164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

5 164749 6 zás lényegesen kisebb, úgyhogy az Uvegszalag ezen részéből kivágott üvegtáblák a vastagság-profil tekintetében jő minőségűek lesznek. Az általános vastagságváltozások a viszkozitás -béli különbségek következtében az Uvegszalag szélességének különböző részeit tápláló Uvegolvadéktömegből húzott Uvegolvadék-mennyiségek közötti különbségeknek tulajdonithatók. Ennek kiküszöbölésére már javasolták hő közlését a huzási zóna felé áramló Uvegolvadékkal, az áramlási pálya szélességére keresztben, meghatározott tartományokban, annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a csatorna azon oldalfalainak hütőhatását, amelynek mentén az áramlás végbemegy. Bár ez a javaslat hasznos, és a gyakorlatban lehetővé teszi a húzott Uvegszalag geometriájának kedvezőbbé tételét, azonban bebizonyosodott, hogy még mindig maradnak a szalagban jelentős mérvű általános vastagságváltozások. A találmány célja olyan korrekciós intézkedés megvalósítása, amely lehetővé teszi olyan siküveg huzását, amely legalább a szélességének túlnyomó részében a legkisebb általános vastagságváltozástól is mentes. Ennek megfelelően a találmányunk eljárás siküveg előállítására, amelynél legalább egy viz szintes pálya mentén egy huzási zóna felé haladó folyamatos üvegolvadék-áramot létesítünk és a huzási zónában tartózkodó Uvegolvadék felszínéről egy huzókamrán keresztül felfelé folyamatos Uvegszalagot húzunk, és amelyre az jellemző, hogy legalább egy, az áramlási pálya vagy egy áramlási pálya felett levő és a huzókamrán kivül elhelyezkedő tartományban kéve -rőhatást fejtünk ki az e tartományban vagy tartományokban a pálya szélességének legalább egy jelentős része felett jelenlevő atmoszférát alkotó gázokra. f Ha a fentieknek megfelelően keverőhatást fejtünk ki a huzási zóna felé haladó üvegolvadék felülete felett legalább egy tartományban, az Uvegszalag szélessége mentén két pont között mérhető általános vastagságváltozásokat jelentős mértékben csökkenthetjük. A találmányunk értelmében szükséges keverőhatást az üvegolvad ék-áramlási pálya szélességének legalább túlnyomó része felett elhelyezkedő atmoszférát alkotó gázokra kell gyakorolni. Más szavakkal, olyan gáztömegek keveréséről van szó, amelyek normál esetben az Uvegolvadék áramlási csatornájától szélesség irányában eléggé távoleső zónákat foglalnak el. Ez rendkivül fontos. A síküvegben eddig tapasztalt, lényegében általános vastagságváltozások egyik fő oka a feltételezések szerint az, hogy az e leirásban korábban már emiitett erős, természetes léghuzat-áramok, amelyek áthaladnak a huzókamrán és bejutnak a hőkezelőaknába, kiterjednek a huzási zóna felé haladó üvegolvadék feletti térbe vagy terekbe is. A természetes konvekciós áramok ilyen kiterjedése azt eredményezné, hogy viszonylag hideg gázok áramlanak ki a huzási zónából az Uvegolvadék-áram perem menti részei feletti terekbe, és forró gázok áramlanak a huzási zóna felé az Uvegolvadék-áram középső része feletti térbe. A huzási zóna felé haladó Uvegolvadék feletti atmoszféra különböző tartományaiban fellépő ilyen hőmérsékleteltérések oly módon küszöbölhetők ki, hogy a találmány értelmében az ebben az atmoszférában tartózkodó gázokra keverőhatást gyakorolunk. A találmány szerinti eljárás egy foganatositási módjánál, ahol az Uvegolvadék folyamatos áramlása egy csatornában történik, amelybe az Uvegolvadékot egyik végén folyamatosan tápláljuk, és a betáplálási végtől előre, a huzási zóna felé áramló Uvegolvadékba egy válaszfal merül, a keverőhatást a huzókamra és a válaszfal között legalább egy helyen fejtjük ki. Azt tapasztaltuk, hogy a gázok keverése ezen a helyen igen jelentőé kedvező hatást gyakorol a húzott siküveg vastagság-profiljára. Ez valószínűleg annak a ténynek tulajdonitható, hogy az előbbiekben már ismertetett, a húzóberendezésben fellépő kéményhatás következtében létrejövő fő-konvekciós áramok igen erőteljesen terjednek a huzókamra és a válaszfal közötti atmoszférán keresztül. Valószínűleg e konvekciós áramok terjedése az oka az Uvegolvadék viszkozitásában a húzott Uvegszalag kiindulásánál különböző pontokon mérhető jelentős különbségeknek. A találmány szerinti eljárás egy további foganatositási módjára, amelynél az üvegolvadék f olya -matos áramlása egy csatornában történik, amelybe az Uvegolvadékot egyik végén folyamatosan tápláljuk, és a huzási zóna előrefelé távközzel elválasztva helyezkedik el a csatornában tartózkodó Uvegolvadék felszinét határoló távolabbi vég-faltól, úgyhogy az Uvegolvadék egyik árama előrehaladó áramlási pálya mentén az Uvegszalag elülső oldalát, az üvegolvadék ezzel ellentétes irányú árama pedig az Uvegszalag hátsó oldalát táplálja, az jellemző, hogy a keverőhatást az ellentétes irányú áramlás pályája felett legalább egy tartományban fejtjük ki. Az Uveghuző berendezésben fellépő kéményhatás által létrehozott konvekciós áramok általában nem olyan erősek az emiitett ellentétes irányú áramlási pálya feletti tartományokban, mint az Uvegolvadék előrehaladó áramlási pályája feletti tartományokban, a kiserietek azonban azt mutatták, hogy a húzott üveg vastagság-profilja igen jelentős mértékben javulhat, ha a gáznemű környezet körülményeit befolyásoljuk a találmány szerint az emiitett ellentétes irányú áramlási pálya felett. Előnyös, ha a keverőhatást a huzókamra és az Uvegolvadék-tápcsatornában tartózkodó Uvegolvadék felszinét határoló távolabbi végfal között legalább egy tartományban fejtjük ki. Magától értetődő, hogy olyan eljárásoknál, amelyeknél az Uvegolvadék áramlása egy előremenő áramlási pálya mentén és egy ellentétes irányú áramlási pálya mentén megy végbe, igen előnyös, ha a találmány szerinti keverőhatást mind a huzókamra és az emiitett válaszfal között egy vagy több zónában, mind pedig az ellentétes irányú áramlási pálya feletti egy vagy több zónában is kifejtjük. Célszerű, ha legalább egy tartományban az üvegolvadék áramlási pályája vagy egy Uvegolvadék -áramlási pálya felett keverőhatást fejtünk ki oly módon, hogy gáz-kiszoritő erőket fejtünk ki teljes egészében vagy főként az áramlási pályára keresztben haladó irányban vagy irányokban. A keverőha -tás kifejtéséhez felhasznált energia sokkal hatékonyabban biztosit ja a kivánt eredményt, ha a gáznemű környezetre kifejtett erők iránya vagy annak főkomponense az üvegolvadék áramlására keresztirá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3