165204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidro- 2H- izokinolin- 1-onok előállítására

165204 13 d) 4-etil~4-fenil-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-tion 95 g nyers 2,2-difenil-butil-izotiocianátot 30 perc leforgása alatt 500 ml koncentrált kénsavba keverés és hűtés közben beadagolunk, mimellett a reakció hőmérséklete legfeljebb 40 °C lehet. A reakcióelegyet 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, végül azt vékony sugárban 5,0 liter jeges vízre öntjük és a termékel kloroformmal extraháljuk. Az oldatot nátriumszulfát felett megszárítjuk, bepároljuk és a maradékot etanollal eldörzsöljük. 52 g kristályos nyerstermékhez jutunk. (Olvadáspont: 168—172 °C.) A nyersterméket végül etanol-dimetilformamid elegyből átkristályosítjuk. Hozam: 41,0 g (az elméleti 44%-a, 2,2-difenil-butilamin-hidrokloridra számítva). Olvadáspont: 170—171 °C. e) 4-etil-4~fenil-3,4-^dihidro-2H-izokinolin-l-tion 2,7 g (10 mmól) 2,2-difenil-butil-izocianátot 2,0 g (15 mmól) alumíniumkloridnak 3,0 ml széndiszulfidban készült szuszpenziójához csepegtetünk szobahőmérsékleten, majd a reakcióelegyet 15 percig visszafolyató hűtőt alkalmazva forraljuk. Forralás után hűtés közben 10 ml vizet csepegtetünk hozzá. A terméket benzollal extraháljuk, a benzolos kivonatot szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Az amorf maradékot etilacetáttal eldörzsöljük és a kristályokat leszívatjuk. Hozam: 0,6 g (az elméleti 22%-a). Olvadáspont: 170—173 °C (165 °C-on zsugorodik). f) 4-etil-4-fenil-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-tion 1,0 g (3,7 mmól) 2,2-difenil-butil-izotiocianát és 1,0 g (7,5 mmól) alumíniumklorid keverékét jól eldörzsöljük és 24 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakcióelegyhez hűtés közben óvatosan vizet adunk, benzollal extraháljuk, szárítjuk és bepároljuk. Etanolból történő átkristályosítás után 0,15 g 4-etil-4-fenil-3,4--dihidro-2H-izokinolin-l-tionhoz jutunk. (Hozam: az elméleti 15%-a.) Olvadáspont: 165—170 °C (zsugorodik). g) Az így kapott 3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-tiont a 6. b) példa szerinti módszerrel 4-etil-4-fenil-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-onná átalakítjuk. (Hozam: 79%.) Op.: 116—119 °C. h) 2,2-difenil-butil-izocianát 26,2 g (0,1 mól) 2,2-difenil-butilamino-hidrokloridot 200 ml 1 mólos toluolos foszgénoldatba viszünk be és 10 óra hosszat visszafolyató hűtőt al-14 kalmazva melegítünk. Lehűlés után az oldhatatlan anyagot elválasztjuk, a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, majd a terméket frakcionáljuk. Hozam: 17,8 g (az elméleti 71%-a). Forráspont (0,1 Hgmm): 123—127 Q

C. 10 i) 4-etil-4-fenil-3,4-dihidro--2H-izokinolin-l-on 5,0 g (20 mmól) 2,2-difenil-butil-izocianátot 2,9 g (22 mmól) alumíniumklorid 20 ml 1,2-di-15 klóretánban készült szuszpenziójához csepegtetünk keverés közben 15 perc leforgása alatt, miközben a hőmérsékletet 30 °C alatt tartjuk. A reakcióelegyet 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, végül óvatosan 30 ml vizet adunk hoz-20 zá. 20 ml diklóretán hozzáadása után a szerves • fázist elválasztjuk, szárítjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot 20 ml metanolban feloldjuk, az oldhatatlanul maradt anyagot leszűrjük és az oldószert ledesztilláljuk. Kevés metanolból át-25 kristályosítva a kristályos termékhez jutunk. Hozam: 2,3 g (az elméleti 46%-a). Olvadáspont: 116—119 °C (112 °C-on zsugorodik). 30 35 40 45 50 55 60 65 2. 4-fenü-4-propil-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-on a) N-(2,2-difenil-pentil)-karbaminsav-etilészter A reakciót az 1. a) példa szerint végezzük 2,2--difenil-pentilaminból kiindulva. Hozam: az elméleti 85%-a. Olvadáspont: 84—86 °C (82 °C-on zsugorodik). b) 4-fenil-4-propil-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-on A reakciót az 1. b) példával analóg módon végezzük N-(2,2-difenil-pentil)-karbaminsav-etilészterből kiindulva. Hozam: az elméleti 65%-a. Olvadáspont: 160—163 °C (155 °C-on zsugorodik). 3. 4-butü-4-fenü-3,4-dihidro-2H-izokinolin-l-on a) N-(2,2-difenil-hexil)-karbaminsav-etilészter A reakciót az 1. a) példával analóg módon végezzük 2,2-difenil-hexilaminból kiindulva. Hozam: az elméleti 91%-a. Olvadáspont: 132—134 °C.