164749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164749 eljárásnál. Másik lehetőség, hogy az akna vízszintes helyzetű, és ebben'a szalag terelőgörgőn való áthaladás és irányváltoztatás után jut be. Vizszintes aknát használnak a klasszikus Libbey-Owens tipusu eljárásnál. Természetesen a hagyományos eljárások számos változata lehetséges, és egy adott eljárás különböző tipusu hagyományos eljárások jellemzőit testesítheti meg. Példaként emiitjük, hogy vizszintes akna használható egyes olyan eljárásoknál,amelyeknél az üvegszalagot ugyanúgy nagyobb mélységű Uvegolvadék-fürdőból húzzák, mint a klasszikus Pittsburgh eljárásnál, azonban a szalagot terelőgörgőn vezetik át, mint a klasszikus Libbey-Owens eljárásnál. Az összes ismert felületi huzási eljárások olyan siküveg előállítását eredményezik, amely többé-kevésbé tökéletlen olyan értelemben, hogy a siküveg felületei a valóságban nem minden pontban sikpárhuzamos felületek. Mivel az üvegtábla felületei nem tökéletesen sikpárhuzamosak, az ilyen siküveg a rajta áthaladó fénysugarak törését (szögelhajlását) okozza, úgyhogy az ilyen üvegen át szemlélt tárgyak bizonyos körülmények között torzítottan látszanak. A húzott siküvegben jelentkező hibák közé soroljuk az üveg felületén észlelhető hibák számos fajtáját is. Az ilyen felületi hibák egyik tipusa az üveg huzási irányával többé-kevésbé párhuzamosan futó hullámok alakjában jelentkezik. Ezek a hibák jól észlelhetők, ha a tárgyat lapos szögben szemléljük az üvegen keresztül a húzás irányára merőleges sikban, különösen a nézőszög változtatásakor. Számos másféle hiba is tartozik a felületi hibák csoportjába, pl. a "kalapácsnyom" néven ismert hiba, amely általában 1 -4 cm átmérőjű, rendezetlen elhelyezkedésű sekély felületi benyomódások formájában jelentkezik. Az emiitett és még egyéb felületi hibák is a jelenlegi ismeretek szerint annak tulajdonithatók, hogy az Uvegszalag ki van téve olyan környezeti gázáramok hatásának, amelyek az üvegszalagra mind időben mind térben egyenlőtlen. Ezeknek az áramoknak különféle oka lehet. A huzókamra és a hőkezelőakna összekapcsolása révén a hőkezelőaknában kéményhatás lép fel, aminek eredményeként természetes léghuzat-áramok rendszere jön létre, és halad át a huzökamrán és a hőkezelőaknán. A szalag középső tartománya mentén ugyanakkor forró gázáramok haladnak felfelé a rendkivül forró huzási tartományból, a huzókamrán keresztül a hőkezelőakna felé, és hidegebb gázáramok haladnak vissza a huzókamra felé a hőkezelőaknáből a berendezés falai mentén. A kéményhatás különösen erőteljes, ha a hőkezelőakna függőleges. A kéményhatás azonban igen jelentős tényező a klasszikus Libbey-Owens vagy Colburn eljárásnál és egyéb, vizszintes hőkezelőaknát alkalmazó eljárásoknál is. Az emiitett kéményhatás következtében fellépő felszálló forró gázáramok a huzókamra felső részében turbulenciát hoznak létre, mig a hőkezelőaknába visszafelé áramló hidegebb gáz egy része a huzókamrán belül, annak falai mentén lefelé halad, majd, miután felmelegszik, befelé áramlik a húzott Uvegszalag peremrészeire keresztirányban, hogy ily módon találkozzék az Uvegszalag pályájának középső hosszanti része mentén felfelé haladó fő-konvekciós gázárammal. Az Uvegszalagra gyakorolt, emiitett egyenlőtlen hütőhatás további okai a huzőkamrába a kamra tűzálló falainak repedésein vagy tökéletlenül tömitett csatlakozásain keresztül a környező levegőből bejutó c szivárgó levegőáramok, valamint a lehűlt gázok leszálló áramlása a hütőszerkezetektől, amelyek szokásos módon az üvegszalag hűtésének meggyorsítása céljából a huzőkamrában vannak elhelyezve. A leszálló hidegebb gázok hátrányosan befolyásolják a IQ hőeloszlást az üvegszalagra keresztben, mégpedig a faiitőszerkezeteknek a huzókamrában történő elhelyezésétől függően. Az Uvegszalag kiindulási helyéhez közeli szinten elhelyezett hütőszerkezetek oly módon zavarják meg a fő-konvekciós áramokat, hogy 15 ezáltal az emiitett hullámok keletkezését okozzák, mig a huzókamra felső részében elhelyezett hűtőszerkezetek a konvekciós áramok áramlásképét olyan módon befolyásolják, hogy főként ennek következtében az un. "kalapácsnyomok" jelentkeznek. 20 A felületi hibák előfordulásának csökkentése érdekében számos korrekciós intézkedés ismert, amelyek arra irányulnak, hogy a huzókamrán keresztülhaladó üvegszalag-pályán keresztirányban fellépő hőmérsékleteloszlást előre meghatározhatóvá és 25 kedvezőbbé tegyék. Ezek az intézkedések nagy általánosságban abban állnak, hogy hőt vezetnek be a huzókamrán belül meghatározott zónákba és/vagy erőt fejtenek ki a huzókamrában a konvekciós áramok normál eloszlásának módosítása céljából. 30 Az üvegszalagra ható gáznemű környezeten belüli hőeloszlás szabályozása nem teszi lehetővé slk felületű és egyenletes vastagságú siküveg húzását. A fentiekben ismertetett, ismert szabályozási intézkedések a gyakorlatban csupán arra alkalmasak, 35 hogy javitsák a siküveg optikai minőségét a felsorolt felületi hibák különböző fajtáinak kiküszöbölése vagy csökkentése révén, azonban a húzott siküveg geometriájának tökéletességét nem kizárólag ezek a felületi hibák okozzák. Egy további hiba-fajta 40 abban áll, hogy az Uvegszalag szélessége mentén, keresztirányban két pont között általános vastagságváltozások jelentkeznek. A szóban forgó hibák megjelöléseként azért használjuk az "általános vastagságváltozás" kifejezést, hogy megkülönböztessük a 45 kisebb, helyi vastagságváltozásoktól, amelyek felületi hibákkal, pl. hullámokkal kapcsolódnak. Abban az esetben, ha az üvegszalag felületein hullámhibák jelentkeznek, az általános vastagságváltozások az üvegtáblán keresztben, különböző helyeken mért 50 vastagság-értékeiben eltéréseket eredményeznek. A szóban forgó általános vastagságváltozásokat grafikus utón ábrázolhatjuk olyan görbével (un. vastagság-profil görbével), amelynek egyes pontjai az Uvegszalag vastagságát szemléltetik, pl. a szélessé-55 ge mentén keresztirányban 10 cm-es távközökben. A vastagság-profil görbén jelentkező minimális és maximális vastagság-érték közötti különbség, azaz a "legnagyobb vastagságváltozás" pl. 0,4 mm nagyságrendű lehet, ha a húzott siküveg átlagos vastag-60 sága 4,0 mm. A vastagság-profil görbe alapján vizsgált siküveg-minőség nemcsak a legnagyobb vastagságváltozás nagyságától, hanem a görbe alakjától is függ. A görbe alakja lehet olyan, hogy bár a legnagyobb vastagságváltozás nagy, az üvegszalag 65 szélességének túlnyomó részében a vastagságválto?
