164768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koagulált felület kiképzésére mikropórusos lapokon

13 164768 14 'vagy lecsapott pigmentált réteget már egy fentebb ismertetett fínyesítő felületi kezelésnek vetettük alá (olymódon, hogy az említett pigmentált réteget száraz állapotban valamely e réteg oldására alkalmas oldószer finom ködszerű permetjével permetezzük be; ez az oldószer előnyösen pigmentet és oldott 5 poliuretánt is tartalmazhat), az említett fényesítő permet felvitele után a lapot melegítjük és így fényes, jó „törési' tulajdonságokat mutató, borjúbőrszerűen barkázott anyagot kapunk: az egyenlőtlen permet alakjában felvitt oldószerben sötétebb színű pigmentet (és előnyösen oldott elasztomer 10 poliuretánt is) alkalmazunk a fentebb ismertetett módon előkészített fényesített felületre, majd az így bepermetezett felületű anyagot ismét melegítjük (az előzőkben már ismertetett módon, ráfuvatott meleg légáram segítségével),ilymódon tetszetős kombinált színhatást érünk el a borjúbőr- 15 szerűen barkázott lapalakú termék felületén. A találmány szerinti eljárás e változatának egy másik fizikai módja esetében olymódon járunk el, hogy a sötétebb színű pigmentet tartalmazó oldószer egyenlőtlen permet alakjában való felvitele közvetlenül- a koagulált pigment-tar- 20 talmú réteg felületére történik és ezután alkalmazzuk a felületi hőkezelést (az említett módon, meleg légáram alakjában), majd az anyagot meleg felületű préssel préseljük (előnyösen a fentebb ismertetett módon, egy előzetesen kialakított filmmel bevont állapotban), és így fényesfelületű, 25 kombinált felületi színhatást mutató anyagot kapunk, az említett préselési művelettel egyúttal egy viszonylag csekély domborulatú barkázást is létesíthetünk az anyag felületén, borjúbőrszerű külső megjelenés elérése céljából, de végezhetjük az említett préselési műveletet sima felületű préssel is 30 és így igen sima, lakkbőrszerű felületet kapunk. Mindkét ismertetett eljárásmód esetében a termék előnyös felületi színhatását nemcsak azáltal érjük el, hogy a sötétebb színű pigmentet egyszerűen felvisszük különálló foltok alakjában a világosabb színű felületre, hanem az is hozzájárul, az előnyös 35 felületi színhatás előidézéséhez, hogy a permet alakjában felvitt oldószer helyileg meg is támadja az alap-réteg felületét. Az ilyen kombinált színhatásokat nyújtó eljárásban a színezékek változtathatók is, pl. olymódon hogy a világos vagy közepes barna színű pigmentált rétegre sötétbarna vagy 40 fekete pigmentet tartalmazó oldószert viszünk fel egyenlőtlen permet alakjában. Az ilymódon előállított termék felületén a sötétebb felületi foltok mérete pl. 100-300 mikron lehet és a permet alakjában felvitt ilyen foltok egymásközötti térköze 100-1000 mikron lehet. 45 Bizonyos esetekben kívánatos lehet az üyen kombinált színhatások olymódon történő kialakítása, hogy a felület szín-eloszlása egyenletesebb, nem fotszerű legyen: ilyen esetekben ugyanezt az eljárást alkalmazhatjuk, de a permetezést egyenletesebben végezzük és így viszonylag egyenletes minta- 50 zatot alakítunk ki a lap egész felületén az alapréteg színétől eltérő színű permetezett réteggel (a kétféle szín vagy árnyalatban, vagy szín-intenzitásban terhet el egymástól: a permetezéssel felvitt második szín által létrehozott foltok minden esetben szabad szemmel is kivehetők és e foltokat az eltérő 55 színű alapréteg által képezett térközök veszik körül). Az említett „anilines" vagy kombinált színtónusú hatások olymódon is előállíthatók, hogy a második szint tartalmazó oldat cseppecskéit olyankor visszük fel az alaplapra, amikor ezen még jelen van a felvitt anyagot nem oldó folyadék: go ebben az esetben ez a folyadék koagulálja a permet alakjában felvitt cseppecskékben jelenlevő polimert. így tehát az alaplapot, amelyre a koagulált felületi réteget már felvittük, de amely még nedves a koaguláló folyadéktól (vagy amennyiben már megszárítottuk, akkor újból megnedvesítjük a koaguláló 65 folyadékkal), bepermetezzük a kombinált színhatás elérésére alkalmazott permettel (amely az alap-réteg pigmentjének színénél sötétebb, vagy világosabb színű pigmentet tartalmaz), így ez a permet, amely előnyösen szintén tartalmaz oldott elasztomer poliuretánt, szintén koagulál a felületen 70 jelenlevő koaguláló folyadék hatására. Az ilyen eljárásmód különösen olyan