164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

15 164749 16 másik széle felett. Az iivegolvadék áramlási pályá­jának szélességét a 2 üvegolvadék-fürdőt tartalmazó kádkemence 23, 24 oldalfalai határozzák meg. Az ejektorokon át nyomás alatt kibocsátott gáz lehet le­vegő vagy forró gáz, pl. olyan gáz, amelyet hőcse­rélőben hevítettünk, és amely a 15 válaszfal előtti 14 zónából, vagy az üvegolvasztó kemencén belül el­helyezkedő zónából származik. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a 19,21 ejektorokat egyidejűleg és periodikusan mű­ködtetjük. Az ejektorokon át az emiitett környezetbe nyomás alatt bejuttatott gáz által kifejtett erő hatá­sára az ott tartózkodó gázok cirkulációja jön létre az üvegolvadék felett, mégpedig a 2. ábrán teljes vonallal feltüntetett nyilaknak megfelelően. A 20, 22 ejektorok ugyancsak egyidejűleg és periodikusan működnek, azonban a 19, 21 ejektorokkal felváltva, úgyhogy azon periódusok alatt, amikor a 19 és 21 ejektorok nem működnek, a 16 zónában levő gázok az üvegolvadék felett ellentétes irányban vannak cirkuláltatva, amint ezt a 2. ábrán szaggatott vona­lú nyilakkal feltüntettük. Az ejektor-párok közös, nyomás alatti gáz-forrásra vannak kapcsolva, és a gáz-bevezetést először az egyik.majd a másik éjek­tor-párhoz a 25 vezérlőegység szabályozza. Ez a vezérlőegység biztositja a gázcirkuláció irányának váltását a 16 zónában, meghatározott frekvenciával, pl. ötpercenként egyszer. Az ejektorok ismert, pl. Giffard vagy Venturi típusúak. Az ilyen ejektorok néhány igen előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, pl. a mozgásközvetitő közegből keveset fogyasztanak; hőfelhasználásuk gazdaságos, mivel az ejektorből távozó levegő hő­mérséklete sokkal nagyobb, mint a mozgásközvetitő közegé; a megmozgatott gáz tömege igen nagy a mozgásközvetitő közeg bevezetett tömegéhez viszo­nyítva; és a diffuzor-hatás következtében nagy a mozgási sebesség. Az ismertetett eljárással végzett kisérletek azt mutatták, hogy ha keverőhatást fejtünk ki a 16 zóná­ban tartózkodó gázokra,az üvegszalag sokkalta ked­vezőbb vastagság-profilját biztosithatjuk. A 3. ábra az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatban is­mertetett berendezés egy eltérő üzemmódját szem­lélteti. A 3. ábra szerinti megoldásnál a 19 és 20 gázejektorok egyidejűleg és a 21, 22 ejektorokkal felváltva vannak üzemeltetve. Ennek eredményeként a gázok az üvegolvadék pályájára keresztben előbb a szaggatott vonalú nyilakkal jelölt egyik irányban mozognak, majd a teljes vonalú nyilakkal jelölt el­lentétes irányban. Ezt a működési ciklust a 25 ve­zérlőegység megfelelő kialakitása biztositja. A gázt az ejektorokba például 250 g/cm2 nyomáson vezet­hetjük be, és a gáz mozgásának iránya az üvegsza­lagra keresztben 20 másodpercenként változtatható. Igen előnyös, ha a működési ciklust ugy választjuk meg, hogy az egyik irányban történő befuvatás pe­riódusát "holt" periódus követi, majd ismét befu­vatási periódus következik az ellentétes irányban, amelyet ismét "holt" periódus követ, és igy tovább felváltva, és a befuvatási és "holt" periódusok kö­zötti arány 3:1. Ha a berendezést ilyen módon üze­meltettük, azt tapasztaltuk, hogy a 16 zónában a gá­zokra kifejtett keverőhatás nagyon előnyösen