164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164749 19 20 cén belül, a huzási zóna alatt van elhelyezve a keresztirányú 80 fal, amely teljesen bemeriil a kádkemencében levő olvadékanyagba» és arra szolgál, hogy stabilizálja a meniszkusz helyzetét. A 80 falban nyilasok vannak kialakítva, amelyeken át az olvadékanyag szabadon átáramolhat a fal egyik oldaláról a másikra. A 64 üvegolvasztő kemencében tartózkodó atmoszféra a húzóberendezés atmoszférájától a 81 válaszfal révén van elkülönitve, amely válaszfal benyúlik az üvegolvadék felső rétegeibe. A 81 válaszfal és a huzókamra elülső 68 L-alakú tömbje között található a 82 tér, amely a huzókamra belsejével közlekedő gázokat tartalmaz, és a hátsó 69 L-alakú tömb és a kádkemence 78 hátsó vég-fala között található a 83 tér, amely ugyancsak kapcsolatban van a huzókamra belsejével. A 82 és 83 terekben tartózkodó gázok normál esetben résztvesznek abban a konvekciős áramlásban, amely végighalad az üvegszalag mentén és hűtőhatást fejt ki az üvegre, amely hütőhatás - amint a korábbiakban már leírtuk - az Uvegszalag szélességére keresztben nem egyenletes. A 6, és 7. ábrákon feltüntetett, találmány szerinti eljárást oly módon hajtjuk végre, hogy nyomás alatt gázt bocsátunk ki a 84, 85 ejektorokből, amelyek a 83 térben vannak elhelyezve. A 84, 85 éjek -torok gáz-tápvezetékekre vannak kapcsolva,'amelyek a kádkemence oldalfalain át vannak vezetve, könyökben meg vannak hajlítva és forgathatók. A vezetékek saját tengelyük körüli forgatása révén a 83 térben elhelyezett 84, 85 ejektorok helyzete az üvegolvadék felszínéhez képest állitható. Az ejektorok helyzetét egymástól függetlenül lehet állítani, úgyhogy az ejektorok egymáshoz viszonyított helyzetét is állithatjuk. Az ábrán feltüntetett esetben a gázejektorok nincsenek egymással egyvonalban, és a két ejektorba egyidejűleg vezetünk gázt 400 g/cm2

nyomáson, úgyhogy ezáltal a 83 térben a gázok cirkulációs mozgásba jönnek, amint ezt a 7. ábrán bejelölt nyilak szemléltetik. Ha megváltoztatjuk a 84 és 85 ejektorok helyzetét, a gázok általános cirkulációs áramlásképe módosítható. A 81 térben négy 86, 87, 88 és 89 ejektor van elhelyezve. Az egyik pár 86, 88 ejektor az alatta elhelyezkedő Uvegolvadék áramlási pályájának egyik peremrésze felett, a másik pár 87, 89 ejektor pedig ugyanennek az áramlási pályának a másik peremrésze felett van elhelyezve. A négy ejektor azonos szinten, azonban a huzási zóna felé áramló Uvegolvadék pályája mentén különböző távolságokban van elhelyezve. A nyomás alatti gázt folyamatosan vezetjük a négy ejektorhoz, aminek eredményeként a 82 térben a gázok folyamatosan egymást metsző körök mentén haladnak, amint ezt ugyancsak a 7. ábrán nyilakkal feltüntettük. A 6. és 7. ábrák alapján ismertetett eljárással kísérleteket végeztünk, és megállapítottuk, hogy segítségével igen jelentős mértékben javitani lehet az Uvegszalag vastagság-profilját, ha a gázokra a 82 és/vagy 83 térben a fentiekben leirt módon gyakorolunk keverőhatást. Ha csak az egyik térben kívánunk keverőhatást kifejteni, sok esetben kedvezőbb, ha a 82 teret választjuk erre a célra. Az ebben a térben kifejtett keverőhatásnak általában erőteljesebb befolyása van az üvegszalag vastagság-profiljára, azonban az is előnyös lehet, ha a keverőhatást csak a 83 térben fejtjük ki. