164429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg előállítására
25 164429 26 alatt vezetett gáz a rajzon nem ábrázolt szerkezetek segítségével elő van hevítve. A szóbanforgó találmány szerinti megoldás esetében, mindegyik ejektor egy-egy erőkifejtési periódusból és „holt"-periódusból álló működési ciklusánál az erőkifejtési periódus és a holt-periódus lényegében azonos időtartamú volt, az ejektor hoz vezetett, gáznyomása pedig úgy volt beállítva, hogy a gáz mozgási sebessége az ejektor köpenyének nyílásánál 10 m/sec körüli értéket ért el. A 6. ábrán egy üveghúzóberendezésnek az 5. ábrához hasonló nézetét tüntettük fel, amelynél az 59 üvegszalagot a 60 üvegolvadék-fürdőből a két 61, 62 L^alakú tömböt, két 63, 64 főhűtőszerkezetet és két 65,66 járulékos hűtőszerkezetet tartalmazó húzókamrán keresztül húzzuk felfelé. Az üvegszalag áthalad a 67, 68 felfogóteknők között, és a függőleges 69 hőkezelőaknába jut. Az üvegszalagot 70 görgőkből álló görgőpárok húzzák felfelé, amelyek az edzőkamrát egy sor egymással kapcsolatban levő rekeszre osztó a 71, 72 lemezek között vannak elhelyezve. A húzókamra alsó részében 73, 74 ejektorok vannak az L^alakú tömbök közelében és a 63, 64 fő-hűtőszerkezetek mögött elhelyezve. A gázt a 73, 74 ejektorokon át felváltva fúvatjuk be abból a célból, hogy meggátoljuk hátrányos hőmérsékletviszonyok kialakulását az üvegszalag pályája mentén keresztirányban, amilyen viszonyok különben előfordulnak, amikor normál függőleges konvekciós áramok jönnek létre az edzőkamra kémény-Jiatása következtében a húzókamrában. Következésképpen ezeknek az ejektoroknak a működése a húzókamra alsó részében azt eredményezi, hogy a húzott síküvegben csökken a hullám-hibák előfordulása. A találmánynak megfelelően a gázkiszorító erőket az üvegszalag pályájára keresztirányban periodikusan az üvegszalag felfelé haladása sarán tekintve eltérő stádiumban is kifejthetjük, amikor az üveg viszkozitása jelentős mértékben magasabb. Ennél a megoldásnál a gázkiszorító erőket a 67 és 68 felfogóteknők közötti résben fejtjük ki. Az erőkifejtés oly módon történik, hogy az üvegszalag környezetébe annak mindkét oldalán két pár 75, 76 ejektoron keresztül gázt fúvatunk. Az ábrán mindegyik ejektorpárból csak az egyik ejektort tüntettük fel, de a valóságban egy-egy ejektorpár ejektorai ellentétes irányokba mutatnak, és az üvegszalag ellentétes peremrészeivel szomszédosán vannak elrendezve. A gázt oly módon vezetjük az egyes ejektorpárok ejektoraiba, hogy azok fázishagyó módon működnek. Következésképpen először az egyik irányban jön létre gázmozgás, majd ezzel ellentétes irányban az üvegszalag pályájára keresztben, az üvegszalag mindkét oldalán. Az ejektor on átvezetett gázt előzőleg 60 C° körüli hőmérsékletre hevítjük. A 6. ábra szerinti géppel végzett kísérlet során, amely kísérlet igen jó eredményekre vezetett, a gázt 250 g/cm2 nyomáson vezettük az ejektorokhoz, és mindegyik ejektor egy-egy erőkifejtési periódust és relaxációs periódust tartalmazó ciklusa, 4 másodperc időtartamú volt, mimellett az erőkifejtési periódus és a relaxációs periódus lényegében azonos ideig tartott. Ilyen üzemeltetés esetén a húzott síküveg lényegében sötét sávoktól mentes volt. A továbbiakban a 7. ábrán feltüntetett berendezést ismertetjük. Az üvegolvadékot 'ennél a berendezésnél is kádkemencéből húzzuk, amelynek 77 hátsó végfalát és 78 fedőlapját a rajzon részlegesen feltüntettük. A 79 üvegolvadék feletti atmoszféra a 80 tartományban közlekedik az üvegolvasztó kemencével, amelyből az üvegolvadék betáplálásra kerül. Ez az atmoszféra az üvegolvadék felett a húzási tartományban tartózkodó atmoszférától elkülönítve van a 81 válaszfal révén, amely válaszfal bemerül az üvegolvadék felső rétegeibe. Az üvegolvadékot üvegszalag formájában felfelé húzzuk a 82 és 83 L-^alakú tömböket, 84 felső falrészt és a 85 fedőlemezt tartalmazó kamrába. A húzókamrát 86 hivatkozási számmal jelöltük. A húzott 87 üvegszalag talpának helyzetét a 88, 89 görgők stabilizálják. Az üvegszalagot függőlegesen felfelé húzzuk a húzókamrában a 90, 91 fő-hűtőszerkezetek között, majd a húzó kamrában magasabb szinten elhelyezett 92 járulékos hűtőszerkezet mellett. Az üvegszalag ezután irányt változtat a húzókamrában elhelyezett 93 terelőgörgőn áthaladva, és a 94 görgők segítségével áthalad a vízszintes 95 hőkezelőaknán. A hőkezelőakna belseje 96, 97 válaszfalak révén el van választva a húzókamrától, és é válaszfalak úgy vannak elhelyezve, hogy az üvegszalag áthaladását biztosító részt határoznak meg. A 96 válaszfal lehet pl. tűzállóanyagból álló rács, a 97 válaszfal pedig pl. azbesztlemez. A rajzon szaggatott vonallal feltüntettük azt a szintet, amelyen az üvegszalag anyagának viszkozitása 107 -6 poise. Annak érdekében, hogy ellensúlyozzuk a 86 húzókamra alsó részében fellépő, termikusan heterogén gázáramok egyenlőtlen hűtőhatását, gázt fúvatunk a húzókamra alsó részébe a 98, '99 ejektorokon keresztül, .amelyek a 82 és 83 L-alakú tömbök szomszédságában vannak elhelyezve. Ezek az ejektorok a 6. ábrával kapcsolatosan ismertetett 73, 74 ejektorokkal azonos módon működnek, úgyhogy meggátolják a húzott síküvegben olyan hullámok kialakulását, mint amilyenek fellépnek, ha az említett termikusan heterogén áramokat nem zavarnánk meg. A találmány szerinti megoldás alkalmazásaként további 100 ejektorokból álló ejektorpár van elhelyezve a húzókamra felső részében, a hőkezelőaknába való belépési hely közelében. A rajzon az ejektorpárnak csupán egyik tagját tüntettük fel. A két ejektor a valóságban az üvegszalag pályája mentén, az üvegszalag ellentétes peremeivei szomszédosán van elhelyezve, és ellentétes irányokba van beállítva. A gázt 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13
