164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

13 164749 14 Egy előnyös kiviteli alakra, amelynek a huzási zóna felé áramló Uvegolvadékba merített válaszfala van az jellemző, hogy a nyilasból vagy nyilasokból gáz kibocsátására alkalmas szerkezet a huzókamra és a válaszfal között legalább egy tartományban van 5 elhelyezve. Végül egy előnyös kiviteli alaknál az Uvegolvadék a huzási zóna felé egy előremenő áramlási pálya és egy ellentétes irányú áramlási pálya mentén halad és a nyilasból vagy nyilasokból gáz kibocsátására 10 alkalmas szerkezet az ellentétes irányú áramlási pálya felett legalább egy tartományban van elhelyezve. A találmány tárgyát képezi végül a találmány szerinti eljárással vagy berendezéssel előállított siküveg is. 15 Az alábbiakban a találmányt kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük részié -te sen. A rajzokon: azl. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosi- 20 tására alkalmassá tett Pittsburgh tipusu üveghuzó berendezés egy részletét metszetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti II-II vonal mentén felvett metszet; a 3. ábra a 2. ábrához hasonlóan tünteti fel a találmány foganatositásának egy eltérő módját; 30 a 4. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosításához szükséges szerkezetekkel ellátott, eltérő kialakitásu üveghuzó berendezés egy részletét mutatja metszetben; az 5. ábra a találmány szerinti eljárás egy eltérő 35 foganatositási módjának végrehajtására alkalmassá tett klasszikus Libbey-Owens üveghuzó berendezést tüntet fel metszetben; 40 a 6. ábra egy további, eltérő kialakitásu üveghuzó berendezés metszetét mutatja; 25 45 a 7. ábra a 6 . ábra szerinti VII-VII vonal mentén felvett metszet; a 8. ábra egy további, találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas üveghuzó berendezés egy részletét mutatja metszetben; a 9. ábra Pittsburgh tipusu üveghuzó berendezés 50 egy részletét mutatja ugyancsak metszetben, amely a találmány szerinti eljárás egyik foganatositási módjának végrehajtására alkalmas eszközökkel van ellátva; 55 a 10. ábra egy eltérő kialakitásu, a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas üveghuzó berendezés egy részletének metszetét mutatja. ^ A találmány nem korlátozódik az alábbiakban ismertetésre kerülő, és a rajzokon szemléltetett különböző foganatositási módokra és kiviteli alakokra, amelyek a találmány megvalósításának csupán néhány példaként! megoldását szemléltetik. 65 Az 1. és 2. ábrák olyan megoldást tüntetnek fel, ahol az 1 üvegszalagot a 2 Uvegolvadék-fürdőből a 3 huzókamrán és az e huzókamra felett elhelyezett 4 hőkezelőaknán át húzzuk felfelé. A huzókamra szabványos kialakitásu és el van látva a huzási zóna közelében elhelyezett 5fő hütőszerkezetekkel, valamint a huzőkamrában magasabb szinten elhelyezett 6 járulékos hütőszerkezetekkel. A huzőkamrát elől és hátul a 7, 8 L-alakú tömbök határolják. A huzókamra tetejét részben lezárják a 9, 10 felfogóteknők, amelyek egymástól olyan távolságra vannak elhelyezve, hogy az üvegszalag közöttük áthaladhat a 4 hőkezelőaknába. Az Uvegszalagot felfelé 11 görgők húzzák, amelyek a hőkezelőaknában vannak felszerelve. A 2 Uvegolvadék-fürdő felületén, a huzási zónában, ahol az üvegszalag húzása történik, a 12 meniszkusz alakul ki, és a meniszkusz helyzetét az Uvegolvadékba bemeritett 13 huzógerenda stabilizálja. Az üvegszalag húzására szolgáló üvegolvadéktömeg a (nem ábrázolt) Uvegolvasztó kemencéből származik, és az Uvegolvasztó kemencében uralkodó, a húzóberendezésben levő 2 Uvegolvadék-fürdő feletti 14 tartományra is kiterjedő atmoszféra az Uvegolvadékba merülő 15 válaszfal révén el van különitve a húzóberendezésben és a 2 üvegolvadék -fürdő feletti szomszédos tartományokban uralkodó atmoszférától. Ezek a huzőkamrával szomszédos zónák: a 16 zóna a 15 válaszfal és az elülső 8 L-alaku tömb között, és a 17 zóna,amely a hátsó 7 L-alaku tömb, és a 2 üvegolvadék-fürdőt tartalmazó kádkemence 18 hátsó végfala között található. Az üvegolvadék-fürdő feletti atmoszférán belül, az Uvegolvasztó kemencétől elkülönített tartományokban erős konvekciós áramok rendszere jön létre, amelyek végighaladnak az 1 üvegszalag felületei, valamint a huzókamra és a hőkezelőakna falai mentén. Ezek a gázáramok továbbterjednek a 16 és 17 zónákba is, és hatást gyakorolnak a 12 meniszkuszt tápláló üvegolvadék felületére. Ezek a konvekciós áramok okozzák az Uvegszalagban fellépő hibákat, különösen a hullámokat. A hullámok előfordulása elkerülhető vagy csökkenthető olyan korrekciós intézkedések révén, amelyek közvetlenül befolyásolják az áramlási rendszert a huzókamrán belül. A húzott üvegszalagban azonban egyéb hibák is előfordulhatnak, amelyeket mindeddig nem lehetett kiküszöbölni a huzókamrán belül foganatositott korrekciós intézkedések segítségével. A szóban forgó hibák az üvegszalag szélességére keresztirányban észlelhető általános vastagságváltozások. A találmány értelmében, az 1. és 2. ábrákon szemléltetett eljárás esetében az üvegszalag vas -tagság-profilját oly módon tesszük kedvezőbbé, hogy hatást gyakorolunk a 16 zónában az Uvegolvadék feletti környezetre. A valóságban az ebben a zónában tartózkodó gázokat keverőhatásnak tesszük ki oly módon, hogy e zónába gázt fúvatunk gáz-ejektorokon keresztül, amelyek az Uvegolvadék áramlási pályájának szélei felett és a 8 L -alakú tömbbel és a 15 válaszfallal szomszédosán vannak elrendezve. Amint a 2. ábrából kitűnik, egy 19, 20 ejektor-pár van elhelyezve az üvegolvadék áramlási pályájának egyik széle felett, és egy másik 21, 22 ejektor-pár van elhelyezve ugyanennek az áramlási pályának a 7