164609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

29 164609 30 hogy kiküszöböli a küszöb 133 hátsó fala és 134 elülső fala mentén az üvegolvadék hőmérsékletének esetleges csökkenését, vagy e falak közelében az üvegolvadék stagnálását és ennek következtében devitrifikált szemcsék képződésének 5 lehetőségét. A 16. ábrán feltüntetett kiviteli alak esetében két 148, 149 elektróda van elrendezve a küszöb teljes hosszúsága mentén. A 148 elektróda, amely 10 a 150 elektromos áramforrás egyik pólusához van kapcsolva, platinalemezből áll, amely a küszöb 133 hátsó falán van elhelyezve. A másik 149 elektróda, amely az elektromos áramforrás másik pólusához van kapcsolva, ónolvadékot tartalmazó 15 molibdén-tégelyként van kialakítva. Ez az elrendezés olyan esetekben megfelelő, amikor a küszöb 134 elülső fala mentén a folyamatból következőleg nagyon forró és erős felfelé haladó üvegáramlás jön létre. Az elektomos áram 20 áthaladása a 148 és 149 elektródák között meggátolja, hogy a küszöb elülső oldalánál kialakuló erős üvegolvadék-áram a küszöb hátsó oldalánál a 151 kamrában képződő szennyeződéseket a 152 kamrába magával ragadja. A 148 25 elektróda alakját úgy választhatjuk meg, hogy a kívánt előre meghatározott elektomos árameloszlást biztosítsunk a küszöb hátsó oldala mentén. A 149 elektródában lévő ónolvadékmennyiség könnyen eltávolítható a tégelyből és 30 más fémmel vagy megfelelő fémsóval helyettesíthető a berendezés üzemelésének félbeszakítása nélkül. A 17. ábrán feltüntetett változatnál a hevítést 35 a küszöb felett elhelyezett három 153 elektromos ellenállás-fűtőtest biztosítja. Ebben az esetben igen csekély a hőveszteség a küszöb felső falánál. Az ellenállás-fűtőtesteket elhelyezhetjük a kemence teljes szélességében, vagy e szélességnek csupán 40 egy részén. Az ellenállás-fűtőtestekben előállított hő az üvegolvadék felfelé haladó áramlását hozza létre a 131 küszöb által meghatározott helyen. Az üveganyag felfelé haladó áramlása a kemencében lévő üvegolvadék felületi tartományáig 45 folytatódik, és meggátolja, hogy az üvegolvadékáramok a küszöb felett átjussanak a 151 kamrából a 152 kamrába. Ha a hőgát előállításához a fűtőszerkezetet a 50 kemencében keresztirányban, azaz a húzott üvegszalag alsó részét tartalmazó síkkal párhuzamosan helyezzük el, bármilyen formájú fűtőszerkezetet használjunk is, nem feltétlen szükséges, hogy ezek a fűtőszerkezetek a kemence teljes szélességében 55 végighúzódjanak. Például, ha a fűtőszerkezet a kemencének csupán abban a részében helyezkedik el, amely megegyezik a szalag szélességének a széltartományai közötti főrészével, a kemence hátsó végfalától visszafelé haladó üvegolvadék- 60 áramok kifelé folyhatnak az említett hőgát végeinek elhagyása után, és szennyeződéseket hordhatnak az üvegszalag szélső részeibe, azonban a hőgát a szalag középső főrészét ebben az esetben is védi az ilyen szennyezőanyagokkal való 65 szennyeződés veszélyétől. Miután a szalag szélső részeit mindenképpen eltávolítjuk, mint selejtet, ez a szennyeződés nem tekinthető jelentős hátránynak. A továbbiakban a 18. ábra szerinti berendezést ismertétjük. A rajz egy Pittsburgh-típusú berendezés egy részét mutatja, amelynek 159 kemencéje 160 fenéklemezt és 161 hátsó végfalat tartalmaz, amely magában foglalja a 162 küszöböt, és a 163 felső hátsó részt, amely kissé a kemencében lévő üvegolvadék 164 szintja alatt helyezkedik el, annak érdekében, hogy lehetővé tegye az üvegolvadék folyamatos túlfolyását a kemence hátulsó részénél. A küszöb és a 163 felső hátsó rész közötti vályúban az elektródaként szolgáló, 1 cm vastagságú 165 wolfram-lemez van elhelyezve. A kemence felett a szokásos 166 húzókamra van, elől és hátul a 167, 168 L-alakú tömbökkel, ezenkívül a 169 fő-hűtőszerkezet és a 170 segéd-hűtőszerkezet van elhelyezve a húzókamrában az üvegszalag húzási pályája mentén a szalag ellentétes oldalainál, végül a 171 toronyszakasz következik, amelyen keresztül a 172 üvegszalagot egyidejű hűtés mellett felfelé húzzuk. A 172 üvegszalagot a kemencében elhelyezkedő üvegolvadék felületéből a 173 meniszkuszon keresztül húzzuk. Az üvegszalag elülső felületét 175, a hátulsó felületét 174 hivatkozási számmal jelöltük. A hagyományos húzógerenda helyett a berendezésnek 176 húzógerendája van, amelyben a gerendák csaknem a teljes hossza mentén végighúzódó 177 kimunkálás van kialakítva. Ebben a kimunkálásban 178 ólomolvadék van elhelyezve, amely elektródaként szolgál. A 165 wolfram-lemez és a 178 ólomolvadékból álló fürdő a váltakozó áramú 179 elektromos áramforrás ellentétes pólusaihoz vannak kapcsolva. A 165 wolfram-lemez és a 178 ólomolvadék felületének területe fontos tényezők. E felületek úgy vannak megválasztva, hogy az elektromos áramsűrűség a felületeken sehol ne haladja meg a 0,5 A/cm2

értéket, úgyhogy a buborékképződés veszélye az üvegolvadékon belül minimális, azonban ez az áramsűrűség elegendő arra, hogy az üveghőmérsékletet a küszöb felett kb. 60 C°-kal magasabb értéken tartsa, mint amilyen az elektromos áram jelenléte nélkül biztosítható lenne. A 162 küszöb jelenléte, és az üvegolvadékban a hő állandó gerjesztése a küszöb szomszédságában azt eredményezi, hogy a küszöbbel érintkező és a 165 wolfram-lemez felett lévő üvegolvadék állandó, vízszintes tengely körüli, a rajzot szemlélve az óramutató járásával megegyező irányú forgómozgásban van tartva. Következésképpen azok a szennyeződések, amelyek az üvegolvadékot ebben a tartományban szennyezhetnék, nem juthatnak be a húzási zónába. Az a felületi üveg-áram, amely a 172 üvegszalag 174 hátsó felületét táplálja, ilymódon lényegében mentesítve van a küszöb mögötti tartományban képződő szennyeződéstől. A szalag hátsó oldalába haladó felületi üvegáramot alkotó üvegolvadék a küszöb szomszédságában lévő forró zónában fel 15