164470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-(benzaxazol-2-IL)-fenilecetsav- származékok előállítására

164470 biztosító bevonóanyagként pl. glicerin-monosztearátot vagy gliceril-disztearátot alkalmazhatunk. Az orális alkalmazásra szánt készítmények továbbá kemény zselatin-kapszulák is lehetnek, — ebben az esetben a hatóanyagot közömbös szilárd hígítóanyaggal, pl. kalciumkarbonáttal, kalciumfoszfáttal vagy kaolinnal elegyítjük —, ezen kívül lágy zselatin-kapszulás készítményeket is előállíthatunk — ekkor a hatóanyagot vízzel vagy olajjal, pl. arachis-olajjal, földimogyoróolajjal, folyékony paraffinnal vagy olívaolajjal elegyítjük. Vizes szuszpenziók előállítása esetén a hatóanyagokhoz a vizes szuszpenziók előállításában felhasználható segédanyagokat adunk. A segédanyagok pl. szuszpendálószerek, diszpergálószerek és nedvesítőanyagok lehetnek. A szuszpendálószerek közül példaként a nátrium-karboximetiloellulózt, metilcellulózt, hidroxipropil-metilcellulózt, nátriumalginátot, polivinilpirrolidont, tragantot és akáciagumit említjük meg. A diszpergáló- vagy nedvesítőszerek pl. a következő anyagok lehetnek: természetes foszfatidok, így lecitin, alkilénoxid-zsírsav kondenzációs termékek, így polioxietilén-sztearát, etilénoxid és nagy szénatomszámú alifás alkoholok kondenzációs termékei, így heptadeka-etilénoxi-cetanol, etilénoxid zsírsav-hexit félészterekkel képezett kondenzációs termékei, így polioxietilén-szorbitol-mono^oleát, etilénoxid zsírsav-hexitanhidrid félészterekkel képezett kondenzációs termékei, így polioxietilén-szorbitán-mono-oleát. A vizes szuszpenziók egy vagy tö'bb konzerválószert, pl. etil- vagy n-propil-p-hidroxi-benzoátot, egy vagy több színezőanyagot, egy vagy több ízesítőanyagot és egy vagy több édesítőszert, pl. szukrózt vagy szacharint is tartalmazhatnak. Az olajos szuszpenziók előállítása során a hatóanyagot növényi olajban, pl. arachisolajban, olívaolajban, kókuszolajban, vagy ásványi olajban, pl. folyékony paraffinban szuszpendáljuk. Az olajos szuszpenziók sűrítőszereket, pl. méhviaszt, szilárd paraffint vagy cetilalkoholt is tartalmazhatnak. Az orálisan beadandó szuszpenziók ízének javítása céljából a készítményekhez édesítőanyagokat, pl. a korábbiakban felsorolt anyagokat, és/vagy ízesítőanyagokat is adhatunk. A készítményekhez továbbá stabilizáló hatású antioxidánsokat, pl. aszkorbinsavat is adhatunk. A vizes szuszpenziók képzésére alkalmas diszpergálható porok és granulák a hatóanyagon kívül diszpergáló- vagy nedvesítőszereket, szuszpendálószereket és egy vagy több stabilizálószert tartalmazhatnak. Diszpergáló-, nedvesítő-és szuszpendálószerként a korábbiakban felsorolt anyagokat alkalmazhatjuk. A fenti készítményekhez egyéb segédanyagokat, pl. édesítő-, ízesítő- és színezőanyagokat is adhatunk. A gyógyászati készítmények továbbá olaj-a-vízben típusú emulziók is lehetnek. Az emulziók olajos fázisa pl. növényi olaj, így olívaolaj vagy arachisolaj, vagy ásványi olaj, pl. folyékony paraffin, vagy a felsorolt olajos anyagok elegye lehet. A készítmények előállításához emulgeálószerként természetben előforduló gu-5 mikat, pl. akáciagumit vagy tragantot, természetben előforduló foszfatidokat, pl. szójahab-lecitint, zsírsavak hexitanhidridekkel képezett . észtereit vagy félésztereit, pl. szorbitán-mono-oleátot, továbbá az említett félészterek etilén-10 oxiddal képezett kondenzációs termékeit, pl. polioxietilén-szorbitán-mono-oleátot alkalmazhatunk. Az emulziók édesítő- és ízesítőanyagokat is tartalmazhatnak. A szirupok és elixirek előállításához segéd-15 anyagként édesítőanyagokat, pl. glicerint, szorbitot vagy szukrózt használhatunk. E készítmények édesítőanyagokon kívül lágyítószereket, konzerválóanyagokat, ízesítőanyagokat és színezőanyagokat is tartalmazhatnak. 20 A hatóanyagokat a felsorolt gyógyszerformákon kívül steril injiciálható készítményekké, pl. steril injiciálható vizes vagy olajos szuszpenziókká is alakíthatjuk. A szuszpenziókat a korábbiakban felsorolt diszpergáló-, nedvesítő- és 25 szuszpendáló anyagok felhasználásával, önmagában ismert módon állíthatjuk elő. A steril injiciálható készítmények továbbá nem-toxikus, parenterális adagolásra alkalmas 'hígító- vagy oldószerrel, pl. 1,3-butándiollal képezett oldatok vagy szuszpenziók is lehetnek. Az injiciálható készítmények előállításában hordozóanyagként pl. vizet, Ringer-oldatot és izotóniás nátriumklorid-oldatot alkalmazhatunk, oldószerként vagy szuszpenziós közegként azonban steril, stabilizált olajokat is felhasználhatunk. Az utóbbi hordozóanyagok közül példaként a szintetikus mono- és diglicerideket említjük meg.. A felsorolt hordozóanyagokon kívül az inpiciálható készítmények előállításához zsírsavakat, pl. olajsavat is felhasználhatunk. A hatóanyagokat a felsoroltakon kívül rektálisan beadható kúpokká is alakíthatjuk. E készítmények előállítása során a hatóanyagokat irritáló hatással nem rendelkező, szobahőmérsékleten szilárd, az emberi test hőmérsékletén azonban folyékony anyagokkal elegyítjük. Ennek megfelelően a készítmények a bélrendszerben megolvadnak, és a hatóanyag szabaddá válik. Hordozóanyagként pl. kakaóvajat és polietilénglikolokat alkalmazhatunk. A helyileg felhasználható készítmények a megfelelő gyulladásgátló hatóanyagot tartalmazó krémek, kenőcsök, zselék, oldatok vagy szusz-55 penziók lehetnek. A hatóanyagokat a gyógyászatban általában napi '0,5—140 mg/testsúly kg dózisban (azaz napi 25—700 mg dózisban) alkalmazzuk. Mintegy 0,1—50 mg/testsúly kg mennyiségű ható-60 anyag napi adagolásával (azaz napi 5—3500 mg hatóanyag beadásával) is megfelelő gyulladásgátló, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatást érhetünk el. A hatóanyagokat célszerűen napi mintegy 1—15 mg/testsúly kg dózisban (azaz 65 napi 50—1000 mg dózisban) adjuk be. 30 35 40 45 50