befo­lyásolta az Uvegszalag minőségét, amennyiben az általános vastagságváltozások lényeges mértékben csökkentek. A 4. ábrán szemléltetett eljárásnak megfelelően 26 üvegszalagot húzunk a 27 üvegolvadék-fürdő fe-5 lületéről felfelé. Az Uvegszalag kezdetben függőié -gesen felfelé halad a 28 huzókamrába, majd vízszin­tes pályát követ a 29 hőkezelőaknában. Az üvegsza­lag kiindulásának helyzetét a 30 görgők határozzák meg, amelyek az üvegolvadék-fürdővel szomszédo­ló san megtartják az Uvegszalag széleit, és meghatá­rozzák a húzott Uvegszalag szélességét. A huzőkam­rán belül, az Uvegszalag pályájának ellentétes olda­lain vannak elhelyezve a 31 fő-hütőszerkezetek, és a 32 járulékos hütőszerkezet, amely a huzókamrá-15 ban magasabb szinten van elhelyezve. A 32 járulé­kos hütőszerkezet felett a 33 terelőgörgő van elhe­lyezve, amelyen áthaladva az Uvegszalag irányt változ -tat, mielőtt a 29 hőkezelőaknába bejutna. Ahuzókam­rátelől és hátul a 34, 35 L-alaku tömbök határolják. 20 A 27 üvegolvadék-fürdő táplálása az Uvegolvasz­tó kemencéből történik, amelynek Uritőoldalát 36 hivatkozási számmal jelöltük. Az üvegolvasztó ke­mencében jelenlevő atmoszférát az üvegolvadékba merülő 37 válaszfal különiti el az üveghuző beren-25 dezésben uralkodó atmoszférától. A 37 válaszfal és a huzókamra között a 38 tér van, amelyet az emli­tett válaszfal, a 34 L-alaku tömb és a 39 fedőlap határol, és a huzókamrán tul a 40 tér (un. zsák) ta­lálható, amelyet a 35 L-alaku tömb, az Uvegolva-30 dékot tartalmazó kádkemence 41 hátsó vég-fala és a hőkezelőakna 42 fala határol. A 40 térben jelenlevő gázok résztvesznek abban a termikusan heterogén konvekciós áramlásban, amely a 28 huzőkamrában és a 29 hőkezelőaknában végighalad az Uvegszalag 35 mentén, a hőkezelőaknában fellépő kéményhatás kö­vetkeztében. A 40 térben a gázokra keverőhatás kifejtését le­hetővé tevő eszközt helyezünk el. Ez az eszköz egy pár 43 gázejektorból áll, amelyek ' közül a rajzon 40 csupán az egyiket tüntettük fel. A két ejektor az alattuk elhelyezkedő üvegolvadék áramlási pályájá­ra keresztirányú közös tengelyen van elhelyezve, és ugy vannak irányítva, hogy az áramlási pályára ke­resztben ellentétes irányokban bocsátanak ki gázt az 45 áramlási pálya ellentétes szélei feletti pontokban. A két 43 ejektor felváltva üzemel, úgyhogy a 40 tér­ben a gázok ide-oda haladó mozgásba jönnek az Uvegolvadékra keresztirányban. A valóságban ez az ejektor-pár azonos módon működik, mint a 3. áb-50 rával kapcsolatban ismertetett 20, 21 vagy 19, 22 ejektorokból álló ejektorpárok. Azt tapasztaltuk, hogy a gázoknak a 43 ejektorokon keresztül történő kibocsátása által létrehozott keverőhatás eredmé­nyeként az üvegszalag vastagság-profilja lényegesen 55 megjavult. A találmány szerinti eljárás egy eltérő foganato­sitási módjánál a 38 térben tartózkodó gázokra is fejtünk ki keverőhatást oly módon, hogy gázt bocsá­tunk ki e térbe először az egyik, majd a másik ejek-60 torpár 44 ejektorjain keresztül, hogy ily módon a gázok ide-oda haladó mozgását hozzuk létre az e térben az ejektorok alatt elhelyezkedő üvegoivadék áramlási pályájára keresztirányban. Azt tapasztal­tuk, hogy e járulékos keverőhatás révén az Uveg-65 szalag vastagság-profilja tovább javult. 8

Next

/
Thumbnails
Contents