164768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koagulált felület kiképzésére mikropórusos lapokon
15 164768 16 felületi 14 réteg van jelen, amelyben csak igen kevés elektronmikroszkóppal látható pórus van. Az 5. ábrát olyan látószögből készítettük, hogy a keresztmetszet síkja mögött a 16 felső felület egy része is iátható legyen. A 6. ábra az 5. ábrához hasonló nézetet mutat, de naeyobb nagyításban. A h e^ 9 ábrán az 5. ábra szerinti termék 16 felső „».lul i 1 a tidto felülnézetben, különböző nagyítási arányokb.r 1 í u ubidk azt mutatják, hogy a felület mikro-szemiii oorussil, amelyek mérete ugyanolyan, mint a 3. i, 'm< tebcn, egyébként azonban a felület nem olyan pú mini ini'lyen eredetileg volt. 4 ll) li 1 2 es í 3. ábra az 5.-9. ábrán látható lap felső i lui< ti foldjanak Keresztmetszeti képe különböző méreta. J WÜ .ÍM na i kt >.n, azonban olyan felületi kezelés után, tme'Y i k oidt* 3 lapot száraz állapotban híg pigmentált poliuretán iddt'al peimeteztük be, majd melegítettük és igy fekete, fényes, finoman jarkázott felületi hatást hoztunk létre, amely hasonlít a finom sima fekete borjúbőrhöz és „törési" tulajdonságai is hasonlók ehhez: látható az ábrán, hogy a termek felső felületén egy jól kivehető 17 fedőréteg van, amelyben az esetleg jelenlevő pórusok oly kisméretűek, hogy nagyarányú nagyítással is alig láthatók. A 14., 15. és 16. ábrán különböző nagyítási méretarányokban látható ugyanannak a terméknek a 18 felső felülete, amelyet a 10.. i 1 és 12. ábrán keresztmetszetben mutattunk be. Láthatók ezeken az ábrákon, hogy a termék felső felülete valamivel simább, mint a nedves állapotban permetezett termékéi a 14. ábrán kismélységű 19 kráterek jelenléte látható, ezeknek a jelenléte kivehető a 10., 11. és 12. ábrán is: a 10., 11. és 12. ábrán a felső felületen látható vékony fényes fehér vonal a keresztmetszet síkja mögött megjelenő felső felületrésznek felel meg. A 11. ábrán a kráter átmérője legalább kb. 100 mikronnak, mélysége pedig legalább kb. 3 mikronnak látszik mi« i 17 felületi réteg vastagsága kb. 8 < \r i / iH ibrart gy oly lap felső felületi zónájának ne «i i U íi *u ímely lap eredetileg az 1. és 2. ábra v,( n um ' gvttO vo't amelyet száraz állapotban egy híg pignit +a!í i> mr tai < Irt utal permeteztünk be, majd melej, íet*uk 'cm 1 inuboi szerűen barkázott 21 felület létreitj^avi el -il >1 d>. um alkalmaztuk az 5.-9. ábrán látható Ki/b t *•/ tv készített lap fényes felületű és a * < roreh z H sonló barkázottságokat és „törési" 1 is s if, * ti nuíit <V 17. és 18. ábrán a felvételt a K z et ik il i Képest kb. t()0°-os szögből készítetii s> / i) is/ t ltja valamennyi ábra esetében 90°-os /ogu I i Up felületével), a felvételt olyan szögből i I n > \ íz i' v ig felső felületének egy kis részét is 1 i*n i ht i i. 5 i. s szögből. Látható az; ábrákon, hogy a ivr ; •*. telal i f\ vékony 22 fedőréteget mutat (ez a mik i i J-A Új, m golvidt felületi anyagából ál!), amelynek vising i ") 12 ti ikron: látható továbbá, hogy a íi. ukti <. •> t ,/tilj s/ciú bemélyedések vannak. A '<< bra Klulnezetben mutatja egy olyan lap felső i i 1 in \ dttileg az 1. és 2. ábrán bemutatott ) pv L. II i ii i de amelyet száraz állapotban híg ni,.i r< icta olnttal permeteztünk be,majd melegíti i k t likkt h ev ezáltal fényes, borjúbó'rszerűen Mrkazott telik tit, hogy ezáltal fényes, borjúbó'rszerűen T*ajkazí ti * i ú t ho'zunk létre, de az 5-9. ábrán látható ko/ben i a s. x o>u i alkalmaztuk. Az igy elkészített lap * n>-t ' íttt «. a tip m borjúbó'rhöz hasonló barkázott<>4,ot n si t IÍI 'jnságokat mutat. Látható az ábrán, 1 JCV a i luie iraniidl olyan 29 részek, :-ú\o\ a pórusos sz-^tkez r Muä ti o /etsese következtében viszonylag nagy-i trau por síi kep^o^ttk, amelyeken keresztül látható az anyagnak a felület alatti szerkezete. A 20. é? 21. ábra keresztmetszetben mutatja egy oly lap felső felületi zónáját, amely eredetüeg az 1-4. ábrán bemutatoti mikróporusos laphoz, volt hasonló, de amelyre azután egy 31 koagulált réteget vittünk fel: ez a réteg vastagabb, mint az 5.