165110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üzemben kevert aszfaltcement előállítására

165110 3 szárított és felmelegített ásványi adalékot önmagában ismert módon egy durva, teljesen pormentes frakciókra és egy finomfrakcióra választunk szét, majd a betonhoz szükséges aszfalt kötőanyagot, a durvafrakcióhoz adjuk olyan mennyiségben, hogy a durva frakció különálló részecskéinek teljes felülete egy aszfaltfilmmel legyen bevonva, ezt követően pedig a finomfrakciót hozzáadjuk a felületén aszfaltfílmmel bevont durva részecskékből álló frakció felületének bevonásira. Ha az eljárásnál töltőanyag felhasználása is Szükséges, akkor ezt a finom ásványi ádalékfrakciőval egyidejűleg kell adagolni. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi azt, hogy az összes ásványi adalék teljes felülete aszfaltfilmmel legyen bevonva. Keverés közben a durva szemcseméretű frakció részecskéit teljes felületükön aszfaltfilmmel vonjuk be. A durva szemcseméretű frakcióban levő részecskék mérete és súlya következtében ezek a részecskék egymáshoz képest szabadon elmozdítható állapotban maradnak, nem tapadnak össze és nem képeznek rögöket (agglomerátumokat). Miután a durva szemcseméretű ásványi adalék felületét aszfaltfilmmel teljesen bevontuk, akkor a keverőberendezésbe adagoljuk a finomfrakciót és szükséges esetben a töltőanyagot. Az utóbb adagolt kis részecskéket a már bevont durva szemcseméretű frakció részecskéi felett szétszórjuk és ezek az aszfaltfilmbe behatolva ezt krémszerű konzisztenciára alakítják át. A készre kevert aszfaltbetont tésztaszerű masszaként jellemezhetjük, amelynek alkatrészei homogén keveréket képeznek és nem tartalmaznak nehezen széttörhető rögképződményeket. A tésztaszerű massza ténylegesen nagy számú egyedi részecskékből áll, ahol az egyes durva szemcseméretű frakcióhoz tartozó részecskék felülete folyamatos és teljesen fedést biztosító krémszerű aszfaltréteggel van bevonva, a finom szemcseméretű frakció (és adott esetben a töltőanyag) részecskék ebben a krémszerű aszfaltrétegbe vannak beágyazva, az egyedi részecskéket a krémszerű aszfaltréteg tartja össze és egy olyan tésztaszerű masszát képez, amely szükséges a massza további feldolgozásánál a komponensek szétválásának megelőzésére. A jelen találmány az aszfaltbeton keverék Marshall-stabilitásában előre nem látható és meglepő nagy javulást eredményez. Ha ugyanazokból az alapanyagokból indulunk is és ugyanazon eljárást használjuk azzal a különbséggel, hogy az egyik alkalommal a keverést a technika állásából ismert módon, másik esetben a találmány szerint kivitelezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a készre kevert aszfaltbeton — amelyet a találmány szerint készítünk — 100%-kal nagyobb Marshall-stabilitással rendelkezik, mint az ismert eljárással készült. Ezen túlmenően a jelen találmány azzal az előnnyel is jár, hogy a teljes keverési időt igen rövidre lehet csökkenteni, az aszfalt mennyisége is csökkenthető, mindezek a tényezők pedig hozzájárulnak az ismert módszerekhez képest a teljes önköltség csökkentéséhez. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerint készült, készre kevert 4 aszfaltbeton teljesen mentes mindenféle szétválási hajlamtól, vagyis a keverék homogenitása — amelyet a keverési művelet biztosít — nem csökken azután sem, amikor az aszfaltbetont a keverőberendezésből eltávo-5 lítva feldolgozásnak vetjük alá. Az elkészített aszfaltbeton-réteg ún. „kivérzési hajlam"-a csökken a megfelelő olyan aszfaltbeton réteggel összehasonlítva, amelynek alapanyagait a szokásos módon keverik össze. 10 A jelen találmányt arra a fontos felismerésre alapozzuk« hogy az aszfalt viszkozitását keverés közben alacsony értéken kell tartani, amelyet úgy érünk el, hogy az aszfaltot az előírt hőmérsékletre felmelegítjük. A technika állásából ismert keverési 15 módszereknél a keverékhez folyékony alakban hozzákevert aszfalt gyorsan krémszerű konzisztenciává alakul át, jóllehet hőmérsékletcsökkenést nem szenved, mivel az ásványi adalékot ugyanazon hőmérsékletre melegítjük fel, mint az aszfaltot. A krémszerű aszfalt-20 tal rendkívül nagy nehézségbe ütközik az ásványi adalék nagyobb szemcseméretű részecskéin bevonatot képezni és a keverőberendezésben a rögök képződése jelentős mértékű. Ez a jelenség, vagyis a folyékony aszfaltnak krémszerű konzisztenciává történő átalaku-25 lása azzal a ténnyel függ össze, hogy az ásványi adalék legkisebb részecskéi különböző módon viselkednek a folyékony aszfalttal szemben, mint a durvább részecskék. A nagyobb szemcseméretű részecskékkel ellentétben egy meghatározott méret alatti ásványi adalék 30 részecskék — amelyek egymástól az ásványi adalék típusban vagy annak faj súlyában, továbbá az aszfalt típusban csak lényegtelenül különböznek - a folyékony aszfaltba való bevezetés után nem képesek a nehézségi erő behatása alatt a folyadékból eltávozni a 35 folyadék felületén keresztül, mint szabad aszfalttal bevont részecskék. A kis részecskék, amelyek az ismert keverési módszerekben a folyékony aszfalttal érintkezésbe jutnak már a keverési művelet kezdetén, így a folyékony aszfaltban megkötődve visszamarad-40 nak, a folyékony állapot krémszerű konzisztenciává alakul át, mielőtt a nagyobb rászecskék folyamatos és teljes felületet befedő aszfaltfilmmel bevonódnának. A vázolt felismerést a találmány szerint úgy hasznosítjuk, hogy az ásványi adalék részecskék kellő 45 nagy szemcseméretű egyedeit, amelyek a keverékben különálló, szabad aszfalttal bevont részecskeként képesek megjelenni, először a teljes folyékony aszfaltmennyiséggel keverjük össze — amely megtartja alacsony viszkozitását és azt a képességét, hogy a 50 részecskéket teljes felületükön folyamatos aszfaltfilmmel vonja be — még mielőtt a kisebb szemcseméretű ásványi adalékrészecskéket a keverőberendezésbe bevezetnénk. A keverőberendezésbe való beadagoláskor a kisebb méretű ásványi adalékrészecskéket a na-55 gyobbb szemcseméretű részecskék fölött szétszórjuk, ezek a folyékony aszfaltfilmbe behatolva azt krémszerű konzisztenciává alakítják át. Az aszfalt viszkozitásának növekedése a keverési műveletnek ebben a szakaszában nem gátolja azt, hogy az összes ásványi 60 adalékrészecskéket teljes mértékben aszfaltfilmmel 2