164616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhidrortinonsav-származékok előállítására
3 164616 4 karbonilcsoport) kis szénatomszámú alkanollal savas kondenzálószer jelenlétében, vagy kis szénatomszámú alkil-halogeniddel reagáltatunk, vagy b) R helyén kis szénatomszámú alkanoilcsoportot és Rí helyén kis szénatomszámú5 alkanoiloximetil-, karboxil- vagy kis szénatomszámú alkoxikarbonilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, valamely (III) általános képletű vegyületet (mely képletben R3 jelentése hidroximetil-, karboxil-10 vagy kis szénatomszámú alkoxikarbonilcsoport) kis szénatomszámú alkanoilhalogeniddel reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott savat észterezzük vagy redukáljuk, vagy kívánt esetben a kapott észtert hidrolizáljuk vagy redukáljuk és kívánt esetben a15 savból vagy észterből kapott alkoholt észterezzük. A (II) általános képletű kiindulási anyagok új vegyületek. Előállításuk pl. oly módon történhet, hogy A-vitamin-karbonsavat vagy valamely észterét (pl. A-vitamin-karbonsavetilésztert) erős oxidáló-20 szerrel [pl. krómkénsavval (krómtrioxid-vizes kénsav)] szerves oldószer (pl. aceton vagy tetrahidrofurán) jelenlétében, —15 C° és +30 C° közötti hőmérsékleten oxidáljuk. A kristályos melléktermékek elválasztása után visszamaradó25 (IV) általános képletű olajos 3,7,11,11 -tetrametil-10,15-dioxo-hexadeka- -2,4,6,8-tetraén-l-karbonsavat, illetve etilésztert (Retinonsav illetve etilészter, ahol R2 jelentése karboxil- vagy alkokoxikarbonilcsoport) kristályosítással vagy kovasavgélen 30 vagy alumíniumoxidon (eluálószer: hexán és etilacetát 3:1 arányú elegye) való adszorpcióval tisztíthatjuk. A kapott (IV) általános képletű vegyületeket bázissal (pl. vizes alkoholos nátrium- vagy 35 káliumhidroxiddal) vagy savval (pl. ásványi savval, mint pl. perklórsavval vagy sósavval, vagy erős szerves savval, p-toluolszulfonsavval, hangyasavval, ecetsavval vagy oxálsawal) szükség esetén szerves oldószerben (pl. benzolban, tetrahidrofuránban, 40 metilénkloridban, különösen benzolban) történő kezeléssel vízlehasítással a megfelelő (V) általános képletű oxovegyületté ciklizáljuk (ahol R2 jelentése a fent megadott). A bázikus vagy savas gyűrűzárást szobahőmérséklet és a reakcióelegy 4 ^ forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Az R2 helyén alkoxikarbonilcsoportot tartalmazó (IV) általános képletű diketonok a bázikus gyűrűzárás körülményei között a megfelelő karbonsavvá szappanosodnak el. A kapott 50 (V) általános képletű 9-(2-acetil-5,5-dimetil-ciklopent-l-én-1- -il)-3,7-dimetil-nona-2,4-6,8-tetraén-lkarbonsav (anhidroretinonsav) és a savas ciklizálásnál képződő észterek kristályos anyagok. Az (V) általános képletű vegyületeket átkristályosí- 55 tással (pl. alkanolokból mint pl. metanolból) vagy alumíniumoxidon (eluálószer: savnál 1:1 és észternél 3:1 arányú hexán-acetát elegy) történő kromatografálással tisztíthatjuk. A kapott (V) általános képletű karbonsavat 60 vagy észtert végül önmagában ismert módon (pl. valamely hidriddel, különösen bórhidriddel történő kezeléssel) a kívánt, R2 helyén karboxil- vagy alkanoiloxicsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyaggá redukáljuk. A redukciót 65 célszerűen alkálifémbórhidriddel (előnyösen nátriumbórhidriddel) és kis szénatomszámú alkanolban (pl. metanolban) szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. Amennyiben a fenti redukciónál lítiumalumíniumhidridet alkalmazunk redukálószerként, úgy nem csak az acetilcsoport redukálódik 1-hidroxietilcsoporttá, hanem az R2 helyén levő alkoxikarbonilcsoport is hidroximetilcsoporttá és ily módon R2 helyén hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási vegyületeket kapunk. Az R2 helyén karboxilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagok találmányunk szerinti éterezését pl. kis szénatomszámú alkanolokkal savas ágens (pl. p-toluolszulfonsav vagy bórsav) jelenlétében végezhetjük el. Az R2 helyén karboxil- vagy hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületek éterezését kis szénatomszámú alkilhalogenidekkel hajthatjuk végre. Amennyiben R2 helyén hidroximetilcsoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulási anyagot alkalmazunk, úgy az 1-hidroxietilcsoport hidroxilcsoportja és az R2 helyén levő hidroximetilcsoport hidroxilcsoportja is étereződik. Alkilhalogenidek felhasználása esetén a (II) általános képletű kiindulási anyagokban az 1-hidroxietilcsoport hidroxilcsoportján kívül az R2 helyén levő hidroximetil- vagy karboxilcsoport hidroxilcsoportja is étereződik. Amennyiben R2 karboxilcsoportot jelent, az éterezést alkanolokkal pl. oly módon végezhetjük el, hogy a (II) általános képletű vegyületet az R csoport leadására képes alkoholban (pl. metanolban, etanolban vagy izopropanolban) oldjuk és az oldatot savas ágens jelenlétében magasabb hőmérsékleten — általában kb. 60 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten — melegítjük. A kis szénatomszámú alkilhalogenidekkel (pl. metil- vagy etiljodiddal) történő éterezést célszerűen bázis (pl. káliumkarbonát) jelenlétében, szerves oldószerben (pl. metil-etil-ketonban), magasabb hőmérsékleten, adott esetben a reakcióelegy forráspontján végezhetjük el. A (II) általános kiindulási képletű vegyületek találmányunk szerinti észterezését pl. kis szénatomszámú alkanoilhalogenidekkel (pl. acetilkloriddal) szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. A (II) általános képletű kiindulási anyagokban az 1-hidroxietilcsoporton kívül az R2 helyén levő hidroximetilcsoport is észtereződik. A kapott (I) általános képletű karbonsavakat önmagában ismert módon, előnyösen alifás halogenidekkel bázis (pl. káliumkarbonát) jelenlétében alakíthatjuk észterekké. A kapott (I) általános képletű karbonsavakat önmagában ismert módon a megfelelő (I) általános képletű alkoholokká redukálhatjuk. A redukciót fémhidrid vagy alkilifémhidrid segítségével, iners oldószerben végezhetjük el. Hidridként célszerűen vegyes fémhidrideket (pl. lítiumalumíniumhidridet különösen diizobutilalumínium-2