-9. ábra szerinti felületi réteg: ezt a koagulált réteget nem vetettük alá fényesítő kezelésnek. Ezt a vastagabb koagulált réteget olymódon hoztuk létre, hogy a nedves felületű lapot többszörösen permeteztük az oldattal: "az egyes permetezések közötti időköz akkora volt, hogy a polimert nem oldó folyadéknak minden egyes bepermetezés után ideje volt keresztülhatolni a felvitt koagulált rétegen és 5 %y ez utóbbinak a felső felülete is már nedves tapintású volt a következő permetezés előtti állapotban. Látható az ábrán, hogy a koagulált felületi réteg térfogatának csupán kis részét foglalják el 0,3 mikronnál nagyobb átmérőjű üregek (mint pl. a 32 és 33 üregek). . - A 22., 23. és 24. ábra keresztmetszetben különböző nagyítási méretarányokban mutatja egy oly lap felső felületi zónáját, amely eredetileg az 1.— 4. ábrán bemutatott laphoz volt hasonló, de amelyet azután többször bepermeteztünk, a polimert nem oldó folyadékkal megnedvesített állapotban, .,- elasztomer poliuretánt és pigmentet tartalmazó híg oldattal, majd megszárítottunk. A 25., 26. és 27. ábra felülnézetben, különböző nagyítási méretarányokban mutatja a 22.-24. ábra szerinti lap felső felületet. 2Q A 28., 29 és 30. ábra keresztmetszetben mutatja különböző nagyítási méretarányokban, a 22.-24. ábra szerinti lapot, miután azt felületi fényesítő kezelésben részesítettük, 10.-12. ábrával kapcsolatban leirt módon történő permetezés útján. 25 A 31., 32 és 33. ábra felülnézetben különböző nagyítási méretarányokban mutatja a 28.-30. ábra szerinti lap felső felületét. A 34. és 35. ábra keresztmetszetben, különböző nagyítási méretarányokban mutatja egy oly lap felső részét, amely 2Q eredetileg az 1.-4. ábra szerinti laphoz volt hasonló de amelyre egy N,N-dimetitformamiddal készített pigmentált elasztomer poliuretán-okiatot vittünk fel finom barkázatos felületű lemezzel, a lap vízzel megnedvesített állapotában történő nyomtatás útján, majd megszárítottuk. A 71 hivatjc kozási szám azt a vonalat mutatja, amelynek mentén a lap felső felülete metszi a keresztmetszet síkját. A 36. és 37. ábra felülnézetben, különböző nagyításokban mutatja a 34. és 35. ábra szerinti lapot. A 38. és 39. ábra keresztmetszetben, különböző nagyítási 40 méretarányokban mutatja a 34.-37. ábra szerinti lap felső részét, miután a lap felületét egy kismélységű barkázatos hengerrel melegen préseltük, sima pohetüen-tereftalát filmmel letakart állapotban, majd az így préselt lap lehűlése után ezt a filmet lehúztuk a felületről. A 39. ábrán - nyilván az 45 anyag felső felületének egyenlőtlensége következtében -hegyes szögből látható a felső felületnek a keresztmetszet-sík szomszédságában levő 72 része is. A 40. és 41. ábra keresztmetszetben különböző nagyítási méretarányokban mutatja a 38. és 39. ábra szerinti termékek 50 felső felületét. A mikro-felvételeken látható fehér részek valószínűleg szennyezések vagy más idegen anyag részecskéi. A mikróporusos lap anyagának a vízgőz-áteresztőképessége a találmány szerinti módon történő kezelés előtt 100 55 g/m 2 /24 óra felett volt (az ASTM-B96-66-B amerikai szabvány szerint mérve). A találmány szerinti eljárással való kezelésre különösen alkalmasoknak bizonyultak az olyan mikróporusos lapok, amelyek vízgőzáteresztőképessége legalább kb. 400-600 g/m2 /24 óra és amelyek felületén a 50 mikropórusok átmérője 1-2 mikronnál nagyobb, tehát amelyeken az ilyen mikropórusok száma nagyobb mint cm2 -enkint 10 000, sőt általában nagyobb, mint cm 2 -enkint 100 000. Igy pl. az 1.-4. ábrán bemutatott mikróporusos lap vízgőzáteresztőképessége kb. 700 g/m2 |24 óra, a lap felső 55 felületén levő, 2 mikronná! nagyobb átmérőjű mikropórusok száma pedig cm2 -enkint kb. 400 000. A lap felső mikróporusos zónájának a vastagsága általában legalább kb. 20 mikron. A 2. ábrán látható lap esetében a 60 mikron vastagságú felső zónában a pórus-rendszer az ábrán látható 36 üregekből áll, 70 amelyek maximális mérete kb. 45 mikron: ezeket az üregeket a jóval kisebb (pl. kb. 2 mikron körüli maximális méretű) 37 járatok kötik össze. Az üregek a 38 tálai igen vékonyak lehetnek: a 2. ábrán a falak nagy részét oldalnézetben vagy szögben látjuk és így azok vastagsága az ábráról nem Ítélhetők 75 meg. Általában e falak vastagsága kb. 1-10 mikron lehet. A 8
