165182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazol-származékok előállítására

165182 6 pott, adott esetben helyettesített di-[imidazolil­-(2)]-2-oxo-tetrahidroimidazol kitermelése nö­vekszik vagy csökken. Az új imidazol-származékok előállíthatók oly módon is, hogy egy IV általános képletű imid­azolt, melyben R>, R-!, R/, és alk jelentése megegyezik az előb­biékkel, nitrálunk. A nitrálás az imidazol-kémiából ismert mó­don végezhető, például salétromsavval; salét­romsavval és egy karbonsavval, így ecetsavval; salétromsavval és valamely karbonsavanhidrid­del, így ecetsavanhidriddel; salétromsav és vala­mely karbonsav, például ecetsav vegyes anhid­ridjével; vagy a IV általános képletű vegyület egy salétromsavas addíciós sójának termikus és/vagy savas kezelésével, vagy dinitrogéntetr­oxiddal, például dinitrogéntetroxid-bórtrifluo­riddal, előnyösen megfelelő oldószerben, például nitro-szénhidrogénben, így nitroalkánban, pél­dául nitrometánban; vagy dinitrogéntetroxiddal, például acetonitrilben; vagy megfelelő N-nitro­-vegyületekkel. Megfelelő N-nitro-vegyületek például a kö­vetkezők: nitrámidok, mint nitrouretan, nitro­guanidin, nitrobiuret és nitrokarbamid, például •ttiléndinitrokarbamid (J. Org. Chem. 1952, 1886 —1894). Ha olyan IV általános képletű vegyü­letekből indulunk ki, melyekben R/, jelentése hidrogénatom, úgy adott esetben az R/; szubszti­tuens helyett nitro-csoporttal rendelkező, inter­medier képződött terméket intramolekuláris át­rendezéssel, például erős savval, mint kénsav­val vagy klórszulfonsavval (lásd 1 963 749 szá­mú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat) ke­zelve a kívánt I általános képletű imidazollá alakíthatjuk át. A nitrálásnál savas anyagok lehetnek jelen, mint az ecetsav, de elsősorban ásványi savakat, mindenekelőtt kénsavat alkalmazunk, előnyö­esn koncentrált alakban. A IV általános képletű vegyület salétromsa­vas addíciós sójának savas kezelését előnyösen magasabb hőmérsékleten, célszerűen 40—100 °C között, például 60—80 °C-on folytatjuk le. A kí­vánt terméket ismert módon, például a reakció­elegy jégre vagy jeges vízbe történő öntésével különítjük el. A IV általános képletű vegyületek, illetőleg a nem nitrált I általános képletű vegyületek nit­rálását szelektív módon is végezhetjük. A reak­ció körülményeitől és a nitrálószer erősségétől függően az imidazolgyűrűk (ha R^ jelentése 2--imidazolil-csoport) mindkét 5-helyzete, vagy a két 5-helyzetnek csak egyike (ha R-; jelentése 2--imidazolil-csoport) is nitrálható, különösen az előbbiekben megadott nitrálószerekkel. A kapott vegyületekbe, a végtermék meghatá­rozásának keretein belül, helyettesítők vihetők be, alakíthatók át vagy hasíthatok le. Így például a kapott olyan vegyületekbe, me­lyekben R.j és/vagy R^ jelentése hidrogénatom, valamely a hidrogénatomtól különböző R;! , illet­ve R/ csoport vihető be. önmagában ismert mó­don. A helyettesítés előnyösen a kapott I általá­nos képletű vegyület valamely R2X általános képletű vegyülettel végzett reakciójával történ­het, mely képletben R-, jelentése a fenti, de nem hidrogénatom és X jelentése az előbbiekben S megadott reakcióképes, észterezett hidroxil-cso­port, előnyösen halogénatom, például klóratom vagy benzolszulfonil-esoport. Az alkilezésre kü­lönösen alkalmas egy di-(kis szénatomszámú)­-alkilszulfát, így a dimetilszulfát. 10 A kapott vegyületbe, melyben R/, jelentése hidrogénatom, a hidrogénatomtól eltérő R4 he­lyettesítő a szokásos módon behelyettesíthető, • mint ahogy azt a hidrogénatomtól eltérő R2 he­lyettesítő bevitelére az előbbiekben megadtuk. 15 Így például a kapott XV általános képletű vegyületet, mely képletben R2, R>, és alk jelentése megegyezik az előbbiek­kel, 2-X-imidazollal, például a XVI általános képletű vegyülettel 20 reagáltatjuk, mely képletben R2' és R(j jelentése megegyezik az előbbiekkel és X jelentése egy reakcióképes, észterezett hidroxil-csoport, vagy szulfonil-esoport. A reakcióképes észterezett hidroxil-csoport és 25 a szulfonil-esoport olyan csoportok, melyeket az előbbiekben már leírtunk. A reakciót szokásos módon, előnyösen a II ál­talános képletű vegyület és a III általános kép­letű vegyület reakciójára leírtakkal azonos kö-30 rülmények között folytatjuk le. A kapott vegyületekbe, melyekben R/, jelenté­se hidrogénatom, a szokásos módon helyettesít­hető be kis szénatomszámú alkanoil-csoport, kis szénatomszámú alkanoilezőszerrel végzett reak-35 cióval. Erre a célra kis szénatomszámú alkán­-karbonsavak, előnyösen azok funkcionális szár­mazékai jönnek tekintetbe. Ilyen származékok a halogenidek, különösen a kloridok, vagy an­hidridek, például a tiszta vagy vegyes anhidri-40 dek, vagy belső anhidridek, mint a ketének, vagy észterek, így a kis szénatomszámú alkanol­lal, mint metanollal vagy etanollal képzett ész­ter vagy a ciánmetilészter. A kapott vegyületekben, melyben R/, jelenté-45 se kis szénatomszámú alkanoil-csoport, az R, helyettesítő a szokásos módon hidrogénatomra cserélhető ki. így például az acilamino-vegyület előnyösen savas katalízissel, például sósavval vagy kénsawal hidrolizálható. 50 Az utólagos reakciókat egyenként vagy külön­böző összeállításban és tetszés szerinti sorrend­ben folytathatjuk le. Az egyes műveleteknél ar­ra kell ügyelni, hogy más funkciós csoportok ne ', reagáljanak. 55 Az említett reakciókat a szokásos módon, ol­dószer, kondenzálószer és'vagy katalizátor jelen­létében vagy anélkül, alacsony, környezeti vagy magasabb hőmérsékleten, adott esetben zárt rendszerben folytatjuk le. Amennyiben szüksé-60 ges, nagyobb hígítást alkalmazunk (hígítási elv). Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anyagoktól függően a végterméket szabad for­mában, szintén a találmány tárgyát képező sav­addíciós só formájában kapjuk. Így például ezekből bázikus, semleges vagy kevert sók.

Next

/
Thumbnails
Contents