165038. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős alakú tompított fényt adó asszimetrikus autófényszórólámpa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 165038 Beielentés napid 1972. II. 7. (EE-1999) Közzététel napia 1974. 1. 28. Megjelent 1976. VI. 4. Nemzetközi osztályozás: H 01 k 9/08 Feltaláló dr. Székács György fizikus. Budapest Tulqjrlnnns tgycsült Izzólámpa es Vili. Rt. Budapest. Lépcsős alakú tompított fényt adó aszimmetrikus autófényszórólámpa A találmány tárgya autófényszórólámpa, amelynek hengeres vagy gömb alakú burája, fő- és mellékspirálja és a mellékspirált körülvevő takarósapkája van, melyek országúti és éles világos-sötét határvonalú, egymáshoz képest vertikális iránvban párhuzamosan eltolt vízszintes lépcső alakú levágással rendelkező torn- -, pított fényt adnak. Ismeretes. Iiogv Európában a jármüvek világításában a kettős fény használata kötelező; tompított találkozási fény és az országúti távoli fény. ] Q A járművekben használt fényszórókkal szemben támasztott alapvető követelmény egyrészt, hogy az úttestet kellően világítsák meg úgy, hogy a jármű vezetője a jármű féktávolságánál messzebb lévő akadályt időben észrevegye, másrészt, hogy talál- 15 kozásnál ne vakítsák a szembenjövő jármű vezetőjét. Mint ismeretes, ezt a kettős követelményt manapság úgy érik el. hogy a járművek fényszóróiban olyan lámpa van, melynél átkapcsolással tompított és országúti világítás valósítható meg. Az aszimmetrikus /fj tompított fény használata csaknem egész Európában kötelező, követelményeit az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 1958. évi március 20-i genfi többoldalú nem/etkö/i egve/ménv 1 s/ melléklet 1 és 2 sz. Előírásban rögzítette. CE/EfE'324 E/ECE/TRANS/505 25 1964. okt. 20. Add. 1. Rev. 1. Reglement n°let n° 2) \ mi müvek sebességének növekedésével megnövekedtek a jármű világító berendezéseivel szemben támasztott követelmények. így kerültek előtérbe a 30 halogén fényszórólámpák. A halogén autófényszórólámpák esetében a fényeloszlás jellege nem változik meg, csupán adott szögtartományban megnövekszik a kivetített fény intenzitása, mely a gyakorlat számára azt jelenti, hogy az országút felülete erősebben van megvilágítva. Amikor a halogénlámpákat járműfényszórókban kezdték alkalmazni, javasolták, hogy próbálkozzanak kétfonalú halogénlámpákka1 •* H ísd Flo.-trirnl Review Vol 179. No. 8. p. 290. 1966) Ebben a megoldásban a lámpabúra külső falára felvitt, fény át nem eresztő réteg megfelelő kialakítása biztosította a kívánt alakú levágást, viszont a lényeliijd» tmiKuiai erősen lecsökkentette a kivetített fény erősségét. Meghonosították a korábbi kétfonalú lámpa elvét a halogénlámpákban is azaz a világos-sötét zóna kialakítására belső takarósapkát használtak (155 665 lsz. magyar szabadalom). Ezekkel a megoldásokkal ugyanazt lehetett elérni, mint a 753 358 sz. NSZK szabadalomban leírt, kettő spirállal (fő és mellék) rendelkező fényszórólámpákkal, vagyis tompított fény esetén a menetirány szerinti oldalon 15°-os levágású fény sugárzódik. A kivetített fény eloszlása kedvezőbbé tehető azáltal, ha a fény szóróüveg prizmarendszerét úgy alakítjuk ki, hogy a szabványos európai fény 15 fokos levágása alatti vüágos tartományból a fényt az úttest felé irányítjuk, ami által megnövelhető a menetirány szerinti országútszél jó kivilágítása. A fényszórók prizmarendszerének kialakítását pl. az NSZK 1071621, 1081394, 1093 304, és 1113 672 lszámú szabadalmak tárgyalják. Az ezekben a szabadalmakban ismertetett megoldások kétségtelenül 165038
