164566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidinon-(2)-származékok előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicidek

164566 dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így nagy diszperzitású kovasav és szilikátok, emulgálószerként a nem ionos és anionos emulgátorok, így polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholéterek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és. arilszulfonátok, diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz. 10 A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve. A készítmények általában 0,1-95 súly%, elő- 15 nyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeikben vagy az azokból készített alkalmazási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában 2

o alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például permetezéssel, porlasztással, porozással vagy beszórással. Ha a vegyületeket totális herbicidként használjuk a hatóanyag mennyisége 20-40 kg/ha. Szelektív gyomirtás esetén a felhasznált mennyiség 0,1-15 kg/ha, előnyösen 1-10 kg/ha. A hatóanyagokat a kultur- és gyomnövények kikelése előtt és után is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazási lehetőségeinek szemléltetésére az alábbi kísérleti eredményeket adjuk meg. 25 30 A. példa: Kikelés utáni próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgátor: 1 súlyrész alkilarilpo'iglikoléter Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a megadott mennyiségű emulgátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítménnyel az 5—15 cm magas kísérleti növényeket bepermetezzük úgy, hogy a táblázatban megadott hatóanyagmennyiséget használjuk fel területegységenként. A permetező folyadék koncentrációjától függően a vízfelhasználás 1000 és 2000 liter/ha. Három hét múlva meghatározzuk a növények pusztulási fokát és 0-5 számokkal jelöljük, amelyeknek jelentése az alábbi: 0 nincs hatás, 1 egyes, könnyű égési foltok, 2 észrevehető levélkárosodás, 3 egyes levelek és szárrészek részben elpusztultak, 4 a növény részben elpusztult, 5 a növény teljesen elpusztult, A hatóanyagokat, a felhasznált mennyiségeket és a kapott eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 1. táblázat Kikelés utáni próba Hatóanyag képletszáma Felhasznált hatóanyag (kg/ha) Echinochloa Chenopodium Sinapis Zab Gyapot Búza III ismert 1 3 0,5 3 IV 1 5 0,5 5 B. példa: Kikelés előtti próba Oldószer: Emulgátor: 5 súlyrész aceton 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter 3 3 5 4 55 Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a meg- 60 adott mennyiségű emulgátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációban hígítjuk. A kísérleti növények vetőmagjait normál talajba vetjük és 24 óra után megöntözzük a hatóanyagkészítménnyel. A területegységre jutó vízmennyi- 65 3 2 4 3 3 2 4 1 3 3 4 0 séget célszerűen a megadott értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, a területegységre jutó hatóanyag mennyisége a döntő. Három hét múlva meghatározzuk a növények pusztulási fokát és 0-5 számokkal jelöljük, amelyek jelentése az alábbi: 0 nincs hatás, 1 csekély károsodás vagy gátolt növekedés, 2 látható károsodás vagy gátolt növekedés, 3 erős károsodás és csak hiányos fejlődés vagy csak 50% kelt ki, 4 a növények a csírázás után részben elpusztultak, vagy csak 25% kelt ki, 5 a növények teljesen elpusztultak vagy nem keltek ki. 3