164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

7 164749 8 nyu. Ennek oka az, hogy a szükséges keverőhatás olyan gáz-tömegek keverésében jut kifejezésre, amelyek általában az Uvegolvadék-tápcsatornára keresztirányban egymástői nagyobb távolságokra levő zónákat foglalnak el. Előnyös, ha az üvegolvadék áramlási pályájára keresztirányban ható gáz-kiszoritó erőket olyan pontban vagy pontokban és olyan magasságban vagy magasságokban fejtjük ki, hogy ennek révén az áramlási pálya teljes vagy lényegében teljes szélességében keresztirányú gáz-mozgást hozunk létre. Ilyen körülmények között az Uvegolvadék felszine feletti gáznemű környezetet oly módon befolyásoljuk, hogy lehetővé válik a siküveg vastagság-profiljának kedvezőbbé tétele az üvegszalagnak lényegében a teljes szélessége mentén. A találmány egy célszerű foganatosítást módjának megfelelően az üvegolvadék áramlási pályája vagy egy üvegolvadék-áramlási pálya felett legalább egy tartományban keverőhatást fejtünk ki oly módon, hogy folyamatosan gáz-kiszoritó erőket fejtünk ki. Ez a megoldás az egyszerűség előnyével jár, mivel nincs szükség a gáz-kiszoritó erők egymást követő kifejtési periódusainak időzítésére. A gázok keverését egy adott tartományban megvalósíthatjuk például oly módon, hogy gáz-kiszoritó erőket fejtünk ki folyamatosan egy pontban vagy két vagy több különböző pontban, és ez utóbbi esetben e pontokat ugy választhatjuk meg,hogy az erők az adott tartományban tartózkodó gázokat cirkuláló mozgásban tartják az üvegolvadék felülete felett. Ily módon az erőket kifejthetjük az Uvegolvadék pályájára keresztben ellentétes irányokban, és olyan pontokban, amelyek az üvegáramlás irányában egymástól távközzel elválasztva helyezkednek el, úgyhogy az erők az emiitett tartományban levő gázokat cirkuláló mozgásba hozzák az Uvegolvadék felszine felett. A találmány szerinti eljárás egyik foganatositási módja értelmében az Uvegolvadék áramlási pályája vagy egy üvegolvadék-áramlási pálya felett legalább egy tartományban keverőhatást fejtünk ki oly módon, hogy periodikusan, legalább egy irányban gázkiszoritó erőket fejtünk ki. A gáz-kiszoritó erő váltakozó fenntartása és megszüntetése az üvegolvadék feletti atmoszférát alkotó gázok mozgási állapotának periodikus zavarását (diszturbancia) okozza, és ezáltal meggátolja állandó dinamikus viszonyok kialakulását vagy fennmaradását, amelyek esetleg ujabb káros hőeloszlást hoznának létre az Uvegolvadék áramlási pályájára keresztben. Ha a gáz-kiszoritó erőket periodikusan két vagy több pont mindegyikében fejtjük ki ahhoz, hogy egy adott tartományban a gázok keverését hozzuk létre, az ezekben a pontokban kifejtett erőket egyidejűleg vagy fázishagyó módon hozhatjuk létre. Az erők kifejtésének helye és iránya mindkét esetben ugy választható meg, hogy szükség esetén az Uvegolvadék áramlási pályája felett cirkulációs gázmozgás jöjjön létre. Ily módon az erőket kifejthetjük periodikusan két, egymástól az áramlási pálya mentén távközzel elválasztott pontban, és a különböző pontokban kifejtett erők ellentétes irányitásuak lehetnek az áramlási pályára keresztben, annak érdekében, hogy ezáltal a gázok periodikus vagy fluktuáló cirkuláció- . ját hozzuk létre az Uvegolvadék felett lényegében vízszintes sikban. Ha az üvegolvadék áramlási pályája vagy egy üvegolvad ék-áramlási pálya felett legalább egy tartományban a fentiek szerint periodikusan keverőhatást fejtünk ki, célszerű, ha az erőket olyan frekvenciával hozzuk létre, hogy az áramlási pálya felett ebben a tartományban állandó állapotú konvekciós áramlás nem keletkezik vagy ahhoz elegendő hosszú ideig nem keletkezik, hogy az alatta elhelyezkedő üvegolvadékra ne gyakoroljon káros hatást. Amint már megállapítottuk, a konvekciós áramoknak az Uveghuzó berendezésben létrejövő kéményhatás által előidézett normál áramlásképének a tartós fennmaradása a kedvezőtlen vastagság-profil legvalószínűbb oka. Az ilyen normál konvekciós áramláskép jelenléte természetesen megengedhető olyan rövid időtartamig, amely nem elegendő ahhoz, hogy az Uvegolvadék áramlási pályája különböző részein elhelyezkedő üvegolvadék-mennyiségek viszkozitása jelentős mértékben megváltozzék. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatositási módjának megfelelően az Uvegolvadék áramlási pályája vagy egy Uvegolvadék-áramlási pálya felett legalább egy tartományban keverőhatást fejtünk ki oly módon, hogy az áramlási pályára keresztben egyik irányban és ezzel ellentétes irányban periodikusan gáz-kiszoritó erőt fejtünk ki, a pályára keresztben különböző irányokban ható erőket felváltva fázishagyó módon fenntartjuk és megszüntetjük, és ezáltal az áramlási pályára keresztben előbb egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban gázmozgást hozunk létre. A tapasztalatok szerint ez az ide-oda mozgás különösen hatékony olyan gázmeny -nyiségek keverése tekintetében, amelyek normál esetben az üvegszalag pályájára keresztben egymástól igen nagy távolságokra helyezkednek el. Ha az Uvegolvadék áramlási pályájára vagy áramlási pályáira keresztirányban ide-oda haladó gázmozgást állítunk elő, előnyös, ha minden, az egyik irányban történő erőkifejtést közvetlenül követi a másik irányban kifejtett erő relaxáció] a vagy azzal egybeesik. Ha a gázok állapotát vizsgáljuk abban a tartományban, ahol az erőket kifejtjük,azt láthatjuk, hogy a gázok az alattuk elhelyezkedő Uvegolvadékra keresztben folyamatosan ki vannak téve mozgatásnak egyik vagy másik irányban, úgyhogy a konvekciós áramok normál áramlásképe ebben a tartományban nem tud kialakulni. Ha a gáz-kiszoritó erőket - mint elmondottuk -ellentétes irányokban, periodikusan és fázishagyő módon fejtjük ki, célszerű, ha a fázishagyó erőket egymással közvetlenül ellentétes irányokban és az áramlási pályára keresztben közvetlenül ellentétesen elhelyezkedő pontokban fejtjük ki. Ilyen körülmények között érhetjük el a legkedvezőbb keverőhatást az Uvegolvadék felett tartózkodó gázokra. A találmány szerinti eljárás egyik foganatositási módjára az jellemző, hogy az üvegolvadék áramlási pályája vagy egy Uvegolvadék-áramlási pálya felett legalább egy tartományban keverőhatást fejtünk ki olymódon, hogy az ehhez szükséges erőt e tartományban gáz befuvatásával állitjuk elő. Ily módon az erőkifejtést anélkül valósithatjuk meg, hogy szükség lenne mozgó alkatrészek beépítésére az Uvegol-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4