164442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzil-pirimidin-származékok előállítására

164442 3 4 W. Bonthrone és J. W. Gornforth módszerével: J. Chem. Soc. (c), 1202 (1969). Az (I) általános képletű vegyületek savaddí­ciós sókat képeznek és találmányunk e sók elő­állítására is kiterjed. A sóképzéshez pl. gyógyá­szati szempontból elviselhető szerves és szer­vetlen savakat, pl. ecetsavat, iborostyánkősavat, hangyasavat, metánszulfonsavat, p-toluolszulf on­savat, sósavat, salétromsavat, foszforsavat, kén­savat, tejsavat, stb. alkalmazhatunk. Az (I) álta­lános képletű vegyületek egy vagy több szulfon­amiddal kombinálva antibakteriális szerként al­kalmazhatók. E célra pl. az alábbi szulfonami­dok használhatók fel: N^3,4-dimetil-5-izoxazolil)-szulfonilamid; 5-metil-3-szulfanilaimdo-izoxazol; N1 -(2,5-dimetoxi-4-pirimidinil)-szulfanilaimid; IN^-etoxiaoetil-N^S-metil-S-izoxazoril^szulfanil-amid; N1 -(4,5-dimetil-34zoxazolil)-szulfanilamid; N'-ÍSje-dimetoxi^-pirimidinilJ-szulfanilamid stb. Az (I) általános képletű vegyületeket egy vagy több fent említett szulfonamidhoz adva, a szul­fonamid antibakteriális hatásának számottevő potencírozása figyelhető meg. Az (I) általános képletű vegyületek tehát szulfonamid-potencí­rozószerként alkalmazhatók. Az (I) általános képletű vegyületek és szulfonamidok kombiná­cióit a komponensek egyszerű összekeverésével készíthetjük el; a kombinációkat — mint azt a továbbiakban részletesen ismertetjük —• pl. orá­lis adagolásra alkalmas formákban készíthet­jük ki. Az (I) általános képletű vegyületek meglepő módon antibiotikumok (pl. oxitetraciklin, peni­cillin stb.) antibakteriális hatását is potencíroz­zák. Az (I) általános képletű vegyületek tehát antibiotikum-potencírozószerként is alkalmazha­tók. E kombinációkat az (I) általános képletű vegyület és az antibiotikum egyszerű összekeve­résével állíthatjuk elő; az orális adagolásra al­kalmas formában való kikészítést az alábbiak­ban részletesen ismertetjük. Az (I) általános képletű vegyület és a szulfon­amid súlyaránya tág határokon belül változ­hat. A kombináció pl. 1 súlyrész (I) általános képletű vegyületre vagy sójára számítva kb. 1—50 súlyrész, előnyösen kb. 1—20 súlyrész szulfonamidot (illetve szulfonamid-sót) tartal­mazhat. Az (I) általános képletű vegyület és az anti­biotikum súlyaránya ugyancsak tág határokon belül változhat. A kombináció 1 súlyrész (I) általános képletű vegyületre vagy sójára szá­mítva kb. 1—50 súlyrész, előnyösen kb. 1—20 súlyrész antibiotikumot vagy sóját tartalmaz­hatja. Az (I) általános képletű vegyületeket a gyógyászatban felhasználható szokásos formák­ban — pl. orális vagy parenterális adagolás céljaira — készíthetjük ki. A készítmények előállításához a szokásos gyógyászati hordozó­anyagokat alkalmazhatjuk (pl. szerves vagy szervetlen iners hordozóanyagokat, mint pl. vi­zet, zselatint, laktózt, keményítőt, magnézium­sztearátot, talkumot; növényi olajokat, gumi-5 arabikumot, polialkilénglikolokat stb.). A gyó­gyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, drazsé, kúp, kapszula) vagy folyékony (pl. ol­dat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban készít­hetjük ki. A készítmények továbbá segédanya-10 gokat (pl. konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő­vagy emulgeálószereket, az ozmózisnyomás vál­tozását előidéző sókat vagy puffereket) is tar­talmazhatnak. A készítmények ezenkívül to­vábbi gyógyászatilag hatásos vegyületeket is 15 tartalmazhatnak. A készítmények pl. mintegy 500 mg szulfonamidot vagy sóját és kb. 10—100 mg (I) általános képletű vegyületet vagy sóját tartalmazhatnak. Eljárhatunk oly módon is, hogy a készítménybe kb. 250—750 mg szulfon-20 amidot vagy sóját és kb. 5—150 mg (I) általános képletű vegyületet vagy sóját mérünk be. Az (I) általános képletű vegyületet és anti­biotikumot tartalmazó készítményekben az anti­biotikum (vagy sója)-tartalom kb. 250 mg és az (I) általános képletű vegyület (Vagy sója)-tar­talom kb. 5—150 mg lehet. E készítmények pl. mintegy .250—750 mg antibiotikumot vagy só­ját és mintegy 5—150 mg fi) általános kéoletű vegyületet vagy sóját tartalmazhatlak. A fenti dózisok melegvérűek részére történő beadásának gyakorisága természetesen az adott dózistól és a felhasználás összes egyéb körülményeitől függ. A szulfonamidokat — mint már említettük — 35 gyógyászati szempontból alkalmas bázisokkal képezett sóik (pl. alkálifémhidroxidokkal, mint pl. nátriumhidroxiddal, káliumhidroxiddal stb.) képezett sók alakjában is alkalmazhatjuk. 40 Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. A példákban szereplő mennyiségek súlyrészekben értendők. 45 1. példa: 3^metoxi-4,5-metiléndioxi^a-metoximetil-fahéj­savnitril előállítása 50 3,8 g nátriumot visszafolyató hűtő alkalmazá­sa mellett történő forralás közben 120 ml me­tanolban oldunk. 56 g metoxipropionitrilt és 60 g 3-metoxi-4,5-metiléndioxi-benzaldehidet adunk hozzá és a reakcióelegyet metanolban 5 órán át 55 visszafolyató hűtő alkalmazása mellett for­raljuk. Lehűlés után a 3-metoxi-4,5-metiléndi­oxi-icc-metoximetü-fahéjsavnitril 115 C°-on ol­vadó tűk alakjában kikristályosodik. Kitermelés: 68 g (83%). Metanolos átkristályosítás után 60 115,5—116,5 C°-on olvadó terméket kapunk. 2. példa: 2,4-diamino-5-(3-metoxi-4,5-metiléndioxi-65 -benzil)-pirimidin előállítása 2

Next

/
Thumbnails
Contents