164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164429 29 30 fala, és 124 küszöbje van, amely utóbbi a kádkemencére keresztirányban húzódik és az ónolvadék felszíne felett elhelyezkedő szintig terjed, úgyhogy az ónolvadék csupán a küszöb és a 123 hátsó végfal közötti zónában tartózkodik. Azon a helyen, ahol az üvegszalagot húzzuk, a 125 fal van elhelyezve, amely a kádkemence fenekétől felfelé az üvegolvadék felszíne alatt kis távolságra elhelyezkedő szintig terjed. Ez a 125 fal 126 nyílásokkal van ellátva, amelyek lehetővé teszik az olvadék szabad áthaladását a fal egyik oldaláról a másikra. Az üvegszalagot a 127 húzókamrán keresztül húzzuk felfelé, amelynek két 128 és 129 L-^alakú tömbje, két 130, 131 fő-hűtőszerkezete és két 132, 133 járulékos hűtőszerkezete van. Az üvegszalag a húzókamrából felfelé áthalad a 134 és 135 felfogóteknők között, és belép a 137 húzogörgő-párokat tartalmazó függőleges 136 hőkezelőaknába. A 127 húzókamrán belül 138 ejektorokból álló ejektorpárok vannak, amelyek közül a rajzon csak az egyiket tüntettük fel, és amelyek a 129 L^alakú tömb és a 131 fő-hűtőszerkezet közötti sarokban vannak elhelyezve. A 138 ejektorok az üvegszalag ellentétes peremrészei mellett vannak elhelyezve, és az üvegszalagra keresztben ellentétes irányokba mutatnak. A nyomás alatti gáz betáplálása az egymással szembenfekvő 138 ejektorokhoz felváltva történik, úgyhogy a húzökamra alsó részében az üvegszalag pályájára keresztirányú gázmozgás jön létre először az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban. A gázoknak ez az ide-oda mozgása azzal a hatással jár, hogy megzavarja a berendezésben létrejövő kéményhatás következtében fellépő konvekciós áramok normál áramlás'képét, és hogy kiküszöböli vagy csökkenti a húzott síküvegben a hullámok képződését. A találmány értelmében az üvegszalag környezetébe gázt bocsátunk a 139, 140 ejektorokból álló ejektorpárokon keresztül is, amelyek az üvegszalag pályájának ellentétes oldalain, különböző szinten vannak elrendezve. A nyomás alatti gázt először mindegyik ejektorpár egyik ejektorához, majd a másik ejektorához vezetjük, hogy gázmozgást hozzunk létre az üvegszalag pályájára keresztben előbb az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban azon az oldalon, ahol az adott ejektorpár el van helyezve. A 130, 140 ejektorpárok az üvegszalag pályája mentén olyan helyeken vannak elhelyezve, ahol az üzemanyag viszkozitása jóval 107 ' 6 poise felett van. Azt a szintet, ahol ilyen viszkozitás mérhető, a rajzon vízszintes szaggatott vonallal jelöltük. Annak következtében, hogy a 139, 140 ejektorokon keresztül gázt vezettünk be a gázok mozgása az üvegszalag környezetében, olyan hatást fejt ki, amelynek következtében a húzott üvegszalag lényegében sötét savóktól mentes lesz. A 11. ábra a találmány szerinti megoldás almazását mutatja az ún. Fourcault-féle eljárással történő síküveg-húzás során. Ennél az eljárásnál, az üvegolvadékot felfelé extrudáljuk a 141 üvegszalagba a 142 etető-5 szerkezeten keresztül, amely a 143 üvegolvadékba van merítve. A 141 üvegiszalag felfelé áthalad a 144 húzókamrán, amelynek atmoszférája a 146 gátfal révén el van különítve (nem ábrázolt) üvegolvasató kemencével közlekedő 10 145 atmoszférától. A 146 gátfal alsó része bemerül a 143 üvegolvadékba. A húzókamrán belül 147, 148 hűtőszerkezetek vannak elhelyezve az üvegszalag pályájának ellentétes oldalain. Az üvegszalag a ihúzókamrából a függőleges 149 13 hőkezelőaknába jut, a húzókamra felső falában kialakított 150 résen át. A hőkezeiőaknán belül 151 görgőkből álló görgőpárok vannak elhelyezve, amelyek feladata az üvegszalag húzása és vezetése. A 149 hőkezelőakna alsó végénél 152, 20 153 ejektorpárik vannak. A rajzon mindegyik ejektorpárból csak egy ejektort tüntettünk fel. A valóságban mindegyik ejektorpár ejektorai az üvegszalag szembenfekvő peremrészeivel szomszédosán vannak elhelyezve és az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányokba mutatnak. Előmelegített gázt fúvatunk be először az ejektorpár egyik ejektorán, majd a másik ejektorán keresztül, és ezáltal gázmozgást hozunk létre az üvegszalag környezetében' az üvegszalag pályájára keresztben először az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban, az üvegszalag mindkét oldalán. Az egyes ejektorok működési ciklusai úgy vannak időzítve, hogy az üvegszalag pályájára keresztben, azonos irányban mutató és az üvegszalag azonos peremrészének a szomszédságában elhelyezett ejektorok egyidejűleg működnek, váltakozva azokkal az ejektorokkal, amelyek az üvegszalag ellentétes peremrésze szomszédságában vannak elhelyezve, és az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irányba mutatnak. A 152, 153 ejektorok működésének eredményeként lényegében megszűnik a sötét sávok 45 előfordulása a húzott síküvegben. A továbbiakban a 12. ábrán feltüntetett berendezést ismertetjük, amely a találmány szerinti megoldás egy további megvalósítási lehetőségét szemlélteti. Az "ezen az ábrán feltün-50 tetett berendezésnek a 154, 155 tűzállófalak ós a 156, 157 fém végfalak által határolt hőkezelőaknája van. A 158 üvegszalagot nem ábrázolt görgők továbbítják hőkezelőaknában középen elhelyezkedő pálya mentén. A 156, 157 55 fém végfalakban 159, 160, 161, 162 nyílások vannak kialakítva' amelyek a hőkezelőakna belsejét összekapcsolják a 163, 164 kürtők belsejével. A nyílások a rajtuk átáramló gáz menynyiségének szabályozásához és a turbulencia el-60 kerüléséhez lemezeikkel vannak ellátva. A szembenfekvő végfalakban kialakított nyílások el vannak látva 165, 166 tolózárakkal, amelyek mindegyike elmozgatható abból a helyzetből, amelyben lezárja az e falban kialakított két 65 nyílás egyikét, abba a helyzetbe, amelyben e 25 30 35 40 15
