164467. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy vezérlő elektródás, kamrás anódú elektroncső
164467 5 6 Üa : a 4 kamrás anód nullával nem egyenlő anódfeszültsége, AUmin' a 4 kamrás anód Ua feszültségének és a 23 kamra minimális potenciáljának a különbsége, azaz a 23 kamra feszültségesése, j: a 23 kamra közepén, a 24 bordákra merőleges felületen átfolyó maximális anódáram áramsűrűsége, oh: cosinus hyperbolicus, a: a 23 kamra mélysége. Az összefüggésben ha a: mm-ben; j: mA/cm2 ben; Ua és ATJmin' V-ben van megadva, akkor b _*„ Ä ^ „Sw ,-„ a „gyobb, a példakénti kiviteli alaknál éppen 2. b értéknek a fenti képlet szerinti kiszámításához szükség van a 4 kaimrás anód Ua feszültségére, amely a 4 kamrás anód minimális elérhető feszültsége (anód maradékfeszültség), és a találmány példakénti kiviteli alakjánál iftetródánál) értéke 0,2 Ug2 <U a <U £ 2 tartományba esik, ahol Ug 2 a 3 segédrács feszültsége. Az ———— arányt a 4 kamrás anód-Ua nál jelentkező dinátronhatás kellő elnyomásának megfelelően kell megválasztani, és ezt a következőikben részletesebben megvilágítjuk, j érték megfelel a 23 kaimra közepén, a 24 bordákra merőleges felületen átfolyó maximális anódáram áramsűrűségének. A találmány példakénti kiviteli alakjánál b értéke 3,5 mm; A ^ min =0,28; —^— =2; Ua = 100 V és j = 100 tmA/cm2. A tárgyalt elektroncső köpenyét részben a 4 kamrás anód külső felülete képezi (1. ábra), amelynek 28 felső részén 29 leszívócső van, amelynél evakuálják az elektroncsövet, és külső felületén még a 4 kamrás anódot hűtő hegesztett 30 hűtőbordák vannak elhelyezve, másrészt pedig olyan keramikus 31 gyűrű is van, amely 32 és 33 gyűrűkön át a 4 kamrás anóddal és 34 membrán segítségével a 11 csőláb 22 membránjával van összekötve. A 3 segédrács kivezetését a 34 membrán képezi. A példakénti elektroncső működése a következő: A 7 fűtőtest által hevített 5 katódból emittált elektronáram a 2 vezéri őr ács 13 menetei és a 3 segédrács 17 menetei között való áthaladás után a 3 segédrács és a 4 kamrás anód közötti térbe jut, (1. ábra). A primer elektronok 35 elektronpályáit szaggatott vonallal jelöltük (2. ábra. A 3 segédrács 17 menetét és a primer elektronoknak a 23 kamrán átvezető 35 elefetronpályáját a 2. ábrán egy síkban fekvőnek tüntettük fel). A primer elektronok az említett közbenső téren ékvipotenciális 36 vonalakkal jellemzett potenciálcsökkenéssel baladnak át és a 23 kamrába jutnak, annak 25 alját és 26 oldalfalait bombázzák, és ezekből a felületekből 37 és 38 röppályájú szekunder elektronokat váltanak ki. A röppályák lefutását azzal magyarázzuk, hogy a 23 kamra említett felületét tetszőleges ponton 5 elhagyó szekunder elektronok annak a nagy intenzitású villamos térnek a hatása alá kerülnek, amelyet zárt ékvipotenciális 39 és 40 vonalak jellemeznek. A 23 kamrán belül ez a tér a találmány szerint választott kamraszéles-10 ség esetén alakul ki. A villamostér potenciálja emellett a 23 kamra minden pontján a 4 kamrás anód Ua feszültsége alatt van. Ha a 23 kamrában nagy intenzitású villarnostér van, akkor a 23 kamra villamos szekunder 15 elektron csapdát képez. A ,23 kamrában a minimális potenciál körülbelül a kamra közepén alakul ki. A szekunder elektronok a 23 kamrán belül kialakult nagy intenzitású villamos térbe kerülnek, ahol lefékeződnek, és a 25 alj és a 20 26 oldalfalak felé hajlanak és így a 23 kamra fogságába esnek. Ennek következtében a szekunder elektronok csak nagyon kismértékben növelik a 3 segédráos áramát, és az elektroncsőben levő árameloszlás jelentősen megjavul. 25 A 23 kamrában képződő feszültségesés a 23 kamrába folyó áram állandó sűrűsége, állandó anódfeszültség és a 23 kamra ,a mélységének a b szélességéhez viszonyított adott aránya esetén a 23 kamra b szélességének a függvénye. 30 Az anódfeszültség és a 23 kamrán belüli minimális potenciál különbségének a szekunderemisszió elnyomásához megfelelően nagy értékűnek kell lenni. A szekunder elektronok elnyomásának a 23 35 kamrában történő hatásossága a 23 kamra AXJmín potenciálcsökkenésének a 4 kamrás anód Ua feszültségéhez viszonyított arányától függ, és a szekunder emisszió elnyomását az az <t,u együttható jellemzi, amely a 23 kamrát elhagyó 40 szekunder elektronok mennyiségének az összes képződő szekunder elektronok mennyiségéhez viszonyított aranyát képezi. A 3. ábrán a szekunder emissziós elnyomás au együtthatójának i(az ordinátatengelyen a %-os ctfc értékek vannak) az—- """ hányados függvényében felvett jelleggörbéjét tüntettük fel a 23 kamra a mélységének a b szélességéhez viszonyított különböző arányai esetén ( —-— = 1 b esetén 41 görbe,—-— =1,5 esetén 42 görbe b 55 és —:— =2 esetén 43 görbe), b A 3. ábrán feltüntetett görbék a találmány legkedvezőbb kiviteli alakjához tartoznak, amelynél a teljes elektronáram a 23 kamra 25 60 alja felé van irányítva. A 41—43 görbék vörösrézből készített 4 kamrás anódra vonatkoznak. Az összefüggés jellege más anyagból készített anód esetében is hasonló. A 4 kamrás anód szekunder emissziójának 65 még a 4 kamrás anód feszültségének széles 3
