164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

21 164749 22 szelepek átállításának frekvenciáját csökkentettük és helyzetüket tízpercenként egyszer változtattuk; ez a megoldás még mindig az Uvegszalag vastagságrprofiljának lényeges javulását eredményezte. A 9. ábra egy Pittsburgh-tipusu üveghuzó berendezés egy részletét mutatja, amelynél a 116 üveg-, szalagot a 117 Uvegolvadék-fürdőből húzzuk felfelé a 118 huzókamrán át, amelyet részben a 119 elülső L-alaku tömb határol, és amely egy pár 120 fő-hütőszerkezetet és egy pár 121 járulékos hütőszerkezetet tartalmaz, amelyek közül csak egyet-egyet tüntetünk fel a rajzon. Az Uvegszalagot felfelé a 122 felfogóteknők között húzzuk a huzókamra felett elhelyezkedő függőleges 123 hőkezelőaknába. Azt a helyet, ahol az üvegszalagot húzzuk az üvegolvadék-fürdő felszínéről, az üvegolvadékba merülő 124 huzógerenda stabilizálja. Az Uvegolvadék az Uvegolvadék-fürdőt tartalmazó kádkemencébe a (nem ábrázolt) üvegolvasztó kemencéből érkezik. Az üvegolvasztő kemence belsejével kapcsolatban levő 125 tér el van különitve a huzókamra elejével szomszédos 127 tértől, mégpedig a 126 válaszfal révén. A 127 térben uralkodó atmoszféra normál esetben résztvesz az üveghuzó berendezésben fellépő kéményhatás következtében az üvegszalag mentén haladó konvekciós áramlásban, amely a huzási zóna felé haladó Uvegolvadékra a kádkemence szélességére keresztben egyenlőtlen eloszlású hűtőhatást gyakorol. Az ismertetett megoldásnál a 127 térben a gázokra keverőhatást fejtünk ki a 128,129 légcsavarok segítségével, amelyek szárai csapágyakban vannak átvezetve a kádkemence 130 fedőlapján. A 128, 129 légcsavarok forgatása 131, 132 elektromotorok segítségével történik, amelyek a 133 vezérlőegységgel vannak összekapcsolva. Ez a vezérlőegység lehetővé teszi, hogy vagy az egyik légcsavart forgassuk, vagy mindkét légcsavart egyidejűleg, ahogy arra az üvegszalag vastagság-profiljának optimális szabályozása szempontjából szükség van. Egy további (nem ábrázolt) megoldásnál a 9. ábrán feltüntetett tipusu üveghuzó berendezést olyan 128, 129 légcsavarokkal láttuk el, amelyek vízszintes tengelyre voltak forgathatóan szerelve, úgyhogy a légcsavarok által kifejtett gáz-kiszoritó erők főkomponense vizszintes, a 127 térben keresztben haladó irányú volt. Ezzel a módositott megoldással ugyancsak jó eredményeket értünk el az Uvegszalag vastagság-profiljának javítása tekintetében. A találmány értelmében szükséges keverőhatást nemcsak ejektorok vagy légcsavarok, hanem más eszközök segítségével is létrehozhatjuk. Például keverőhatást fejthetünk ki az üvegolvadék áramlási pályája feletti bármely tartományban olyan lemez segítségével, amely a szóban forgó tartományban pl. a kádkemencére keresztben vizszintes irányban alternáló mozgást megengedő módon van felszerelve. A 10. ábra a 8. ábrához hasonlóan egy üveghuzó berendezés egy részletét mutatja, amelynél 134 Uvegszalagot húzunk felfelé az Uvegolvasztó kemencéből érkező 135 Uvegolvadék-fürdőből. Az Uvegolvasztó kemencében uralkodó atmoszféra kapcsolatban van a 136 térrel.Az Uvegszalagot a fő-hütőszerkezetek között húzzuk felfelé, amelyek közül a raj -zon csak az egyiket tüntettük fel 137 hivatkozási számmal, és ez a fő-hütőszerkezet a 138 elülső L-alaku tömb előtt van elhelyezve. A huzókamrában uralkodó atmoszféra a 139 válaszfal révén van elkulönitve a 136 tértől, amely válaszfal a berendezésre keresztirányban húzódik és bemerül az Uvegolvadék felszini rétegeibe. A 139 válaszfal és a 138 elülső L-alaku tömb között helyezkedik el a 140 tér, amelyet a 141, 142 oldalfalak határolnak. A találmány szerinti eljárás fenti foganatositási módja esetében a 140 térbe gázt vezetünk a 143 perforált csövön keresztül, amely hasonló az 5. ábrával kapcsolatban ismertetett berendezésnél alkalmazott 62 csőhöz, és amely az üvegolvadék áramlási pályájára merőleges tengelyű. Miközben a csövön át gázt vezetünk ki, a csövet tengelyirányban alternáló mozgásban tartjuk, amint ezt a párhuza -mos teljes vonalú és szaggatott vonalú nyilakkal szemléltettük. Ily módon a 140 térben levő gázokra előbb az egyik irányban, majd a másik irányban fejtünk ki kiszoritó hatást, és ezáltal e térben a gázok keveredését idézzük elő. A 10. ábrával kapcsolatban ismertetett megoldás egy változata szerint a 143 perforált csőből gázt bocsátottunk ki, miközben e csövet alternáló módon teljes egészében szögben elforditottuk egy középső függőleges tengely körül, úgyhogy a cső végei a szaggatott nyilakkal feltüntetett ives pályákon mozogtak. Ily módon a csőből kiáramló gáz keverőhatást fejtett ki a 140 térben uralkodó atmoszférát alkotó gázokra. Egy további változatnak megfelelően a 143 perforált csövet a gáz kibocsátása közben tengelyirányú alternáló mozgással és függőleges középtengely körüli szögelforditással is mozgattuk. A keverőhatás ezáltal tovább erősödött. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás siküveg előállítására, amelynél legalább egy vizszintes pálya mentén egy huzási zóna felé haladó folyamatos üvegolvadék-áramot létesitünk, és a huzási zónában tartózkodó üvegolvadék felszinéről egy huzókamrán keresztül felfelé folyamatos Uvegszalagot húzunk, azzal jellemezve, hogy legalább egy, az áramlási pálya vagy egy áramlási pálya felett levő és a huzókamrán kivül elhelyezkedő tartományban keverőhatást fejtünk ki az e tartományban vagy tartományokban a pálya szélességének legalább egy jelentős része felett jelenlevő atmoszférát alkotó gázokra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja azzal jellemezve, hogy az UvegolvadékQt egy csatornába egyik végén folyamatosan betápláljuk, és áramoltatjuk ahol a betáplálás! végtől előre, a huzási zóna felé áramló Uvegolvadékba egy válaszfal merül, mimellett a keverőhatást a huzókamra és a válaszfal között fejtjük ki. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy az üvegolvadékot folyamatosan egy csatornába tápláljuk és áramoltatjuk, ahol a huzási zóna előrefelé távközzel elválasztva helyezkedik el a csatornában tartóz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11