 11 12 7. táblázat A sejtfal aminosav-összetételének mólaránya* Törzs A. philippinensis NRRL 5462 Glutaminsav Glicin Alanin HDAP DAP 1,00 A. philippinenses (Szaniszlo and Gooder) 1,00 1,14 1,08 0,59 0,57 1,10 1,06 * Glutaminsavra mint egységnyi mennyiségre számítva. törzsek sejtfalának aminosav-összetételét a 7. táblázatban adjuk meg. A sejtfal 2 ml 2 n kénsawal 100 C° hőmérsékleten, 20 2 órán át kivitelezett hidrolízise után a reakcióelegyben papírkromatográfiás vizsgálatok szerint mérhető mennyiségű glükóz, galaktóz, mannóz, arabinóz, xilóz és ramnóz van. Ezeket a cukrokat megtaláljuk az A. philippinensis (Szaniszlo and 25 Gooder) sejtfalában is. A fenti rendszertani leírás szerint az A 2315 jelű antibiotikumot termelő mikroorganizmus az Actinoplanes philippinensis Couch egy új törzse. A találmány szerinti eljárás során használt törzs abban különbözik 30 a fenti törzstől, hogy glükóz-aszparagin-agaron nem fejlődnek sporangiumok. Három táptalajon kisebb színeltéréseket is megfigyelhetünk. Ezek a különbségek a törzs változására utalnak, de nem jelentejelentenek fajbeli különbözőséget. 35 Az A 2315 jelű antibiotikumot termelő Actinoplanes törzset letétbe helyeztük az Agricultural Research Service, Marketing and Nutrition Research Division, US. Dept. of Agriculture, Peoria, Illinois 61 604 állandó törzsgyűjteményébe, ahol az az NRRL 5462 40 sorszámot kapta, és ahonnan bárki számára hozzáférhető. Ahogy azt az előzőekben ismertettük, az Actinoplanes philippinensis NRRL 5462 törzs az A 2315 jelű antibiotikum előállítására táptalajon tenyészthető. 45 Sokféle táptalajt használhatunk, azonban a termelés gazdaságossága és fokozása és az antibiotikum könnyű elkülönítése érdekében bizonyos táptalajokat előnyben részesítünk. így például szénhidrátként előnyösen glükózt, nitrogénforrásként pedig például 50 szójalisztet használunk. A táptalajt előnyösen sókkal egészítjük ki. Sóként például nátrium-, kálium-, ammónium-, kalcium-, foszfát-, klorid-, szulfát-, acetát- vagy karbonát-ionokra disszociáló sókat adunk a táptalajhoz. 55 Fentieken kívül a növekedést elősegítő anyagokkal, például oldható desztillációs maradékokkal vagy élesztőkivonattal egészíthetjük ki a táptalajt. A termelő mikroorganizmus növekedésének és fejlődésének elősegítésére a táptalajt nyomelemekkel 60 egészíthetjük ki. Ezeket az elemeket a többi táptalajösszetevő többnyire már eleve tartalmazza. A táptalaj kezdeti pH-ja széles határok között változhat. A használt táptalajtól függően azonban előnyösen 6,5 és 7,3 közötti értékre állítjuk be a pH-t, az oltás előtt. A táptalaj pH-értéke a fermentáció végén, legalább részben a kezdeti pH-értéktől, a táptalaj pufferkapacitásától és a tenyésztés időtartamától függ. Nagymennyiségű A 2315 antibiotikum előállítására előnyösen süllyesztett, aerob fermentációt indítunk, nagyméretű készülékekben. Kismennyiségű hatóanyag rázott tenyészetből is nyerhető. Mivel abban az esetben, ha a nagytérfogatú készüléket a termelő organizmus spóraszuszpenziójával oltjuk, az antibiotikum termelés lag-fázis után indul meg, az oltást előnyösen vegetatív tenyészettel foganatosítjuk. A vegetatív tenyészet előállítására kistérfogatú steril táptalajt oltunk a termelő organizmus spóráival vagy micélium töredékeivel, amikor rázatás után friss, jól növekvő tenyészetet kapunk. A vegatatív inokulummal ezután beoltjuk a főfermentációs táptalajt. Inokulum-táptalajként használhatunk a főfermentációs táptalajjal azonos összetételű vagy attól különböző táptalajokat is. Az A 2315 jelű antibiotikumot termelő mikroorganizmust 20 C és 40 C° közötti hőmérsékleten növeszthetjük. A legtöbb A 2315 akkor szintetizálódik, ha a tenyésztést 30 C° hőmérsékleten végezzük. A levegőztetett fermentációkkal kapcsolatban ismert módon levegőt buborékoltatunk át a táptalajon. Az organizmus jó növekedése és a lehető legnagyobb mennyiségű hatóanyag termelése érdekében a táptalaj térfogatára számítva percenként 0,1 térfogat levegőnél többet vezetünk át a készüléken. A növekedés optimuma abban az esetben figyelhető meg, ha a táptalaj térfogatára vonatkoztatva percenként 0,2 és 0,8 térfogat közötti levegőt vezetünk át a fermentoron. A fermentáció közben biológiai értékméréssel követjük a hatóanyag termelődését. Az értékmérést papírkorong-módszerrel végezzük, tesztorganizmusként az A 2315-re érzékeny Sarcina lutea-t használtuk.