164543. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló közegek porlasztására porlasztófej segítségével

164543 A találmány szerinti megoldásnak megfelelően tehát mind a porlasztófej, mind az ennek segítségével végrehajtható porlasztási eljárás tárgya a találmánynak. A leíráshoz mellékelt rajzok segítségével a 5 találmányt közelebbről is megmagyarázzuk. A mellékelt rajzokon az 1. ábrán a találmány szerinti porlasztófejet hosszmetszetben látjuk. A 10 2. ábra az 1. ábrán lévő porlasztófejnek a II—II metszővonal szerinti keresztmetszetét adja, s ezen az ábrán I—I metszővonallal jelöltük az 1. ábrának megfelelő hosszmetszetet. A 3. ábra a porlasztófejnek az 1. ábrán látható 15 III—III metszővonal szerinti hosszmetszete, a 4. ábra a 2. ábrához hasonló metszetrajz, azzal a különbséggel, hogy ez a metszet a találmány szerinti megoldásnak megfelelő porlasztófej egyik kiviteli alakjára vonatkozik, az 20 5. ábra a találmány egy további kiviteli alakjára vonatkozó hosszmetszet, a 6. ábra az 5. ábrán látható VI—VI metszővonal szerinti keresztmetszeti rajz, a 7. ábra a találmány egy másik kiviteli alakjának 25 megfelelő megoldásra vonatkozó hosszmetszet, a 8. ábra a 7. ábrán látható WI-VIII metszővonalnak megfelelő keresztmetszeti rajz, a 9. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő további kiviteli alak hosszmetszete, mely 30 kettős porlasztófejet ábrázol, a 10. ábra vázlatosan azt mutatja, hogy a találmány szerinti porlasztófej hogyan használható fel arra, hogy jó keveredést biztosítsunk valamilyen áramló közeg és a porlasztásra kerülő 35 anyag között a porlasztófej segítségével, végül a 11. ábra a 10. ábra szerinti megoldás egyik kiviteli alakját vázlatosan mutatja. Az 1—3. ábrákon látható 1 porlasztófejnek 2 40 kehely-alakú teste van, amelyen keresztül a 2a furat vezet egészen a 2b kamráig, melynek körgyűrűalakú keresztmetszete van. Az első 2b gyűrűalakú kamrának felül köralakú, központosán kialakított 2c nyílása van, amely egy második 2d 45 kamrába torkollik. Ez utóbbi kamra felfelé kiöblösödő kehely alakjában van kiképezve, melynek oldalfala -ha hosszmetszetben nézzükkörívnek felel meg, de lehet egyéb szabályos görbe szerint is kialakítva. Ha mármost a 50 lényegében csőalakú porlasztófej hosszirányú tengelyéből kiinduló és a felső kamra profiljához tangenciálisan húzott egyenes vonalak által bezárt szöget nézzük, akkor azt látjuk, hogy a tangensek által bezárt a szög, a kehelyalakú kamra 2c 55 nyílásánál sokkal nagyobb, mint a kehely felső, külső kiöblösödő profilvonalai által behatárolt j3 szög, amelyet a második 2d kamra 2e felső nyílásánál látunk. (Az a. és ß szögek az alkalmazott példa szerinti kivitelnek megfelelően 60 120-130°, illetve 4-8° között vannak.) A csőalakú porlasztófejben vezető 2a furat a 2b gyűrűalakú kamra előtti csatlakozásnál belül menettel van ellátva, ami azt a célt szolgálja, hogy a porlasztófejben központosán elhelyezett 3 65 belső terelő szervének hengeralakú, alulsó, ugyancsak menettel ellátott részével létesítsenek kapcsolatot. A 3a menetes részben végződő, központosán elhelyezett 3 belső terelőszerv felül, csúcsban végződő 3b tetőrésze van, amely egész kicsit túlnyúlik a kehelyalakú kamra felső élét összekötő egyenes által meghatározott 2e felső nyíláson. E csúcsban végződő belső terelőszervnek a 2b gyűrűalakú kamrában lévő alsó része vízszintes síkkal van határolva, mely sík valamivel a menetes rész felett foglal helyet, össze, van kötve a 3d elválasztóelemmel a függőleges irányú 3c kötőelem révén és keresztmetszetben csigavonal-alakú (amint a 2. ábra mutatja). A 3d elválasztóelemet a 3e nyílás töri meg, amely a spirál (csigavonal) középpontja irányába torkollik. Feltételezve azt, hogy a porlasztani kívánt anyag folyadék, ez a folyadék nyomás alatt a 2a furaton át érintkezik, áthalad a 3e nyíláson és csigavonalban halad tovább, mielőtt eléri az első 2b gyűrűalakú kamrát, amelyben igen nagy szögsebességgel változtat irányt. Az ebben a kamrában forgómozgásban lévő folyadék átáramlik a 2c nyíláson és eljut a második 2d kamráig. A kamrát határoló oldalfalak által megszabott 2c nyílás közelében lévő kúpszög nagy konicitása miatt a folyadék a kamra belső felületén összefüggő réteg alakjában -5 tehát liminárisan — áramlik tovább, áramlási sebességének axiális irányú összetevője kis értékű, viszont a szögsebesség komponense annál nagyobb. Mindazonáltal, abban a mértékben, amilyen mértékben a folyadék a második 2d kamra fala mentén áramlik, a fal kúpossága csökken, s ennek következtében az axiális irányú sebesség-összetevő értéke növekszik, amíg a szögsebességet képviselő sebesség-összetevő értéke csökken. Végül a folyadék-réteg kilép a csőből, - illetve a csővégződésnél lévő 2e felső nyílásból egy csonkakúp alakú, igen finom elosztású részecskékből álló kúppalást formájában. Ennek a kúppalástnak a kúpszöge kicsi. A második 2d kamrába áramló folyadék áramlási sebességének szögsebességi komponense a 2e felsőnyílásnál kicsi a centrifugális gyorsulás is csökken, s így a porlasztott folyadékrészecskékből álló kúppalást bővül, ez a jelenség azonban igen előnyös például elektrosztatikus leválasztásnál, mivel a folyadékcseppecskékből álló kúppalást például egy elektródát karmantyúként vehet körül - s ez az elektrofilterméknek igen kívánatos. Ilyen esetben a 3b tetőrész magához rántja és fogva tartja az ionizációs anyag által kibocsátott azon ionokat, amelyek az elektródára kerülnek. (A porlasztófej belső terelő szerve és a 2 hengeralakú test ilyen esetben és az alkalmazási cél miatt természetesen fémes anyagból, vagy legalábbis fémmel bevont anyagból van előállítva.) Célszerű, ha a 3 belső terelő szerven egy 3f gyűrűalakú karimát alakítunk ki, amelynek átmérője a 2c nyílásnál nagyobb, s maga a karima a 2c nyílás és a második 2e felső nyílás között fekszik, s így mint a forgástesten lévő kiugrás, megakadályozza azt, hogy idegen anyagok a 2c nyíláson át bekerüljenek a szerkezetbe, illetve a 2b gyűrűalakú kamrába, ahol a centrifugális erő 2