164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására

164429 31 32 nyílások közül a másikat zárja le. A tolózárak 167, 168 fogasléoekkel vannak összekapcsolva, amelyek 169, 170 fogaskerekekkel kapcsolód­nak, amelyeket a 171, ill. 172 elektromotorok hajtanak meg. A 171, 172 elektromotorok a 173 vezérlőegységgel vannak összekapcsolva, amely oly módon működteti a 171, 172 elektromoto­rokat' hogy a 165, 166 tolózárak fázishagyó al­ternáló mozgást végeznek, ami azt jelenti, hogy amikor az egyik tolózár olyan helyzetben van, amelyben az üvegszalag pályájához viszonyítva egyik oldalon elhelyezkedő nyílást zárja le a másik tolózár olyan helyzetben van, amelyben nyitva hagyja a nyílást a szembenfekvő falban, amely az üvegszalag pályájához képest ugyan­azon az oldalon van. A tolózárak elmozgatása egyidejűleg történik, úgyhogy a berendezés működése során soha nem fordulhat elő, hogy az üvegszalag azonos oldalán levő mindkét nyílás nyitva van. A 163, 164 kürtők 174, 175 gázégőkkel van­nak ellátva, amelyeken át éghető gáz áramlik ki, és ennek elégetése révén történik annak a levegőnek a hevítése, amely áthalad a kürtőn a hőkezelőaknába a hőkezelőakna belsejében uralkodó természetes léghuzat-áramok által ki­fejtett iszívóerő hatására. Amikor a tolózárak az ábrán feltüntetett helyzetükben vannak, a ter­mészetes léghuzat-aramok által kifejtett erő hatására a, nyitott nyílásokon keresztül gáz áramlik be a hőkezelőaknába és az ily módon beszívott gáz az üvegszalag pályájára kereszt­ben, az ábrán teljes vonallal feltüntetett nyilak irányában halad. Meghatározott időtartam el­teltével a 165> 166 tolózárakat elmozdítjuk má­sik helyzetükbe, és az ezáltal megindított ciklus következő fázisában a természetes Jéghuzat­áramok által kifejtett erők hatására a gáz az üvegszalag pályájára keresztben ellentétes irány­ban áramlik be a hőkezalőaknába, az ábrán szaggatott vonalú nyilakkal jelölt irányban. Kö­vetkezésképpen a síküveg húzása közben gáz­mozgás jön létre az üvegszalag mindkét oldalán keresztben, először az egyik irányban, majd ezzel ellentétes irányban. A 13. ábra a találmány még további meg­valósítási módját szemlélteti. A rajzon csupán az üveghúzó berendezés hőkezelőaknájának ál­talános kialakítását tüntettük fel, elhagyva az üvegszalag továbbítására és vezetésére szolgáló görgőket és a húzókamrát. A hőkezelőaknát a 176, 177 tűzálló falak és a 178, 179 fém vég­falak határolják, amely utóbbiakban 180, 181 nyílások vannak kialakítva, amelyeken 182, 183 gázkibocsátó csövek vannak tömített módon átvezetve. A gázkibocsátó csövek hőkezelő­aknán belül szétágaznak, hogy ily módon az üvegszalag ellentétes oldalain történő gázkive­zetést biztosítsák. A berendezés működése során a pl. nem ábrázolt, hőkezelőaknában elhelye­zett hőcserélőkben előmelegített gázt a 182, 183 gázkibocsátó csövekhez vezetjük. E csöveken be­lül 184' 185 pillangószelepek vannak elhelyezve egymáshoz képest meghatározott fázissal el­toltan, amelyek az előmelegített gáz kivezeté­sét átkapcsolják az egyik csőágról a másikra. A pillangószelepek egyidejűleg vannak moz­gatva és relatív helyzeteik mindenkor olyanok, 5 hogy mialatt gáz áramlik ki az egyik 182 gáz­kibocsátó csőből a 186 üvegszalag egyik olda­lán, a másik csőből ugyanakkor gázt vezetünk ki az üvegszalag ellentétes oldalán. A pillangó­szelepeknek az ábrán feltüntetett helyzetében a 10 gáz a teljes vonalú 187, 188 nyilakkal jelölt irányokban van kivezetve. Meghatározott idő­intervallum elteltével a pillangószelepek 90°­kal elfordulnak, aminek következtében az elő­melegített gázok kibocsátása a szaggatott vonalú 15 189, 190 nyilakkal jelölt irányokban történik. Egy kísérlet során, amely igen kielégítő ered­ményekre vezetett, a pillangószelepek helyzeteit percenként tízszer változtattuk. 20 Az ezen foganatosítása mód szerint végrehaj­tott eljárás során azt tapasztaltuk, hogy a perio­dikus gázmozgás az üvegszalag ellentétes olda­lain rendkívül előnyös hatást eredményezett a húzott síküvegben jelentkező sötét sávok elő-25 fordulásának csökkenése tekintetében. Szabadalmi igénypontok: 30 1. Eljárás síküveg előállítására, amelynél egy húzási tartományba üvegolvadékot juttatunk és ebből a tartományból folyamatos szalagot hú­zunk, amelyet az üvegmegszilárdulását és le­hűlését biztosító zónákon vezetünk keresztül, 35 azzal jellemezve, hogy az üvegszalag pályája mentén legalább egy olyan zónában, ahol az üveg viszkozitása nem kevesebb' mint 107> 6 poise és nem több, mint 1013 poise, legalább egy irányban, periodikusan gázkiszorító erőt fejtünk 40 ki az üvegszalag pályájára keresztirányban és ezáltal a gázok fluktuáló mozgását hozzuk lét­re az üvegszalag haladásának keresztirányában, mimellett előnyösen a gázkiszorító erőt perio­dikusan, a szalag pályája mentén legalább egy 45 olyan zónában fejtjük ki, ahol az üveg viszko­zitása nem kevesebb mint 1010 poise. (Elsőbb­sége: 1971. VII. 14.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy az üveg-50 szalagot függőleges hőkezelőaknában felfelé tör­ténő haladása közben hűtjük, amely hőkezelő­akna keresztmetszetét alul, az üvegszalag szá­mára bevezetőrést meghatározó módon lokáli­san csökkentjük és a gázkiszorító erőt periodi-55 kusan, a bevezetőrésben fejtjük ki. (Elsőbbsége: 1971. VII. 14.) 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 60 hogy az üvegszalagot függőleges hőkezelőakná­ban felfelé történő haladása közben hűtjük, amely hőkezelőakna keresztmetszetét alul az üvegszalag számára bevezetőrést meghatározó módon lokálisan csökkentjük' és a gázkiszorító 65 erőt periodikusan, a függőleges hőkezelőakná-16

Next

/
Thumbnails
Contents