164958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vinkrisztin vagy savaddiciós sóihozamának növelésére a vinkrisztinnek a Vinca Rosea L. növényből történő elkülönítése során

164958 3 tisztítási művelet után az oldatot szárazra párolják. Az így nyert bonyolult összetételű gyengén bázikus alkaloid frakciót, amely mindössze 1-2%-ban tartalmazza a dimer alkaloidokat és csak néhány század %-ban a kívánt vinkrisztint, kromatográfiás úton választják el egymástól, ily módon nyerik a tiszta vinkrisztint. Az eljárás lényege, hogy a vinkrisztinnek a néhány század %-nyi mennyiségben való tiszta előállítására a Vinca rosea L. extrakciója során nyert bonyolult összetételű gyengén bázikus alkaloid frakciót először kromatografálni, majd a ph-gradiens függvényében extrahálni szükséges ahhoz, hogy a vinkrisztin kinyerhető legyen. Találmányunk célkitűzése, hogy a Vinca rosea L.-ből kinyerhető vinkrisztin mennyiségét növeljük, és az általunk először izolált nativ N-dezmetil-vinblasztin formilezése útján további gyógyászatilag értékes vinkrisztint állítsunk elő. Találmányunk alapját az a felismerés képezi, hogy a 160.967 számú magyar szabadalmunk szerint a Vinca rosea L. minor dimer alkaloidjai az extraktumból annak megfelelő tisztítása után, savval, például etanolos kénsavoldattal, mintegy 70% dimer alkaloidot tartalmazó savaddiciós só alakjában leválaszthatók, illetve ilyen mértékben feldúsíthatok, és ez a dimer alkaloid savaddiciós só-elegy a vinblasztin, vinleurozin és vinkrisztin és egyéb dimer alkaloidok savaddiciós sói között a Vinca rosea L.-ben eddig nem ismert és a növényi anyagból általunk először izolált N-dezmetil-vinblasztint is tartalmazza. Ha tehát ezt a mintegy 70% dimer alkaloidot tartalmazó savaddiciós só-elegyet vagy adott esetben a savaddiciós só-elegyből felszabadított dimer alkaloid bázis-elegyet formüezzük, úgy a Vinca rosea L.-ben natív formában előforduló N-dezmetil-vinblasztint is vinkrisztin formájában nyerjük ki. A formilezés önmagában ismert módszerekkel, például hangyasawal ecetsavanhidrides közegben történik. A találmány eljárás a vinkrisztin vagy savaddiciós sói hozamának növelésére a Vinca rosea L. növényből nyert és feldúsított dimer alkaloid elegynek, illetve savaddiciós sójának részlegesen dezaktivált alumíniumoxidon végzett kromatografálása útján, azzal jellemezve, hogy a dimer alkaloid elegyet vagy a dimer alkaloid elegy savaddiciós sóját formilezzük és a formilezett elegyből a vinkrisztint vagy savaddiciós sóját ismert módon kinyerjük, kívánt esetben a bázis savaddiciós sóját képezzük, vagy a savaddiciós sóból a bázist felszabadítjuk. A találmány értelmében oly módon járunk el, hogy a 160.967 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon nyert nyers alkaloid szulfát-elegyet hangyasav-ecetsavanhidrid elegyében feloldjuk, a reakcióelegyet néhány, előnyösen 1—10 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, a nyers alkaloid szulfátelegyben jelenlevő N-dezmetil-vinblasztin ezalatt vinkrisztinné formileződik. A reakcióelegyet ezután hűtés mellett + 10 C°-alatti, előnyösen 0 —5 C° közötti hőmérsékleten mintegy ötszörös térfogatú 4 vízbe öntjük. Ezután a savas vizes oldatot szintén hűtés mellett vizes ammóniumhidroxid oldattal pH 8,5—9,0 értékig meglúgosítjuk, majd több részletben valamely szerves oldószerrel, mint például etilénklo-5 riddal, kloroformmal, benzollal, előnyösen metilénkloriddal alkaloid mentességig kivonatoljuk. A két fázist elválasztjuk, majd a szerves fázisokat egyesítjük, szárítjuk, végül csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A drapp színű száraz maradék a nyers kiindulási 10 alkaloid-szulfát-elegyben jelenlevő N-dezmetilvinblasztint már vinkrisztin alakjában tartalmazza. A drapp színű származékot ezután valamely oldószerben, mint például acetonban, etanol :éter 4:1 arányú elegyében, célszerűen etanolban feloldjuk, majd 1% 15 kénsavat tartalmazó etanolt adunk az oldathoz. Az oldatot állni hagyjuk, miközben a formilezett dimer alkaloid-szulfát-elegy kikristályosodik. A kapott anyagot leszűrjük, mossuk szárítjuk. A fentiek során kapott formilezett dimer alkaloid-20 szulfát-elegy elválasztását például a következőképpen végezhetjük: az anyagot metilénklorid-kloroform 2:1 arányú elegyében feloldjuk, majd részlegesen dezaktivált alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk. A kromatográfiás elválasztás során a szulfát 25 addíciós só megkötődik, ily módon az eluátum frakciói a szétválasztott dimer alkaloidokat bázis alakjában tartalmazzák. Az eluálást a fentiekben megadott összetételű és arányú oldószer-eleggyel végezzük. Az első frakciók a kísérő alkaloidokat, a 30 következők a vinblasztint és az esetleg jelenlevő vinleurozint tartalmazzák. Ezek után kapjuk a vinkrisztint tartalmazó frakciókat. Az egyes frakciókban oldott dimer alkaloidokat papír-, illetve vékonyrétegkromatográfiás vizsgálattal azonosítjuk. Az azonos 35 dimer alkaloidokat tartalmazó frakciókat egyesítjük, majd kíméletes módon, célszerűen csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A szétválasztott, amorf dimer alkaloid-bázisokat valamely oldószerben, mint például acetonban etanol:éter 4:1 arányú elegyében, 40 előnyösen etanolban feloldjuk, majd 1% kénsavat tartalmazó etanollal szulfát addíciós sóvá alakítjuk. A kapott vinkrisztinszulfát ily módon a Vinca rosea L.-ben jelenlevő vinkrisztinen felül a növényben natív formában előforduló N-dezmetil-vinblasztin formile-45 zése útján kapott, többlet vinkrisztint is tartalmazza. A találmány értelmében oly módon is eljárhatunk, hogy a formilezés után kapott dimer alkaloid báziselegyet közvetlenül, tehát szulfát addíciós sóvá történő alakítás nélkül választjuk el. Ebben az esetben 50 a dimer alkaloid bázis-elegyet benzolban oldjuk, majd benzollal kialakított alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk. Az eluálást benzollal kezdjük, amely a kísérő monomer alkaloidok zömét oldja le, majd benzol-kloroform 2:1 arányú elegyével folytat-55 juk, végül benzol-kloroform 1:1 arányú elegyével fejezzük be. A továbbiakban a frakciókat a fentiekben megadott módon dolgozzuk fel. A Vinca rosea L.-ben előforduló, natív N-dezmetil-vinblasztint például a következőképpen nyerhetjük 60 ki: a 160.967 számú magyar szabadalmi leírásban 2