165038. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős alakú tompított fényt adó asszimetrikus autófényszórólámpa
3 165038 4 jobb megvilágítási viszonyokat eredményeznek azáltal, hogy a menetirány szerinti ors/.ágútszélt jobban kivilágítják A felsorolt és ismert megoldásoknak azonban az a hátrányuk, hogy tompított fény használata esetén a jármű haladási irányának megfelelő úttest oldalát a 15 fokos fénysugár csak a szélén világítja megfelelő távolságra, és a jármű tengelyében gyakorlatilag megvilágítás nincs, ill rendkívül rövid. max. 75 m, mely találkozásnál a sebesség nagymértékű csökkentését igényli és a járművek vezetőinek fokozott figyelmét. Ezek a hátrányok kiküszöbölhetők azáltal hogv olyan fényt használunk, melynek levágása vízszintes mindkét oldalon úgy, hogy a forgalmi nannyal megegyező oldalon a vízszintes levágás, a forgalmi iránnyal ellenkező oldalon lévő vízszintes levágáshoz képest, felfelé vertikális irányban el van tolva, mint az az 1. ábrán látható Mivel a menetiránnyal ellentétes oldalon a vízszintes levágás változatlan maradt, az ilwn eloszlású fény nem vakítja a szembenjövő jármű vezetőjét ugyanakkor a forgalmi iiannv ai megegyező oldalon a fényeloszlás elnyújtásával az országútnak nagyobb iciukti. tehát nemcsak a széle van jól kivilágítva, azáltal, hogy megszüntettük a 15 fokos levágást: a főként az országút szélén lévő fák lombjait megvilágító sugárnyaláb intenzitása csökken az országút felületének meg', -.hígítása javára Vizsgálataink J/Í mutatják, hogy az egymasho/ képest párhuzamosan eiiolt levágású tény kialakítása adja a legkedvezőbb tenyeloszlást az országút felületén Vizsgálatokat és méieseket végeztünk arra vonatkozóan, hogy hogyan módosul a kivetített fény térbeli eloszlása, ha a szokásos 15 (okos levágás helyett lépcsős levágású tenyeloszlásiink van. Eredményeinket a 2 ábrán látható fényeloszlási diagramok mutatják. Az ábrán egymás mellé rajzoltuk a szabványos európai fény (2/a és 2/c ábrák) és a lépcsős alakú levágást adó fény (2'b és 2/d ábrák) eloszlását. Látható, hogy a lépcsős fényeloszlás izolux görbéi elnyújtottabbak a szabványos eloszláshoz képest. Az itt bemutatott izolux diagramok tulajdonképpen a fényszórók térbeli fényeloszlásának az országútra merőleges síkban vett metszete Ebből következik, hogy a/ elnyújtottabb izolux gorbéjű térbeli fényeloszlás az úttestet hasonló elnyújtott, tehát szélesebb görbében metszi Megvizsgáltuk továbbá, hogy hogyan függ az úttest kivilágított felülete a lépcső alakú levágás jobb és baloldali részét összekötő egyenesszakasznak a vízszintessel bezárt ß szögétől. Számításainkat 25 cm lépcsőmagasságú levágásra végeztük, mely úgy van irányítva, hogy a levágás alsó egyenes része az országút felületét a fényszórótól 75 m-re metszi. Mivel a fényszóró 75 m távolságig akármilyen hajlásszögű közbülső szakasz esetén is az országút teljes felületét megvilágítja, ezért elegendő csupán az ezen felüli megvilágított területet vizsgálni, ill. számolni, mint a közbülső szakasz hajlásszögének függvényét. A vizsgálatnál, ill. a kapcsolatos számításoknál abból kell kiindulni, hogy a jármű fényszórója az úttest felett 75 cm-re van, az út szélessége 6 m, a fényszórónak az. úttestre való függőleges vetülete, 1,5 m-re van a jobboldali országútszéltől. Ez a feltételezés egyébként pontos megfelelője a szabványos európai rnérőernyő perspektivikus méreteinek. Ennek figyelembevételével az országút 75 m-es szakaszán túl megvilágított útfelület nagysága T = 11 2,5 tg ß (m2) függvény szerint változik. c A jobb- és baloldali horizontális levágású. egymáshoz képest vertikális irányban eltolt, un. lépcső alakú fény megvalósítása, lámpán kívül vagy belül elhelyezett optikai takarórendszerrel ezideig nem ismeretes. A találmány olyan autófényszóró lámpára vonatkozik, mely forgásparabolokt alakú tükröző felülettel ellátott fényszóróba helyezve, lépcsős alakú kivetített fényt ad, azáltal, hogy a hagyományos kétspirálú autófényszóró lámpa mellékspirálját körülvevő taka• 5 rósapka spirállal párhuzamos azon szegélye, mely a 15 fokos levágást eredményezi, nem egyenes, hanem a kívánt fényeloszlásnak megfelelő- görbeprofilúra van kialakítva. A lépcső alakú fényeloszlási adó takarósapka .() szegélyét határoló görbét az elemi geometriai optikából levezethető összefüggésből lehet meghatározni. Ha a fényszórótól 1 távolságban v() magasságú lépcsőt akarunk kialakítani f fóküszut.uisagu .eny n, szóróval akkoi a forgásparaboloid tengelyén lévő. a fókuszponttól a távolságra elhelyezkedő A világító pontra nézve a i//(^) szogtartományt kell a fényszóró belsejében leárnyékolni; vo f l V arcsii (I) ' a snv eos -fi 2 ahol valamely i//i£ értékek a fókusztól a távolságra ;; . lévő A pontból kiinduló irány szogkoordmátái:.i!/ érték a szóbanforgó irányú egyenesnek a paraboloid érintősíkiáhan lévő vetületének a li b >'u\ -'n.'vse! bezárt pozitív szöge, férték az egyenes és a paraboloid forgástengelye által bezárt negatív szög. A betűk jelentése a 3. ábrából is leolvasható. Ha a y(*p) iZoglailoniany i a paiaboloid loigastengelyével közös tengelyű . sugarú hengerfelulettel kívánjuk leárnyékolni, akkor a hengerpaláston felvett x-y koordinátarendszerben a ip(tf) szögtartomány és a i1 ) hengerfelület nietszésvonalát az alábbi y(x) függvény írja le: 2 v0 f (x- a)' (T y= P arcsm -— — ...(21 , ,(. £ , a , -, XJfx-a)2 •}' (x a) Az itt közölt függvény, mint látható arcus-sinus függvény. Mivel a sinus függvény abszolút értéke maximum 1 lehet, ebből következik, hogy az arcus-sinus függvény argumentuma -I és * 1 közötti értéket vehet csak fel. Az egyes tényezőket megvizsgálva megállapítható, hogy a gyakorlatban, figyelemmel a nemzetközi el'iírrsokra is a = 2,7 mm-től 8,2 mm távolságú és vn = 250 mm-től 2000 mm magasságú tartományban értelmezhető az y(\) függvény. A felhozott példa azt mutatja, hogy a lépcsős levágás
