165312. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-benzhidril-N'-(P-hidroxi-benzil)- piperazinok előállítására

9 kezeléssel a szabad bázist felszabadítjuk. így toluolból végzett egyszeri átkristályosítás után N-benzhidril-N'-(p-hidroxi-benzil)-piperazint ka­punk 73%-os hozammal (a kiindulási difenil­bróm-metánra vonatkoztatva). 5 4. példa 19 g N-(p-hidroxi-benzil)-piperazint feloldunk 10 700 ml, visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forrásban tartott vízmentes dioxánban. Ezt kö­vetően a forrásban tartott oldathoz 13,5 g p­klór-difenil-bróm-metán oldatát csepegtetjük. Ezután a kapott oldatot visszafolyató hűtő al- 15 kalmazásával 18 órán át forraljuk, majd a 3. példában ismertetett módon az oldatot feldol­gozzuk, így toluolból végzett egyszeri átkristá­lyosítás után N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hid­roxi-benzil)-piperazint kapunk színtelen kristá- 20 lyok alakjában, amelyek olvadáspontja 59 °C. Hozam: az elméletileg kapható mennyiség 77%-a. 5. példa 8 g N-benzhidril-N'-(p-metoxi-benzil)-pipera­zin 35 ml jégecet és 35 ml 48%-os hidrogén­bromid-oldat elegyével készült oldatát visszafo- 30 lyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, és a kapott oldat pH értékét 2 n nátrium-hid­roxid-oldattal 8-ra beállítjuk. Ezután az olda­tot kloroformmal többször kirázzuk, majd a 35 kloroformos fázist vízzel mossuk, megszárítjuk és vákuumban bepároljuk, amikoris gyantasze­rű maradékot kapunk. A maradékot dietil-éter­ben feloldjuk, a dietil-éteres oldaton sósavgázt vezetünk keresztül, amikoris kristályos csapa- 40 dék alakjában a hidrokloridot kapjuk. A hid­rokloridból vizes nátrium-karbonát-oldattal végzett kezeléssel a szabad savat felszabadít­juk, így toluolból végzett egyszeri átkristályo­sítás után N-benzhidril-N'-(p-hidroxi-benzil)-pi- 45 perazint kapunk 69%-os hozammal. A kiindulási vegyületként használt N-benz­hidril-N'-(p-metoxi-benzil)-piperazin előállításá­ra 7,6 g N-benzhidril-piperazint és 17 g p-me­toxi-benzaldehidet 150 ml vízmentes etanolban 50 feloldunk, majd az oldathoz 500 mg Raney nik­kelt adunk és az elegyet 35 °C-on 50 atm nyo­más alatt 36 órán át hidrogénezzük. Ezután a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletbe sósavgázt vezetünk. A képződött hidrokloridról az anya- 55 lúgot leszívatjuk, a hidrokloridot vizes nát­rium-hidrogén-karbonát-oldattal keverjük, majd kloroformmal felvesszük, és a kloroformos fá­zist bepároljuk. A bepárlási maradékot vá­kuumban desztilláljuk. így 79%-os hozammal 60 N-benzhidril-N'-(p-metoxi-benzil)-piperazint ka­punk (forráspontja 1 Hgmm nyomáson 227— 235 °C, olvadáspontja 116 °C). Analóg módon N-(p-klór-benzhidril)-pipera­zin és p-metoxi-benzaldehid Raney nikkel és 65 10 hidrogéngáz jelenlétében végzett reagáltatása­kor 81%-os hozammal N-(p-klór-benz-hidril)­N'-(p-metoxi-benzil)-piperazint (forráspontja 2 Hgmm nyomáson 247—252 °C) kapunk. 6. példa 8,8 g N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-metoxi-ben­zil)-piperazin 35 ml jégecet és 35 ml 48%-os hid­rogén-bromid-oldat elegyével készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át for­raljuk. Ezután az oldatot az 5. példában ismer­tetett módon feldolgozzuk. így 72%-os hozam­mal N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hidroxi-benzil)­piperazint kapunk. Az N-(p-klór-benzhidril)-N'-(p-hidroxi-benzil)­piperazint ismert módon kénsavval végzett ke­zeléssel szulfátjává (olvadáspontja 221 °C, az anyag bomlik), illetve hidrogén-bromiddal vég­zett kezeléssel dihidrobromidjává (olvadáspont­ja 199 °C, az anyag bomlik) alakíthatjuk. A 3. és 4. példában kiindulási vegyületként használt N-(p-hidroxi-benzil)-piperazint az alábbi módon állítjuk elő: 20 g p-hidroxi-benzaldehidet és 140 g pipe­razint feloldunk 1300 ml vízmentes etanolban, majd a kapott oldatot 10 g Raney nikkel hoz­záadása után 35 °C-on 50 atm nyomás alatt 20 órán át hidrogénezzük. Ezt követően a katalizá­tort kiszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. A bepárlási maradékot 1 liter vízmentes etanol­ban feloldjuk, és az etanolos oldathoz 9 g nát­rium-etilát 200 ml etanollal készült oldatát ad­juk. A kapott elegyet vákuumban bepároljuk, majd a szilárd halmazállapotú maradékot to­luollal többször alaposan átdörzsöljük. A to­luolban oldhatatlan részt végül 200 ml toluol­ban szuszpendáljuk, és a szuszpenziót sósavgáz­zal telítjük. A kapott csapadékról az anyalúgot leszívatjuk, majd a csapadékot 200 ml vízmen­tes dioxánban szuszpendáljuk, és a dioxános szuszpenziót ammóniagázzal telítjük. A kapott csapadékról az anyalúgot leszívatjuk, a dioxá­nos anyalúgot pedig vákuumban bepároljuk. Kristályos terméket kapunk, amelyet egyszer dioxánból átkristályosítunk. így 83%-os hozammal (p-hidroxi-benzalde­hidre számolva) N-(p-hidroxi-benzil)-piperazint kapunk, amelynek olvadáspontja 188 °C. 7. példa 3 g N-benzhidril-N'-(p-acetoxi-benzil)-pipera­zint (a^ vegyületet az N-benzhidril-piperazin p­acetoxi-benzaldehiddel szokásos módon végzett reduktív alkilezése útján állítottuk elő) enyhe melegítés közben feloldunk 50 ml etanolban, majd a kapott oldathoz 10 ml 2 n nátrium-hid­roxid-oldatot adunk, és a reakcióelegyet 8 órán át 50 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet ezután le­hűtjük, majd vákuumban betöményítjük, és a maradékot víz és kloroform elegyével felvesz­szük: A vizes fázist elkülönítjük, még három-5

Next

/
Thumbnails
Contents