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha mind a 82 térben, mind pedig a 83 térben keverőhatást hozunk létre. A 8. ábra egy további, a találmány szerinti eljárás egy foganatositásl módjának megvalósítására alkalmas üveghuzó berendezés egy részletét mutatja. A 8. ábrán a huzókamra egy részét tüntettük fel metszetben, valamint a húzóberendezés szomszédos szakaszának egy részét, ugyanúgy, mint a 2. ábrán. A 8. ábra szerinti megoldásnál a 90 üvegszalagot felfelé húzzuk a két fő-hütőszerkezet között, amelyek közül a rajzon csak az egyiket tüntettük fel, mégpedig 91 hivatkozási számmal. E fő-hütőszerkezet mellett helyezkedik el a 92 elülső L-alaku tömb,. A huzőkamrában fellépő konvekciős áramok az L-alaku tömb alatt átjutnak a 93 térbe, amelyet a (nem ábrázolt) üvegolvasztő kemencében uralkodó atmoszférától a 94 válaszfal különít el, amely a húzóberendezéshez képest keresztben, a 95, 96 oldalfalak között helyezkednek el. A 93 térben a 95, 96 oldalfalak 97, 98, 99, 100 nyilasokkal vannak ellátva. A 93 téren belül és az emiitett nyilasok mellett 101,102, 103, 104 gázégők vannak elhelyezve, mégpedig oly módon, hogy körülveszik az emiitett nyilasokon át a 93 térbe áramló gázok haladási pályáit. Az eljárás ilyen foganatositási módjánál a gázégőkbe éghető gázt vezetünk és meggyújtjuk a csövek kivezetőnyilásainál, úgyhogy mindegyik nyilasra keresztben egy-egy láng-függöny jön létre. A 97-100 nyilasokhoz a 106, 107, 108, 109 vezetékeken át levegőt vezetünk, amely áthaladva a láng-függönyön a 93 térbe jut. A levegő átvezetését a vezetékekben pl. nem ábrázolt légcsavarok révén biztosítjuk. A fent ismertetett nyilasok több 110, 111, 112, 113 terelőlemezzel vannak ellátva, amelyek állíthatók, és meghatározzák azt az irányt, amelyben a gázok a nyilasokon át a 93 térbe áramlanak. A levegőnek a 106-109 vezetékeken való áthaladását a 114, 115 pillangószelepek szabályozzák, és ezeket egyidejűleg elmozgatjuk az ábrán feltüntetett helyzeteikből a szaggatott vonalakkal jelölt helyzetekbe, majd vissza az eredeti, feltüntetett helyzetükbe, és így tovább váltakozva. Nyilvánvaló, hogy a 114, 115 pillangőszelepek helyzete meghatározza, hogy a négy 106-109 vezeték közül melyik van összeköttetésben a 106-109 vezetékekhez kapcsolt fő-tápvezetékekkel. Amikor a plllangószelepek az ábrán feltüntetett helyzetükben vannak, a fő-tápvezetékben haladó levegő áthalad a 106, 108 vezetékeken a 93 térbe, és ebben a térben a teljes vonalú nyilakkal feltüntetett cirkulációs gázáramlást hozza létre. Meghatározott idő elteltével a 114, 115 pillangőszelepek a másik helyzetbe vannak átállítva, úgyhogy a 106 és 108 vezetékeket lezárják, és a fő tápvezetékből érkező levegő a 93 térbe a 107, 109 vezetékeken át jut be és ott a gázok ellentétes irányú cirkulációját hozza létre, amint ezt a szaggatott vonalú nyilakkal feltüntettük. Az ezzel az eljárással lefolytatott kísérletek so rán - amelyek kielégítő eredményre vezettek - a 114, 115 pillangőszelepek helyzetét ötpercenként változtattuk. Egy másik kisérlet során a pillangó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10