esetekben előnyös, amikor a foltok alakjában felviendő eltérő színű felület-részek a termék teljes felületének viszonylag nagy részét (pl. a teljes felület 20--30%-át vagy ennél is többet) foglalják el: a termék 75 vízáteresztőképessége ugyanis jobb, ha ezt a foltok alakjában jelenlevő felületi réteget is koaguláltatjuk, mint ha csak egyszerűen felpermetezzük a lap száraz felületére. A fentebb ismertetett meleg -sajtolási művelet különösen előnyös olyan mikroporusos lapok esetében, amelyek felső felületi zónája (a koagulált réteg felvitele előtti állapotában) viszonylag kis fajsúlyú (pl. 0,5 körül, vagy még inkább kb. 0,4 alatt, mint 0,3 és 0,4 között, pl. 0,35 körül). Ilyen anyagokkal is igen egyenletes minőségű terméket kapunk, ha az említett meleg sajtolási műveletet alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással előállított lap-alakú termékeket előnyösen egy olyan zsugorító hőkezelésnek vetjük alá, amelynek hatására a lap felülete legalább S^.-kal zsugorodik Ezt a zsugorító hőkezelést a találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módja esetében az eljárás utolsó lépeseként alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele számos különböző módon történhet: ..t bizonyos előnyös kiviteli módokat az alábbiakban példaképpen ismertetünk, a csatolt rajzok és az alább megadott kiviteli példák alapján. A csatolt rajzok letapogató elektronmikroszkóppal készített mikro-felvételek reprodukciói: a felvételek méretarányát az egyes ábráknál megadtuk. A rajzokon látható keresztmetszeti ábrázolásokat borotvapengével a felületükre merőleges síkban, teljes vastagságukban elvágott lapokkal készítettük. A mikro (elvetélek készítésére egy szokásos típusú elektromikroszkópot alkalmaztunk (pl. a Japan Electron Optics Laboratory Co., Ltd. cég „Type JSM" jelű gyártmánya). A felvétel céljából történő előkészítés során a lap felületére (a hasítási felületekre is) egy vezető anyagból álló igen vékony egyenletes bevonatot vittünk fel, pl. kb. 300 Á vastagságú fémbevonatot (arany-palládium): a bevonás olymódon történhet, a fémet nagyvákuumban (pl. 10~4 mm Hg/gőz alakjában visszük fel a felületre, miközben a bevonandó mintát mozgatjuk, hogy a fém egyenletesen rakódjék az egész felületre, beleértve a vágási oldalfelületeket is). Ennek a bevonatnak az a célja, hogy az elektromos vezetőképességű felületi bevonat levezesse az elektron-töltéseket, amelyek egyébként felgyülemlenének a minta felületén,' amikor a mintát az elektronmikroszkóp által létesített elektronsugár hatásának tesszük ki. Az elektronmikroszkóppal készített mikro-felvételek szemlélése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ilyen elektronmikroszkóp gyújtópont-mélysége igen nagy (kb. 300-szor nagyobb a fény-mikroszkópénál), %y pl. 100-szoros nagyítás esetén kb. 300 mikron, 1000-szeres nagyítás esetén pedig kb. 100 mikron, %y az ilyen elektronmikroszkóppal valójában beleláthatunk a pórusok belsejébe is. Az 1-31. ábrán különféle metszeti és nézeti feltéveleket láthatunk a mirkoporusos anyagról, a találmány szerinti koagulált réteg felvitele előtti ill. utáni állapotban. A 32-39. ábra olyan termék metszeti ill. nézeti képeit mutatja, amely már hordozza a találmány szerinti koagulált réteget, a meleg sajtolással történő kezelés előtti, vagy utáni állapotban. ; Az 1. ábra a mikroporusos lap keresztmetszete a találmány szerinti kezelés előtti állapotban: ez a lap hordozó nélküli, rostbetétet nem tartalmazó, elasztomer poliuretán (fekete pigmenttel), amely két egymással egyesített rétegből áll: a 11 felső réteg vékonyabb és kisebb fajsúlyú mint a 12 alsó réteg. A 2. ábra ugyancsak keresztmetszetet mutat, de az 1. ábránál nagyobb nagyítási arányban: itt a lap felső felületi zonaja látható, a felső felületet a 13 szám jelöli. A 3. ábra a 13 felső felület nézeti képe: ez a felület homályos szürke megjelenésű és számos nyitott mikropórus jelenléte jellemzi. A 4. ábrán a 3. ábra középső része látható nagyobb méretarányú nagyításban. Az 5. ábra a lap felső felületi zónájának keresztmetszete, oly felületi kezelés után, amelynek során az 50:50 m etanol-víz eleggyel megnedvesített felületet egy elasztomer poliuretánt tartalmazó híg pigmentált oldattal permeteztük be, majd megszárítottuk, a kb. ugyanilyen méretarányú 2. ábrával történő összehasonlítás mutatja, hogy itt egy vékony 7