164938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolidilidén-, piperidilidén- és hexahidroazepinilidén-karbamid származékok előállítására

13 164938 14 160-161 C°-on olvadó tiszta l-fenil-3-(l-metll-2--plperidilidén)-karbamidot kapunk. Hozam: 2,7 g (23,3%). 16. példa 5 A 15. példában leirt eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy fenilizocianát helyett ekvivalens mennyiségű más fenilizocianát-vegyületből indulunk ki. A következő (I) általános képletil piperidilidén-karbamidot kapjuk: l-(l-metil-2-piperidilidén)-3-(4-trifluormetil-fenil)-karbamid, op.: 154-155 C°. 17. példa E 15 l-(4-Benziloxi-3-klór-fenil)-3-(l-metil-2-pirro-- karba mid. 13,5 g (0,1 mól) m-amino-acetofenon 50 ml vízmentes dietilénglikol-monometlléterrel készitett oldatát foszgénnel telitett 100 ml vízmentes dietllénglikol-monometiléterhez adjuk. A reakcióelegyet 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk. eközben az elegybe folyamatosan foszgént vezetlink. Az oldószert vákuumban lepároljuk, a maradékot vízmentes benzolban oldjuk, az oldatot szürési segédanyagon keresztül szűrjük, és a kapott, 3-acetü-fenlllzoclanátot tartalmazó benzolos oldatot közvetlenül felhasználjuk a következő lépésben. 10,09 g (0,075 mól) 2-lmino-l-metll-pirrolldin-hidrokloridból felszabadítjuk a bázist. A bázis benzolos oldatát vízmentes káliumkarbonát fölött szárítjuk, majd hőmérővel felszerelt lombikba szűrjük. Az előző lépésben kapott benzolos oldatot a lombikba szűrjük. Exoterm reakció indul be, és az elegy 24 C°-ról 43 C°-ra melegedik. A reakciőelegyet addig keverjük, amig ismét szobahőmérsékletre hül le, majd a kivált csapadékot kiszűrjük és acetonból többször átkristályositjuk. 154-155,5 C°-on olvadó fehér, szilárd l-(3-acetil-fenil)-3--(l-metil-2-pirrolidilidén)-karbamidot kapunk. Hozam: 90 g. 19. példa l-(l-Metil-2-pirrolidilidén)-3-(l-naftil)-karbamid. 6,91 g (0,051 mól) 2-imino-l-metil-pirrolidln-hidroHoridból felszabadítjuk a bázist. A bázis benzolos oldatát káliumkarbonát fölött száritjuk, majd szűrjük, és a szürlethez 8,45g (0,05 mól) 1-naftil-izocianát benzolos oldatát adjuk. A reakciőelegyet 1,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, és a csapadékot kiszűrjük. Acetonos átkrlstályositás után 148-149 C°-on olvadó l-(l-metil-2--pirrolidilidén)-3-(l-naftil)-karbamidot kapunk. Hozam: 10,65 g (78,1%). 20. példa l-(l-Metil-2-pirrolidilidén)-3-(3-metiltio-fenil)- karba mid. 27.8 g (0,2 mól) 3-amino-tioanizol 100 ml vízmentes dimetoxietánnal készitett oldatát foszgénnel telitett 200 ml vizmentes dimetoxietánhoz adjuk. A reakciőelegyet 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk, eközben az elegybe folyamatosan foszgént vezetünk. 4 óra elteltével a foszgén-bevezetést leállítjuk, és az elegyet 21 órán át nitrogénatmoszférában melegitjük. Az oldószert vákuumban lepároljuk, és az ámbraszinü, olajos 3-metlltio-fenilizocianátot benzolban oldjuk. Az oldatot közvetlenül felhasználjuk a következő lépésben. 26.9 g (0,2 mól) 2-imino-1-metil-plrrolidin-hidrokloridből felszabadítjuk a bázist. A bázis benzolos oldatát vizmentes káliumkarbonát fölött száritjuk, és hőmérővel felszerelt lombikba szűrjük. Az előző lépésben kapott benzolos oldatot a lombikba szűrjük. Exoterm reakció indul be, és az elegy 21 C -ról 42 C°-ra melegedik. Az elegyet 1 órán át keverjük, majd szűrjük, és a szürletet vákuumban bepároljuk. A maradékot acetonból átkristályositjuk. 110-111 C°-on olvadó l-(l-metil-2--pirrolidilidén)-3-{3-metiltio-fenil)-karbamidot kapunk. Ismételt acetonos átkristályositás után a termék 116-117 C°-on olvad. Hozam: 23,8 g (45,2%). lldiliden)-karba mid. 32,0 g (0,11 mól) 4-benziloxi-3-klór-benzoesav-etil-észter [jones és Robinson: J. Chem. Soc. 3845 (1955)] 25 ml metanol és 20 ml 95%-os hid- 20 razin elegyét 8 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot vákuumban száritjuk. 29,4 g (96,7%) 4-benziloxi-3-klór-benzoesav-hldrazidot kapunk, op.: 168-171 C . 25 27, 6 g (0,1 mól) 4-benziloxi-3-klór-benzoesav-hidrazid 500ml In sósavoldattal készitett, 0 C°-os szuszpenziójához 7, 0 g nátriumnitrit 40 ml vizzel készitett oldatát adjuk olyan ütemben, hogy a reakcióelegy hőmérséklete 5 C° alatt maradjon. Az ele- 30 gyet 0,75 órán át 5 C°-on keverjük, majd szűrjük, és a szilárd anyagot vákuumban száritjuk. 27,8 g (96,8%) 4-benziloxi-3-klór-benzoilazidot kapunk. 2,87 g (0,01 mól), előzetesen szobahőmérsékleten vákuumban gondosan szárított 4-benzlloxl-3- 35 -klór-benzoilazid és 25 ml, molekulaszitán szárított toluol elegyét visszafolyatás közben forraljuk. 1 óra elteltével homogén oldat képződik, amely infravörös spektrum alapján (erős sav 2300 cmnél 4-benziloxi-3-klór-fenilizocianátot tartalmaz. 40 Ez a termék hűtésre kiválik az oldatból. A meleg toluolos oldatot közvetlenül felhasználjuk a következő lépésben. 8,8 g (0,055 mól) 2-lmino-l-metil-pirrolidin-karbonátból felszabadítjuk a bázist. A bázis ben- 45 zolos oldatát káliumkarbonát fölött száritjuk, szűrjük, és a szürlethez hozzáadjuk az előző lépésben kapott, szűrt toluolos oldatot. A reakciőelegyet 0,25 órán átkeverjük, majd az oldószert vákuumban lepároljuk, és a maradékot éterrel eldörzsöl- 50 jük. A kapott szilárd anyagot etanol és éter elegyéből átkristályositjuk. 12,6 g (70,3%) l-(4-benziloxi-3-klór-fenil)-3-(l-metil-2-pirrolidilidén) -karbamidot kapunk; op.: 115-117 C°. 55 18. példa 1- (3-Acetil-fenil)-3-a-metil-2-pirrolldilidén)-60 65 7