164467. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy vezérlő elektródás, kamrás anódú elektroncső

164467 7 8 tartományban történő változása esetében is hatá­sos elnyomásához célszerű az — —— arányt 0,1—4 közé eső értékek között tartani. Mint már említettük, a találmány bemutatott példa­kénti kiviteli alakjánál ez az arány 0,28. A találmány szerinti elektroncső működése közben, ha a 4 kamrás anód feszültsége a 3 segédrács feszültsége alatt van, a 4 kamrás anód feszültségének növekedésekor a — értéke lecsökken mind a 4 kamrás anód fe­szültségének növekedése, mind pedig a 23 kam­ra primer áramának tértöltéscsökkenése miatt lecsökkent Umi -n értéke következtében. ———— értéke ekkor 0,I-nél kisebb is lehet, és mint a 3. ábrán is látható, a szekunder emisszió el­nyomásának hatásossága hirtelen elromlik. A 4 kamrás anód feszültségének az a tarto­mánya, amelynél a dinátron hatás a legjobban érvényesül a 0<Ua <U g 2 értékek közé esik, vagy ha a maradékfeszültség tényleges értékét is tekintetbe vesszük, akkor a 0,2 U? 2<U a <U í?2 értékek közé. Ha a 4 kamrás anód feszültsége ezen tartományon belül változik, akkor cél­szerű a 23 kamra üzemét úgy megválasztani, hogy az a 41, 42 és 43 görbék lapos szakaszai­nak feleljen meg. Umirc Az Ö'/c = f Ua függvénynek a kifejezet­ten monoton és lapos jellege miatt az UQ fe­szültség említett tartományon belüli változása esetén így biztosítottuk au együttható gyakor­latban megfelelő stabilitását és a 4 kamrás anód szekunder emissziójának hatásos elnyomását. Mint a 3. ábrán is látható, ha a 23 kamrá­ban nincs potenciálminimum, akkor a kamra szekunder emisszió elnyomási együtthatója 23%­os értéket vesz fel — = 2 esetén, ugyan­akkor, ha Aü„ b 0,3 és • = 2, akkor Ua "'- ~ b a/t = 0,5% lesz, amely érték a szekunder emisz­szió sokkal jobb elnyomására utal. A gyakor­ta = 2 (Ua ) % f AUn Ua méretű, b: Ua : áümin • {ahol a kamra (23) szélessége, a kamrás anód (4) nullával nem egyenlő feszültsége, a kamrás anód {4 Ua ) feszültsége és a kamrában (23) levő minimális poten­ciál közötti különbség, azaz a kam-10 15 20 25 30 04 45 50 55 latban körülbelül 0,5%—5% közé eső <tk érté­ket érhetünk el. A 23 kamra fenti működési módját elektro­mechanikus hatásnak is tekinthetjük. A sze­kunder elektron-elnyomás hatásossága az elekt­romechanikus csapda elvét alkalmazó kamra beiktatásakor 20—40-szerese lesz annak a sze­kunder elektron-elnyomási hatásosságnak, amely olyan kamrák beiktatása esetén lép fel, .ame­lyekben csak az ismert mechanikus csapda elvét hasznosítják. A javasolt műszaki megoldás le­hetővé teszi azt, hogy a találmány szerint el­készített elektroncsőnél az anód maradékfe­szültség az ötödére csökkenjen, és az elektron­cső hatásfoka ezáltal jelentősen növekedjen. A találmány szerinti műszaki megoldás kü­lönösen gazdaságosan alkalmazható olyan hír­adástechnikai berendezések adott típusú adó­csöveiben, amelyek főleg teljesítményláncerő­sítőkben szélessávú (kisohmos) terhelésre dol­goznak. Az ilyen berendezések hatásfoka majd­nem megkétszereződik (30-ról 50%-ra növek­szik) és tömege, mérete és költségei az egy fokozatban alkalmazott csövek számának csök­kenése miatt jelentősen lecsökken. Lapos elektródaelirendezésű elektroncsövek ki­alakítása is lehetséges. Ezeknél az anódkamra szélességét a találmány szerint kell meghatá­rozni. A fentiekben és a rajzok alapján a találmány egy lehetséges kiviteli alakját ismertettük. Szak­emberek számára világos, hogy a találmány sok egyéb kiviteli alakja is megvalósítható a talál­mány alapgondolatán és a szabadalmi igény­pontok területén belül. Szabadalmi igénypont: Elektroncső, amelynek katódja, s olyan anód­ja van, amelynek egymással párhuzamos és a katód felé néző felületére merőleges bordák ál­tal képzett kamrái vannak, és a katód és a kamrás anód között elhelyezett legalább egy rácsa van, azzal jellemezve, hogy a kamrás anód (4) minden kamrájának '(23) szélessége (b) 1 — h^r)\ oh 1,58 Ch: a: rában (23) levő feszültségesés, a kamra (23) közepén, a bordákra (24) merőleges felületen átfolyó maximá­lis anódáram áramsűrűsége, cosinus hyperbol'icus, a kamra (23) mélysége]. 2 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 4 75.6133/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató

Next

/
Thumbnails
Contents