164609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

25 164609 26 nyos eljárásoknak mefelelően az az üvegolvadék, amely a kemence hátsó vége közelében a kemence oldalfalaitól a meniszkusz végtartományai felé hátrafelé áramlik, igyekszik jelentősen alacsonyabb hőmérsékletet és ezáltal nagyobb visz- 5 kozitást felvenni. Ez az egyik olyan tényező, amely általában korlátozza a megengedhető maximális húzási sebességet. Ha ezeket az üvegolvadék-áramokat hőgát segítségével hevítjük, a húzási sebesség növelhető és/vagy megnövekszik az 10 üvegszalag azon felhasználható részének a szélessége, ahol a szalag vastagsága a megengedett maximális érték alatt marad. A 7. és 8. ábrák alapján ismertetett eljárás egy módosított változatánál a fémlemez-elektródákat 15 fémolvadék-fürdőkkel lehet helyettesíteni, például ónolvadék, vagy fémsó-olvadék fürdőkkel, aminek az az előnye, hogy a meniszkusz végeibe annak hátsó oldalánál befolyó üvegolvadék-áramlásra kifejtett súrlódást gátló hatás még tovább csökkent- 20 hető. Kedvező körülmények között a 7. és 8. ábrák alapján ismertetett kemence-alak és hőgát-kialakítás adoptálásával lehetővé válik olyan húzási sebesség biztosítása, amely 1,8-2,0-szorosa a 25 hagyományos eljárásokkal elérhető maximális húzási sebességnek. A 9. ábrán egy Colburn-típusú berendezés egy részét tüntettük fel, mégpedig a 102 kemencének azt a részét, ahonnan az üvegolvadékot szalaggá 30 húzzuk, és a 103 terelőgörgőt, amelyen a húzott üvegszalag áthalad a kilágyítókemencébe továbbítása előtt. A húzókamrát és a kilágyítókemencét, valamint különféle egyéb részeket, amelyek általánosan ismertek ilyen béren- 35 dezéseknél, azonban nem feltétlen szükségesek a találmány ismertetése szempontjából, a rajzon nem tüntettük fel. A 102 kemencének 104 hátsó végfala és 105, 106 fenéklemez-részekből álló fenéklemeze van, amelyek a kemencében kereszt- 40 irányban végighúzódó 107 küszöb mögött, ül. előtt vannak elhelyezve. A 107 küszöb a kemence alsó részét a 108 hátsó kamrára és 109 elülső kamrára osztja. A 105, 106 fenéklemezrészek a 110 és 111 ónolvadék-réteggel vannak 45 borítva, amelyek ugyancsak végighúzódnak a kemence teljes belső szélességében. A 111 ónolvadék-réteget elől a 112 küszöb határolja. A kemence oldalfala a normál tűzálló anyagú tömbök egyike helyett egy ónoxid-tömböt tar- 50 talmaz. A rajzon feltüntettük a 114 ónoxid-tömböt, amely a 113 oldalfalba van beépítve. A másik oldalfal ugyanilyen ónoxid-tömböt tartalmaz, közvetlenül a 114 tömbbel szembenfekvő helyzetben. A kemence alján lévő, 110, 111 55 ónolvadék-rétegek az ábrán feltüntetett módon elektromos áramforrás ellentétes pólusaihoz vannak kapcsolva. Az elektromos áramforrásnak az a pólusa, amelyik a 110 ónolvadék-réteghez van kapcsolva, össze van kötve a kemence oldal- 60 falaiban elhelyezett ónoxid-tömbökkel is. Ennek következtében elektromos áram folyik a kemencében tartózkodó üvegolvadék tömegén belül, mégpedig három áramlási vonal mentén. Az egyik elektromos áramlási vonal a 110, 111 ónolvadék- 65 rétegek között, a kemence fenékfelületét követi, következésképpen a 107 küszöb felett halad. Az elektromos áram másik áramlási vonala a 111 ónolvadék-réteg és a 114 ónoxid-tömb között alakul ki. Az elektromos áram harmadik áramlási vonala pedig a 111 ónolvadék-réteg és a kemence másik oldalfalában lévő ellentétes ónoxid-tömb között jön létre. Az elektromos áramnak a 111 ónolvadék-réteg és az ónoxid-tömbök közötti áramlási vonala közvetlenül a kemence oldalfalainak belső felületei mentén elhelyezkedő üvegolvadék-tömegeken halad át. A 110, 111 ónolvadék-rétegek felületének területe úgy van megválasztva, hogy az áramsűrűség az első áramlási vonal mentén sehol nem haladja meg a 0,5 A/cm2

értéket, míg a második és harmadik áramlási vonal mentén az áramsűrűség sehol nem haladja meg a 0,2 A/cm2

értéket^. Ilyen áramsűrűségek mellett igen csekély a buborékképződés veszélye az üvegolvadékon belül. Az üvegolvadék hevítése az első. áramlási vonal mentén haladó elektromos áram segítségével azt eredményezi, hogy az üvegolvadék a 107 küszöb elülső és hátsó felületei mentén felfelé áramlik, majd tovább halad felfelé az üvegolvadék felszínéig. Az elektromos áramsűrűség e vonal mentén itt a küszöb feletti tartományban a legnagyobb, és ennek következtében az üveganyag itt van a legnagyobb mértékben hevítve. Esetleges szennyeződések, pl. devitrifikált üvegszemcsék vagy korrodált tűzálló anyag-szemcsék, amelyek a 107 küszöb hátsó oldalánál juthatnak az üvegolvadék-áramlásba, nem kerülhetnek be a húzási zóna felé haladó üvegáramba, hanem visszatérő áramban cirkulálnak a 108 hátsó kamrában, a 104 hátsó végfal felé. Ebben a kamrában az üvegolvadék állandó, az óramutató járásával ellentétes irányú forgómozgásban van tartva. A 109 elülső kamrában a 111 ónolvadék-réteg mentén haladó üvegolvadék-áram felfelé halad a 107 küszöb elülső oldala mentén, az üvegolvadék felszíni tartományáig, majd vissza a meniszkuszba azon felületi tartomány mentén, amelyen keresztül az üveg a 115 üvegszalagba áramlik. Ugyanakkor, az üveg folyamatos hevítése a kemence oldalfalai mentén húzódó tartományokban, a 111 ónolvadék-réteg és az ezekben az oldalfalakban elhelyezett ónoxid-tömbök pl. a 114 ónoxid-tömb között, stabilizálja az üvegáramokat e falak mentén, miközben csökkenti az üvegolvadékáramokra ható súrlódási ellenállást e falak mentén, és elősegíti az üvegolvadék szabad folyását a meniszkuszhoz. Ennek az eljárásnak az alkalmazásával lényegében konstans vastagságú üvegszalagot lehet húzni olyan, sebességgel, amely "1,5-1,7-szerese, vagy még többszöröse a hagyományos eljárások esetében megvalósítható maximális húzási sebességnek. A 10. ábra a 9. ábra szerinti berendezéssel kapcsolatban ismeretett eljárás egy módosított változatát szemlélteti. A módosítás abban áll, hogy a 107 küszöbön felül egy nyúlvány van elhelyezve, amelynek a 117 ívelt lemezt tartó 116 alaplemeze van, és a 117 ívelt lemez felfelé megközelíti az üvegolvadék felszínét. Ez a 13