165307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza barkájú bőrök barkatöltésére és gyapjúból készült textiliák nemezelődésmentesítésére alkalmas vízoldható polimidok előállítására

3 165307 '4 anyag/m2 bőr anyagmennyiség alkalmazása túlságosan költségessé teszi az eljárást, és b) az optimálisnak itat hőkezelés körülményei (90—95 C°, 3 perc) nagymértékben berendezés- és munkaigényesek, ezért a gyakorlatban nem alkalmaz­hatók. Ezek a hátrányok annak tulajdoníthatók, hogy a polimer térhálósodási készsége nem megfelelő. A találmány szerinti eljárással ezeket a hátrányo­kat kívánjuk kiküszöbölni. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy ha a két- vagy többázisú, telített, alifás karbonsavak és 2—6 alkilén-csoportot tartalmazó polialkil-poliaminok kondenzációjakor képződő vizoldható polialkü-poli­amidokhoz, amelyek szekunder amino-csoportokat is tartalmaznak, az epiklórhidrines kezelés során az epiklórhidrin súlyára számítva 0,5-5,0 súly% butílén­glikol-diglicidilétert vagy 0,5-3,0 súly% fenil-glicidil­étert adunk, fokozott térhálósodási készséggel rendel­kező polimereket kapunk. Ezek az új impregnáló­szerek a fent ismertetetteknél lényegesen előnyösebben alkalmazhatók bőripari célokra, ugyanis a) már 10 g poliamid szárazanyag/m2 bőr felhordása esetén is elérhető az optimális barkarögzítő hatás, és b) a hőkezelés a bőriparban alkalmazott, rend­szerint 120 atü nyomáson működő hidraulikus vasaló­gépen 85—90 C -on, 3-5 másodpercig történő vasa­lással kivitelezhető. A fenti típusú impregnálószerek kitűnő ered­ménnyel alkalmazhatók a textiliparban is gyapjúból készült textiliák nemezelődésének meggátlására. A találmány tárgya tehát eljárás laza barkájú bőrök barkatöltésére és gyapjúból készült textiliák nemeze­lődésmentesítésére alkalmas vízoldható poliamid elő­állítására, amelynek során két- vagy többázisú, telített alifás karbonsavat 2—6 alkilén-csoportot tartalmazó polialkü- poliaminnal kondenzáltatunk, majd az alapkondenzátumot előnyösen semleges pH-értéken epüclórhidrinnel kezeljük, azzal jellemezve, hogy az epiklórhidrines reakció során az alapkondenzátumhoz az epiklórhidrin súlyára számítva 0,5—5 súly% mennyiségű butilénglikol-diglicidiléter vagy 0,5-3,0 súly% mennyiségű fenil-glicidiléter adalékanyagot adunk. A vízoldható poliamidot a találmány szerint elő­nyösen a következőképpen állítjuk elő: A két- vagy többázisú telített alifás karbonsavat (előnyösen adipinsavat) 1:0,8-1,1 savamin mól­arányban, célszerűen 1:0,91 savamin mólarányban kondenzáltatjuk valamely 2—6 alkilén-csoportot tar­talmazó polialkil-poliaminnal, célszerűen dietilén­triaminnal. A kondenzációs reakciót általában 175-190 C°-on, célszerűen körülbelül 185 C°-on végezzük 25—60 percig, célszerűen k50 percig. Az így kapott alapkondenzátumot desztillált vízzel elő­nyösen 12% szárazanyagtartalomig lúgítjuk, pH-ját közel semleges értékre (előnyösen 6-ra) állítjuk, majd 1 mól polialkil-poÜaminra vonatkoztatva 0,5-1,0 mól, célszerűen .0,58 mól epiklórhidrin-adalékanyag eleggyel kezeljük. Adalékanyagként butilénglikol­diglicidilétert vagy fenil-glicidüétert alkalmazunk, az epiklórhidrin súlyára vonatkoztatva 0,5—5, ill. 0,5—3,0 súh/% mennyiségben. Az utóbbi reakciót általában 65-80 C°-on, célszerűen 72 C°-on, 1,0-2,5 órán át, célszerűen 1,5 órán át végezzük. A reakciót addig folytatjuk, amíg a reakcióelegy viszkozitása el nem éri a 6—7 cP értéket. A találmány szerint előállított vizoldható poliamid fokozott térhálósodási készségét az önkondenzációs szám növekedésével igazolhatjuk. Az önkondenzációs szám értéke megadja, hogy a vizsgált vízoldható műgyantából készült filmnek — a vizsgálati körül-5 menyek között végrehajtott hőkezelése után — hány százaléka vált térhálósodas folytán vízben oldhatat­lanná. A poliamidok önkondenzációs számát a követ­kező módszerrel határozzuk meg: 1 g körüli szárazanyagot tartalmazó műgyanta-10 oldatot analitikai mérlegen lemérünk, majd az oldatot 4 órán át 80 C°-ra, illetve 105 C°-ra felfűtött szárítószekrényben beszárítjuk. Ez egyben hőkezelés is. Az így képződött filmre 30 ml desztillált vizet töltünk, és az elegyet 16 órán át lefedve állni hagyjuk. 15 Ezután az elegyet szűrjük, a szűrőlepényt kevés desztillált vízzel kimossuk, az így kapott szűrlet térfogatát desztillált vízzel 50 ml-re egészítjük ki, és meghatározzuk a szárazanyagtartalmát. Az önkonden­zációs számot a szűrlet szárazanyagtartalmának a 20 vizsgálandó anyag oldatának szárazanyagtartalmára vonatkoztatott százalékos mennyisége adja. Az 1. táblázatban a különböző mennyiségű buti­lénglikol-diglicidiléter felhasználásával készített poli­amidok önkondenzációs számát tüntetjük fel. Butilénglikol­-digltcidiléter A poliamid önkondenzációs száma, % az epiklórhidrin %-ában 105C°-on 80C°-on 0,0 90,6 72,9 1,0 93,3 89,9 2,5 97,4 93,5 5,0 99,1 98,7 A táblázat adataiból megállapítható, hogy butilén­glikol-diglicidiléter adalékanyag hatására nagymérték­ben fokozódik a poliamid önkondenzációs száma, és ezzel együtt térhálósodási készsége. 4Q Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a találmány sze­rinti, butilénglikol-diglicidiléter vagy fenil-glicidiléter adalékanyaggal előállított poliamidokkal kezelt kész­bőrök minősége jobb az ismert poliamidokkal kezelt készbőrökénél. A 2. és 3. sz. táblázatban különböző 45 mennyiségű butilénglikol-diglicidilétert, illetve fenil­gliciduetert tartalmazó poliamidokkal kezelt kész­bőrök minőség-vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A bőrök területegységére felvitt poliamid-szárazanyag mennyisége, valamint a kezelés körülményei minden 50 mintánál azonosak voltak. 2. Táblázat ; , Készbőr A poliamidban lévő butilénglikol-digli­mutató cid Méter mennyisége az epiklórhidrin %-ában 00 ^P 2ß 5,0 Barka­folyás 18 21 25 28 English­feszesség 94 108 117 130 60 -3S Táblázat __< Készbőr A poliamidban lévő fenil-glicidiléter mutató mennyisége az epiklórhidrin %-ában 0J0 0,5 1,5 3,0 65 Barka­folyás 17 19 21 26 2

Next

/
Thumbnails
Contents