164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
164429 27 először az egyik ejektoron, majd a másik ejektoron keresztül vezetjük be, és így tovább, felváltva. Az ezzel a berendezéssel végzett kísérlet során az ejektorokhoz 300 g/cm2 nyomáson forró gázt vezettünk, és a gáz bevezetése a különböző ejektorokhoz úgy volt időzítve, hogy az az időpillanat, amikor a gáz kezdett beáramlani az egyik ejektorba, egybeesett azzal az időpillanattal, amikor a gázbevezetés megszűnt a másik ejektornál. Ennek eredményeként azt tapasztaltuk, hogy a húzott üvegszalag lényegében sötét savóktól mentes lett. Egy másik változatnál a 100 ejektorok úgy voltak felszerelve, hogy saját tengelyükkel párhuzamosan el lehetett őket mozgatni, ami lehetővé tette, hogy helyzetüket az üvegszalag pályájára keresztirányban változtassuk. Ily módon lehetővé vált, hogy a gázmozgást csak az üvegszalag egy részén hozzuk létre, és ebben az esetben a minőség javulása, vagyis sötét sávoktól való mentessége az üvegszalag szélességének csupán ezen a részén valósult meg. A 8. ábra olyan berendezés részletét mutatja, amely lényegében azonos a 7. ábrán feltüntetett megoldással, azonban itt a gázkiszorító erők az üvegszalag pályájára keresztben haladó irányokban, periodikusan oly módon vannak kifejtve, hogy a gázt az üvegiszalag pályája mentén, ellentétes oldalakon elrendezett 101, 102 ejektorokon keresztül juttatjuk be az edzőkamrába, olyan helyeken, amelyek egészen közel vannak ahhoz a szinthez, ahol az üvegszalag anyagának viszkozitása 1013 poise, és amely az ábrán függőleges szaggatott vonallal van bejelölve. A valóságban két 101 ejektor és két 102 ejektor van, és mindegyik ejektorpár ejektorai az üvegszalag ellentétes peremrészeinek szomszédságában vannak elhelyezve és ellentétes irányokba mutatnak, azonban mindegyik ejektorpárnak csak az egyik ejektora van feltüntetve a rajzon. Megjegyezzük, hogy a 101 ejektorok az üvegszalag pályája mentén a haladási irányt tekintve távolabb vannak elhelyezve, mint a 102 ejektorok. A' kísérletek során, amikor az ejektorokon keresztül 200 g/cm2 nyomású gázt fúvattunk be, és ezáltal gázmozgást hoztunk létre az üvegszalagra keresztben kb. 10 m/sec kezdősebességgel, mégpedig úgy, hogy az egyes ejektorpárok ejektorait felváltva, fázishagyó módon működtettük, azt tapasztaltuk, hogy az üvegszalag minősége jelentős mértékben javult a sötét sávok tekintetében, összehasonlítva azzal, ha a berendezést az ejektorokba gáz betáplálása nélkül, de egyébként azonos körülmények között üzemeltettük volna. A 9. ábrán klasszikus Libbey—Owens-típusú húzóberendezést tüntettünk fel. Ennél a gépnél a 103 üvegszalagot a 105 kádkemencében tartózkodó 104 üvegolvadék-fürdő szabad felszínéről húzzuk. Az üvegolvadék-fürdő felett elhelyezkedő 106 húzókamra atmoszférája a 108 fal révén el van választva a nem ábrázolt ol-28 vasztókemencével közlekedő 107 tartomány atmoszférájától. A húzókamrát részben a 109, 110 .peremtagok határozzák meg, amelyek az üvegolvadék-fürdő 5 felületéhez közel vannak elhelyezve. E peremtagok belső felületeihez közel és az üvegszalag ellentétes oldalai mentén a 111, 112 fő-hűtőszerkezetek, és a húzákamrában magasabb szinten a 113 járulékos hűtőszerkezet van elhelyez-10 ve. Az üvegszalag kiindulásának helyzetét a 114, 115 görgők stabilizálják. Miután az üvegszalag felfelé áthalad a 111, 112 fő-hűtőszerkezetek között és a 113 járulékos hűtőszerkezet mellett, a 103 üvegszalag irányt változtat a 116 15 terelőgörgőn, majd a 118 továbbítógörgőkön megtámasztva tovább halad a vízszintes 117 hőkezelőaknában. A rajzon vízszintes szaggatott vonallal feltüntettük az üvegszalag pályája mentén azt a szintet, ahol az üvegszalag anyagának viszkozitása 107 ' 6 poise. A találmány értelmében gázt fúvatunk az üvegszalag környezetébe a 119 ejektorokból álló ejektorpár révén, amelyek 25 közül a rajzon csak egyiket tüntettük fel. Ezek az ejektorok az üvegszalag haladási irányát tekintve közvetlenül a 116 terelőgörgő mögött vannak elhelyezve. Az ejektorok az üvegszalag pályája mentén, az üvegszalag ellentétes perem„0 részeinek szomszédságában vannak elhelyezve, ás ellentétes irányokba mutatnak; a gáz először az egyik ejektoron, majd a másik ejektoron keresztül van befúvatva, és így tovább, felváltva, hogy ezáltal az üvegszalagra keresztben „g mindkét irányban fluktuáló gázmozgás jöjjön létre, amely felváltva ellentétes irányú mozgások fázishagyóak. Az ejektorok olyan tartományban vannak elhelyezve, ahol az üvegszalag környezetét hőkezelőaknából származó és a hőkezelőakna alsó fala mentén a húzókamrába áramló hideg gázáramok, és a 116 terelőgörgővel érintkezve lehűlő levegőáramok befolyásoljak. Ezek a viszonylag hideg gázáramok kölcsönhatásban vannak az üvegszalag mentén a á5 104 üvegolvadék-fürdőből felfelé áramló forró gázokkal, és gázáramok komplex rendszerét hozzák létre, amely rendkívül egyenlőtlen hűtőhatást fejt ki az üvegszalagra és feltehetőleg a sötét sávokként ismert hiba forrását képezi. 50 Ha a gázokat az üvegszalag környezetében ebbén a tartományban kitesszük az üvegszalag pályájára keresztirányú gázkiszorító erők hatásának, mégpedig a fentiek szerint úgy, hogy gázt fúvatunk be a 119 ejektorokon át, a ta-55 pasztalatok szerint e speciális hibák előfordulását az üvegszalagban csökkenteni lehet, sőt teljesen meg is lehet szüntetni. A 10. ábra a találmány szerinti eljárás és berendezés egy további megvalósítási lehetősé-60 gét szemlélteti. Ennél a megoldásnál a 120 üvegszalagot a 121 üvegolvadék-fürdőből húzzuk, amely az üvegolvadéknál nagyobb fajsúlyú anyagból álló 122 olvadékon, pl. ónolvadékon úszik. Az olvadék egy kádkemencé-65 ben helyezkedik el, amelynek 123 hátsó vég-40 14
