164543. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló közegek porlasztására porlasztófej segítségével

5 164543 6 hatására bennmaradnának. Ilyen idegen testek lehetnek például azok a szilárd testecskék, amelyek elektrosztatikus leválasztáskor az elektródáról válnak le, s úgy lehet ellenük adott esetben védekezni, hogy a második 2d kamra s falát belülről kifelő öblösödően alakítottuk ki, ahonnan a folyadék ki tudja őket hajtani. A fentiekben leírt porlasztófej alkalmas arra, hogy folyadékban, vagy gázban • szuszpendált szilárd részecskéket porlasszon el. Ilyen esetben a 10 4. ábrán látható kiviteli alakot lehet alkalmazni úgy, hogy a 2 kehely-alakú test kerületére tangenciálisan egy 2f nyílást képezünk ki, amely az első 2b gyűrűalakú kamrába torkollik. E nyíláson keresztül folyadék vagy gáz érkezik 15 nyomás alatt, amely a kamra belsejében lévő szilárd részecskéket forgómozgásra kényszeríti, függetlenül a 3c spirális zárórésztől. Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli alaknak megfelelően a 2 kehely-alakú test két, egymáshoz 20 csavarmenettel rögzített darabból áll, - mindjárt a bemenő 2a furat végénél kezd kiöblösödni úgy, hogy a kiöblösített fej viszonylag nagy átmérőjű, melynek közepén egy, a 2 kehely-alakú testtel egy szerkezeti elemet alkotó, tengelyirányú 2g 25 mag van kialakítva, ennek pedig radiális irányban 2h karjai vannak. A 2g mag felső részét vízmentes sík határolja, amely fölött 4 agy foglal helyet, melynek oldalirányú 4a bordás lapátja a cső tengelyéhez képest 360°-on valamivel túl van 30 elfordítva, és külső széle lényegében a 2 kehelyalakú test falának belső felületéhez ér. A 3 belső terelő szerv alján a 3g menetes csap van kialakítva, amely áthalad a 4 agyon és a belső magban Malakított menetes nyílásba csavarozható. 35 Amint az ábra mutatja, a 4a bordás lapát lényegében az első 2b gyűrűalakú kamrának a falát érinti. A 2a furatból kilépő folyadék csigavonal alakú pályán kényszerül haladni, amelyet a 4a bordás 40 lapát jelöl ki, s így az áramló folyadék szögsebessége nagy, mielőtt elérné az első 2b gyűrűalakú kamrát. Az 5. és 6. ábrán látható szerkezet tehát lényegében azonos hatásokat hoz létre, mint az előzőkben leírt porlasztófej. 45 A 7. és 8. ábrákon látható kiviteli alaknak megfelelően a 2 kehelyalakú test alul zárt. Az alsó záróelem egy 5 menetes lap, amely különböző módon - tehát nem csupán menet 50 révén — lehet felerősítve. Ezen a példaképpeni menetes lapon van elhelyezve a 4 agy, a hozzátartozó 4a bordáslapáttal. A víz belépése a tangenciális irányú 2i csatornán át történik, amely csatorna a 4a bordás lapát alsó végénél torkollik 55 a kamrába, s az áramló folyadék iránya természetesen a 2i csatorna által megszabott iránynak felel meg, s ezért a folyadékáram felfelé, a 4a bordás lapát irányába igyekszik. A porlasztófej egyéb működése azonos az 5. és 6. 60 ábrákon bemutatott porlasztófejek működésével. A 9. ábrán kettős porlasztófejet láthatunk, amelyet úgy is fel lehet fogni, hogy két elemi, az 5. és 6. ábrákból már megismert porlasztófejekből állítottuk össze. 65 Az első porlasztófej 2 kehelyalakú testét kívülről henger veszi körül, ezen belül van elhelyezve a 2g mag. A 2g magban van a 4 agy, amelyhez a 4a bordás lapát van rögzítve, furata belül menettel van kialakítva, hogy a belül elrendezett, 3 belső terelőszerv nyakszerűen kinyúló 3g menetes csapját be lehessen csavarozni. Nemcsak a nyakszerű nyúlvány, hanem maga a porlasztófej magja is hengeres kiképzésű, és így a második porlasztófej 12 teste az első porlasztófej magjának felső részében becsavarozható. A második porlasztófej magjára van rászerelve a 14 agy, ehhez van erősítve a 14a bordás lapát, s a 14 agy felső részétől lefelő nyúlik ki a 13g menetes csap, amely bele van csavarozva a 12g magba. Végeredményben ez a szerkezeti elrendezés megegyezik az 5. és 6. ábrán látható szerkezeti elrendezéssel, a hivatkozási számok is azonosak azzal a különbséggel, hogy a hivatkozási számok egy nagyságrenddel nagyobbak. Ebből világosan következtethető, hogy nemcsak kettő, hanem több elemi porlasztófej is elrendezhető, melyek így többszörös kiképzésű porlasztófej-egységet alkotnak. A 10. ábrán azt látjuk, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelően kialakított porlasztófejet hogyan lehet egy 6 csőben elhelyezni, amelyben például gáz áramlik, s a porlasztófej által porlasztott anyaggal hogyan lehet a gázáramot kezelni, illetve hogyan lehet a gáz és a porlasztott anyag közötti keveredést létrehozni. Az 1 porlasztófej axiális irányban van a csőben elhelyezve úgy, hogy a porlasztott anyag csonkakúp-palást alakban hagyja el a porlasztófejet. Ennek a csonkakúpnak kúpszöge kicsi, s a porlasztott anyag áramlási sebessége a 6 csőben áramló közeg sebességétől eltér. A csőben áramló közegnek és a porlasztott anyagnak áramlási sebessége közötti jelentős különbség következtében a két közeg között jó keveredés biztosítható. Megjegyezzük, hogy a 10. ábrán látható porlasztófej a 6 csőben áramló közeg szabad útját lényegesen leszűkíti, s így a leszűkített csőszakaszban az áramlási sebesség megnő. Ez azzal a további hatással jár - amint ezt az áramlástechnikából ismerhetjük - hogy az áramló közeg a poralakú szilárd részecskéket is magával ragadja. Mivel pedig a porlasztófej átmérője a cső átmérőjéhez viszonyítva - elég kicsi, a csővezetékeket a 11. ábrán látható 6a Venturi-csőként is kiképezhetjük, így az áramlási sebesség az összeszűkített tartományban, megnő, ugyanakkor pedig a cső kiszélesedett tartományában bekövetkezett nyomáscsökkentéssel szemben a szűkített szakaszban a nyomás ismét megnő, vagyis a nyomás mintegy rekuperálódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Porlasztófej, azzal jellemezve, hogy a berendezés a porlasztó közeg szállítására alkalmas csőből áll, melyhez a csővel koaxiális gyűrűalakú kamra (2b) csatlakozik, továbbá melynek másik 3